A Békés Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalában 2002 szeptemberében elvégzett pénzügyi ellenőrzés kiderítette, hogy hétmillió helyett csupán százezer forint volt a pénztárban. Az ezt követő vizsgálat szerint a gyulai székhelyű bíróság házipénztárában és az elnöki letétben lévő pénzek összekeveredtek, s összességében több mint ötmillió hiányzott a kasszából. A fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb büntetéssel, hivatalvesztéssel sújtották Farkashalmi Ilona pénztárost, majd a bíróság sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes(ek) ellen feljelentést tett a rendőrségen. Az érthetetlenül hosszúra nyúlt büntetőügyben - hét év (!) múltán született jogerős ítélet - végül bizonyítottság hiánya miatt felmentették a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének vádja alól a Békés Megyei Bíróság egykori pénztárosát - ahogyan erről a második első fokú ítélet nyomán beszámoltunk (Lásd: Se tettes, se pénz, Magyar Narancs, 2009. augusztus 6.)
Az első fokon először ítélkező Szegedi Városi Bíróság bűnösnek mondta ki 2006 decemberében Farkashalmit, aki felfüggesztett szabadságvesztést, valamint pénzbüntetést kapott. Súlyos eljárási hibák miatt a büntetőpert azonban újra kellett tárgyalni. (Az ügy 2002. őszi kirobbanása után nem sokkal elhunyt a megyei bíróság akkori elnöke, 2006 májusában pedig (daganatos betegségben) a bíróság gazdasági hivatalának egykori vezetője, akit a büntetőügyben hanyag kezeléssel vádoltak.) 2009 júniusában már felmentő ítélet született, amely ellen az ügyészség fellebbezett. Következett volna a harmadik menet a Csongrád Megyei Bíróságon (elfogultság miatt tárgyalták a történteket Szegeden), ám az ügyészség utóbb visszavonta a fellebbezését, vagyis a második nekifutásra lefolytatott első fokú eljárás ítélete jogerőssé vált.
Elévült
A Szegedi Városi Bíróság jogerőre emelkedett ítéletének indoklása szerint a Békés Megyei Bíróság gazdasági hivatalában 2001 decembere és 2002 szeptembere között gyakorlatilag minden szabálytalanul zajlott, a gazdálkodási jogkörök gyakorlása éppúgy formális volt, mint a pénztárkezelés. Az ügyben kirendelt igazságügyi könyvszakértő nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a vádlott, Farkashalmi Ilona szabadságai előtt vagy alatt keletkeztek-e a hiányok. De nem csupán emiatt mentették fel a pénztárost; kiderült, hogy több esetben a pénztáros bankkártyájának limitje felett is vettek fel pénzeket, és több hivatalnok elismerte, hogy Farkashalmi szabadsága alatt belenyúlt a házipénztárba és az elnöki letétbe. Az egyik tanú vallomásaiban többszörös ellentmondásba keveredett a vádlottal és más tanúkkal is, és - ellentétben a volt pénztárossal - nem ment át a poligráfos vizsgálaton, ahol az volt a kérdés: "Ön sikkasztotta el az 5 millió 132 ezer forintot?"
A jogerős felmentő ítélet után arra voltunk kíváncsiak, hogy a hatóságok kísérletet tesznek-e a valódi tettes kézre kerítésére, s hogy a megyei bíróság a történtek után visszaveszi-e állományába volt pénztárosát - akit 2002 őszén küldtek el, noha akkor még a büntetőügy kimeneteléről nem lehetett tudni semmit.
A Békés Megyei Főügyészség sajtószóvivője, Futó Sándor a Narancsnak azt mondta, hogy bár más a megítélésük az ügyről, tiszteletben tartják a bíróság jogerős ítéletét, s nem fontolgatják ismeretlen tettes ellen új büntetőeljárás megindítását. Már csak azért sem, mert közben a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntetti cselekménye elévült, és nincs jogi lehetőség a történtek kiderítésére. A Békés Megyei Bíróság pénztárából eltűnt 5 millió 132 ezer forint sorsa ily módon végérvényesen homályban marad.
Írásban válaszolt kérdéseinkre Baur Péter, a Békés Megyei Bíróság jelenlegi elnöke, aki a történtek idején elnökhelyettes volt. Baur azt feltételezi, hogy a fegyelmi tanács a büntetőperben született jogerős felmentő ítélet ellenére sem kívánja felülvizsgálni a 2002-es, hivatalvesztésről szóló döntését, amit egyébként később, a büntetőüggyel párhuzamosan munkaügyi bíróságon támadott meg az egykori pénztáros - de azt a pert Farkashalmi Ilona jogerősen elvesztette.
