Hetilapunk a korábbi hónapokban, hetekben interjúkat készített az ellenzéki pártok európai parlamenti listavezetőivel, képviselőjelöltjeivel. A május 26-i, vasárnapi szavazást megelőzően ezeket újraközöljünk teljes terjedelmükben online is.
Ujhelyi Istvánnal, a szocialisták kampányfőnökével, a lista második helyen álló politikusával (mivel az első helyen álló Tóth Bertalan pártelnök nem kíván Brüsszelbe költözni, a választások után várhatóan átadja a helyét Ujhelyinek - a szerk.) még januárban interjúztunk.
Magyar Narancs: Mi az ellenzék célja a májusi európai parlamenti választáson?
Ujhelyi István: 2019-ben egy célunk lehet, meg kell roppantani az Orbán-rendszert, ebből tudom levezetni az EP-választás ellenzéki feladatait. Bebetonozódhat az Orbán-rezsim, ha az idei két választást is komoly veszteségek nélkül éli túl. Ennek megakadályozásáért együttműködésre van szükség az ellenzéki oldalon. Az önkormányzati választáson evidensen közös polgármesterjelölteket kell állítanunk, és az EP-választáson is kell valamilyen koordináció, mert önmagán túlmutató jelentősége lesz az eredménynek.
MN: A rendszer megroppantása mandátumszámban mit jelentene az EP-választáson?
UI: Annak már örülnék, ha a vélhetően tömbösödő ellenzéki pártok eggyel több mandátumot szereznének, mint a Fidesz. Onnan kezdve Orbán Viktor vereségéről lehet majd beszélni. Ha viszont az EP-választáson az az érzet alakul ki, hogy a Fidesz megint kétharmadot szerzett, az önkormányzati választást is nagyon nehéz lesz megnyerni.
MN: Tehát a mostani 12 fideszes mandátum csökkenjen 10-re?
UI: Ez óriási eredmény lenne, de egyáltalán nem irreális: áprilisban is közel 50 ezerrel több szavazója volt az Orbán-ellenes tábornak, mint Orbánnak.
MN: Tóth Bertalan pártelnök közös ellenzéki listát szeretne, ön pedig egyeztetésre hívta az ellenzéki pártok kampányszakembereit. Hol tartanak a tárgyalások?
UI: A sorrendiség fontos. Én a két ünnep között jeleztem, hogy januárban meghívom az ellenzéki pártok kampányért felelős embereit, Tóth Bertalan pedig a januári nagy demonstráció hangulatát elkapva állt fel a színpadra az „egy az egy ellen” elképzeléssel. És fontos a pontosság: a pártelnök egészen pontosan azt mondta, hogy „teremtsünk egységet” az európai és az önkormányzati választásokon. Ez az egység pedig abban mindenképpen meglesz, hogy közös mozgósító kampányt indítunk. A találkozók első fordulója január 7-én megvolt, szépen haladunk előre.
| ||
MN: Minden párt ott volt a találkozón?
UI: Egyedül a DK mentette ki magát, de ők is jelezték, hogy a későbbi megbeszéléseken jelen lesznek.
MN: Két külön célkitűzésről van szó? Összehangolt kampányt külön listákkal is lehet csinálni.
UI: Természetesen. A minimum, ami elvárható az ellenzéki pártoktól, hogy a mozgósító kampányt közösen végezzék el. Orbán a Kubatov-listát és az állami hazugsággyárat bevetve el fogja vinni a szavazóit, mert számára is nagy a tétje ennek a választásnak, egy nagy létszámú képviselőcsoporttal akarja blokkolni, zsarolni az európai intézményeket.
MN: A közös mozgósítás technikai együttműködést jelent, vagy közös szlogeneket is?
UI: Mind a kettőt. Eddig arról beszéltünk az ellenzéki pártokkal, hogy a mozgósító kampányban határozzunk meg egy közös minimumot Európáról, amit a néhány éve még EU-s zászlót égető – és mára proeurópai, jobboldali programot kínáló – Jobbik és a szociális Európát hirdető MSZP is elfogad. Ennek elemei lehetnek például az Európai Ügyészséghez való csatlakozás vagy Magyarország EU-ban tartása. Erre építenénk egy kampányt a közösségi médiában, a sajtóban és az utcán. Ismerek olyan sportolókat, művészeket, hiteles közéleti szereplőket, akik egy politikai párt kampányához nem adnák az arcukat, de egy széles ellenzéki Európa-párti kampányhoz igen. A hivatalos választási kampányban aztán mindenki a saját szája íze szerint fog kampányolni a listája mellett, de addig kell egy közös mozgósítás.