A felülvizsgálat várható elmaradását Baur a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt indított per jogerős határozatára alapozza, amely szerint: "Egyértelműen bizonyított, hogy a felperes a fegyelmi határozatban tételesen megjelölt fegyelmi vétségeket elkövette. Bizonyítottan kizárt, hogy a szabálytalan munkavégzésre bárkitől utasítást kapott volna. Sem a túlzott leterheltsége, sem a képzés hiánya mint enyhítő körülmény nem nyert bizonyítást." Baur - ugyaninnen idézve - hozzátette: "Sem a fegyelmi határozat, sem az első fokú bíróság ítélete nem állapít meg közvetlen ok-okozati öszszefüggést a felperes mulasztásai és a kialakult hiány között."
Ez igaz, de a fegyelmi eljárásban végül egyedül Farkashalmit sújtották hivatalvesztéssel, és a büntetőperben is kizárólag őt vádolták sikkasztással, holott kiderült, hogy nem csak ő kezelte a pénztár ügyeit.
A nyomozás során beszerezték az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalának jelentését, amely szerint a "pénztárellenőri feladat egyik munkaköri leírásban sem került egyértelmű meghatározásra", ahogyan a "pénztárellenőr személye az intézmény más szabályzataiból sem állapítható meg egyértelműen". A jelentés kitér arra is, hogy a "pénztáros távolléte esetén szabályszerű átadás-átvétel nem történt, a pénztárkulcsok és a kincstári kártya nyilvántartását nem vezették, így utólag sem állapítható meg, hogy mikor ki kezelte a pénztárt".
Baur Péter írásbeli válaszában idézte a volt pénztáros ellen indított büntetőper jogerős ítéletét, amely szerint "nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a vádlott követte el a tényállásban leírt bűncselekményt, azaz hogy ő tulajdonította el" a pénzt, s ezért a bíróság a "vád alól felmentette bebizonyítottság hiányának okából".
Kérdések
A Békés Megyei Bíróság elnöke szerint az "idézetekből látható egyrészt, hogy a fegyelmi felelősségre vonás nem a pénz 'elsikkasztása' miatt, hanem a nem szabályszerű munkavégzés miatt történt, másrészt, hogy a büntetőügyben hozott ítélet nem állapította meg azt, hogy a fegyelmi ügyben terhére rótt fegyelmi vétségeket Farkashalmi Ilona nem követte el".
Farkashalmi a Narancsnak azt mondta, hogy korábban a munkájával kapcsolatban soha semmilyen kritika nem merült fel, minden ellenőrzés rendben találta a pénztár munkáját, bár többször hiányolta, hogy szakmai továbbképzésekre nem küldték el.
Ha a fegyelmi határozat és a büntetőper - amiknek a kiindulása mégiscsak azonos, az ötmillió forint eltűnése a bírósági pénztárból - ennyire nincs összefüggésben egymással, akkor mégis mi és hogyan történt? Felmerült-e a fegyelmi tanács tagjaiban, hogy az általuk feltárt visszásságok, ha csak közvetetten is, de összefüggésben lehetnek a milliós összeg eltűnésével? A fegyelmi tanács figyelembe vehette-e az OIT hivatalának akkori lesújtó jelentését a Békés Megyei Bíróság gazdasági hivatalának munkaszervezeti problémáiról?
A büntetőügyben kirendelt igazságügyi könyvszakértő több mint kritikus megállapításait nem ismerhették, noha az ügy megítéléséhez, elbírálásához az szorosan hozzátartozik.
"Figyelmébe ajánlom, hogy az ügy hét éve derült ki, s az alapjául szolgáló mulasztások egy része immár körülbelül tíz éve történt. Tanulságos, hogy Ön a témára többszörösen visszatér a sajtóban, s ez azt a benyomást keltheti, hogy a Békés Megyei Bíróságnál megint sikkasztás volt, illetőleg, hogy az a jelenlegi időszakra vonatkozik" - dorgálta meg írásbeli válaszában a témában több cikket jegyző munkatársunkat Baur Péter megyei elnök, bár az időpontok vélelmezett összemosására nem idézett egyetlen példát sem. Hangsúlyozta, hogy a kérdéses időben elnökhelyettesként nem volt feladata a bíróság gazdasági hivatala munkájának felügyelete. 2003-as megyei bírósági elnöki kinevezése után megtette a szükséges intézkedéseket a gazdasági hivatal szabályszerű és hatékony működésének megteremtésére.