MN: A hivatalos kampányidőszak előtt?
UI: A tartalmi részt ekkorra időzítenénk. De később is segítenünk kell egymást, meg kell oldani például, hogy mind a tízezer szavazókörben ott legyenek a mi számlálóbiztosaink a hatalom képviselőivel szemben.
MN: A Jobbikkal az áprilisi parlamenti választáson még nem akartak együttműködni, és bár gyökeres fordulatot vett a párt Európa-politikája, a nemzetállamok erősítését fontosnak gondolják, ami inkább a Fidesz programjára rímel. Ezen hogy lehet túllépni a közös kampányban?
UI: Én is kíváncsian várom, milyen kampányt folytat majd a Jobbik, mindenesetre a már hivatkozott programjuk szakít a vad EU-ellenes retorikával, sőt a programpontjaik jó része egy erősödő Európa felé mutat. A kulcs az a néhány pont, amiben meg tudunk egyezni. Orbánisztán vagy Európa? Európai Ügyészség vagy állami korrupció? Szociális Európa vagy kiszolgáltatottság? Ezen túlmenően meglepődnék, ha egy jobbikos politikussal ugyanazt gondolnám Európáról, de a választó majd eldönti, mi áll közelebb a szívéhez.
MN: A közös ellenzéki listát ezek szerint nem tartja fontosnak?
UI: Fontosnak tartom, szeretném, de látva a Jobbik és a Momentum reakcióját, ennek kicsi a valószínűsége. Lelkük rajta. Áprilisban is az LMP és a Jobbik volt az, amelyik nem volt hajlandó visszalépni az egyéni körzetekben, az MSZP lélektanilag már túl volt ezen.
MN: Honnan lesz pénzük a kampányhoz? Az Állami Számvevőszék sorra bünteti az ellenzéki pártokat, külön kampánytámogatás pedig az EP-választáson nincs.
UI: Kövér Lászlónak köszönhetően a mi frakciónk is rendesen térden lett lőve a decemberi parlamenti bojkott miatt. Az ellenzéknek nem lesz pénze a kampányra, azokhoz kell eljutnunk, akár újszerű módszerekkel, akik áprilisban egyszer már Orbán ellen szavaztak. A közös mozgósító kampány biztosan nem százmilliókból rendelt plakátháborúban fog megnyilvánulni.
MN: Mit szól ahhoz, hogy Puch László a minap elismerte, hogy az MSZP 2002-ben és 2006-ban túllépte a hivatalos kampánylimitet, és ezért tudta megnyerni a választásokat?
UI: Nincs rendben a magyarországi párt- és kampányfinanszírozási rendszer, de ennek a részleteibe akkor nem voltam beavatva, így azt sem tudom, hogy ez egy cinikus megjegyzés vagy valós kitárulkozás volt Puch részéről. Túl vagyunk azon a korszakon, mi egy új MSZP-t építünk. Nemcsak szavakban, hanem csendes és hangos tettekben is.
MN: Említette, hogy az ellenzék több mandátumot akar szerezni, mint a Fidesz. Az MSZP–Párbeszéd-lista milyen célt tűz ki maga elé?
UI: Ezt nehéz megmondani, mert az ellenzék további csoportosulásától, tömbösödésétől függ. Szerintem csak az MSZP–Párbeszéd is képes négy mandátum megszerzésére, 15–20 százalék közötti eredményre. Gondolkodnivalója nem is az MSZP–Párbeszédnek vagy a Jobbiknak van, hanem azoknak, akiknek nem stabil az 5 százalékos eredményük. Nekik kell átgondolniuk, hogy szabad-e tíz- vagy százezer számra a kukába dobni ellenzéki szavazatokat, és a Fideszt segíteni újabb mandátumhoz.
MN: Tehát ha nem lesz nagy közös lista, az MSZP–Párbeszéd akkor is várja a további csatlakozókat?
UI: Persze, ebben nincs semmi újdonság. Jávor Benedekkel mi egy karakteres, támogatható Európa-párti listát tudunk alkotni, de szeretnénk, ha ez tovább bővülne.
MN: Ön ambicionálja a listavezetést?
UI: A listavezetés nem ambíció, hanem politikai matematika kérdése. De mindenképp szeretném folytatni a munkát az Európai Parlamentben.
MN: Van saját pártja, saját EP-frakciója, mi szükség van akkor a Radikális Európai Demokraták mozgalomra?
UI: Sok fiatal nem szeretne párthoz csatlakozni, de van véleménye Magyarország és az EU viszonyáról, hisz abban, hogy az igazi hazaszeretet az, amikor valaki Orbánnal szemben is próbálja a magyar érdekeket képviselni. Ezek a fiatal szakértők európai mozgalmat szerettek volna, én pedig segítettem az alapításban. Büszke vagyok például a múlt heti brüsszeli tüntetésünkre, amelyen Judith Sargentini is felszólalt. Az, hogy a zöld képviselő asszony részt vett az eseményen, a RED elismertségét és hatékonyságát is jelzi.
MN: Hány tagjuk van?
UI: A RED egyesületi formában működik, megfelelő számú alapítóval. Nem a formális tagság növelése a cél, hanem a mozgalmi cselekvőképesség. A legaktívabb kör néhány tucatnyi fiatal, ez nem tömegmozgalom.
MN: Az EU jövőjét befolyásolja, hogy Magyarországon mi lesz az EP-választás eredménye?
UI: Orbán felnagyította a tétet, Európa legsikeresebb pártjának a vezetője szeretne lenni, és blokkolni, zsarolni akarja az uniót. Tényleg nagy a tét. Ha Orbánnak sikerül tovább hergelnie a magyar lakosságot az EU ellen, valós közelségbe kerülhet akár a Huxit, akár az unión belüli populista erők blokkoló kisebbségbe tömörülése.
MN: Ez mit jelent, egyharmados mandátumarányt?
UI: Több mint egyharmad kellene, Orbán Viktor ebben az ügyben vereséget fog szenvedni. Ráadásul amikor két nacionalista erő egyszerre jelentkezik a politikai homokozóban, akkor kirugdoshatnak onnan néhány békés játszótársat, de a végén egymással találják szemben magukat. Salvini hiába Orbán hőse, ha egyébként teljesen mást mond Európa jövőjéről vagy a migrációról. Olyan még nem volt, hogy a nacionalisták hosszabb távon együtt tudjanak működni. Zsarolni, háborúskodni, konfliktusokat gerjeszteni azt tudnak, és ennyiben veszélyesek.
MN: Az Európai Néppártot saját képére formálhatja Orbán, vagy előbb-utóbb kidobják?
UI: Lehetetlennek tűnő szituáció, de konkrétan tudom: számos néppárti politikus azért szurkol, hogy Orbán vereséget szenvedjen Magyarországon az EP-választáson. Néppárti kollégákkal beszélgetve azt érzékelem, hogy az erősödő, izmosodó, fegyverkező Orbánt mindenképp meg akarják úszni. Szerintem legbelül Orbán is azzal számol, hogy a választás után kilép majd a néppárti béklyóból, és egy EU-ellenes csoportosulás élére áll a fideszes képviselőkkel, átvéve a zsaroló populisták vezetőjének a szerepét. Ha jelenlegi mandátumszámából veszít a Fidesz, akkor ez a forgatókönyv is kútba esik. Már csak ezért is létkérdés, hogy kisebbségbe szorítsuk őket májusban.
MN: A jogállamisági vitákban néppárti politikusok gyakran felhozzák, hogy ha már a magyar kérdés terítékre kerül, akkor a szlovák, a máltai vagy a román szocialista kormánypártokat is elő kellene venni.
UI: Ebben az ügyben én magabiztosan állhatok ki, néhány éve Robert Ficóval kőkeményen összeszólalkoztam egy szocialista frakcióülésen. Számomra a politikai stílusa, eszköztára akkor is elfogadhatatlan, ha Orbánnal ellentétben ő sosem ment el a falig. De ma már túl vagyunk a Fico-korszakon, és a szlovák belpolitika össze sem hasonlítható a néhány évvel ezelőttivel, amikor a Smer tagságát fel is függesztettük a szocialista pártcsaládban. Máltán gyökeresen más a helyzet, az egy működő demokrácia, Romániában pedig minisztereket, miniszterelnököket vitethet el az ügyészség.
MN: A román kormány pont ezt akarja megakadályozni a korrupcióellenes ügyész vagy legutóbb a legfőbb ügyész menesztésével.
UI: Megy a szkander Romániában, biztosan nem ez a liberális demokrácia mintapéldánya, de nem lehet egy lapon említeni az ottani helyzetet az orbáni egypártrendszer kiépítésével. Ettől függetlenül a román kormánypárt ellen is felszólaltam, nem szoktam a szőnyeg alá söpörni a szocialista pártcsalád jogállamisági ügyeit.
MN: A szocialista frakció tartja magát a csúcsjelölti rendszerhez az EP-ben? Csak a legtöbb szavazatot kapó frakció jelöltjét választanák meg az Európai Bizottság élére?
UI: Szeretnénk, ha a csúcsjelölti rendszer gyökeret eresztene, ha minden politikai erőnek lenne egy arca, aki képviseli a programját. Frans Timmermans volt holland külügyminiszter, bizottsági alelnök személyében a szocialisták megfelelő jelöltet találtak. A legtöbb szavazatot minden számítás szerint a Néppárt kapja majd, nem a szocialista pártcsalád, de ettől még könnyen lehet, hogy nem Manfred Weber, hanem Timmermans mögött jön létre a legszélesebb parlamenti koalíció. Ha Weber sokáig játssza a hintapolitikát Orbánnal, egyre kisebb lesz a támogatottsága a konzervatív jobboldalon belül is.
MN: Emmanuel Macront pozitív vagy negatív szereplőnek tartja Európában?
UI: Európa szempontjából egyértelműen pozitívnak. Az otthoni munkáját Magyarországról nehéz megítélni, talán többet kellene az emberek mindennapi jóllétével foglalkoznia.
MN: Ezt azért is kérdezem, mert a rabszolgatörvény elleni első tüntetésre sárga mellényben ment Tóth Bertalannal és Karácsony Gergellyel.
UI: Láthatósági mellényben. Franciaországban a demonstrációk kezdetén szociális célokért léptek fel az emberek, én ezeket a törekvéseket támogatom, bármilyen színű is a hatalom. Hogy mivé alakult azóta a sárga mellényes mozgalom, az már egy másik kérdés.
MN: Nem bánja, hogy a sárga mellény helyett az O1G lett a tüntetések szimbóluma?
UI: Dehogy, mi csak azt kívántuk jelezni, hogy a szakszervezetek mellett állunk és támogatjuk a szociális célokat. De a mellényes performance december elején volt, azóta nagyon sok minden történt. Melyikünk jósolta volna meg, hogy az emberek nem unják meg a tüntetéseket, nem mennek haza, hanem rég nem látott szakszervezeti, civil és politikai egységben dühös tízezrek vonulnak az utcán? Nemcsak Budapesten, hanem Nagykőrösön, Békéscsabán, Egerben is. Olyan közösségekben állnak ki százas, ezres nagyságrendben, ahol ez korábban szinte elképzelhetetlen volt.
MN: December 17-én ön is ott volt az ellenzéki képviselőkkel az MTVA székházában. Miért jöttek ki önként?
UI: Nem volt forgatókönyv, stratégia, mindenki sodródott az eseményekkel. Amikor bementem, fogalmam nem volt, hogy mennyi ideig, mit és hogyan fogunk csinálni. Az akció a célját elérte, felhívta a figyelmet arra, amire fel kellett hívni a figyelmet, pluszhozadéka nem lett volna, ha napokra letáborozunk. A tömeg odakint azt várta, hogy valaki szóljon hozzá.
MN: Most van pár lépéssel előre tervező forgatókönyvük?
UI: Hogyne, az őszi önkormányzati választásokig ott van a forgatókönyv a fejünkben, nem véletlenül jeleztük, hogy az EP-választás tétje sokkal nagyobb, mint azt bárki gondolná.
MN: Az MSZP-ről vagy a teljes ellenzékről beszél?
UI: Az MSZP-ről, de a Tóth Bertalan által kezdeményezett obstrukciós bizottságban az ellenzéki pártok heti rendszerességgel egyeztetik, hogy merre kéne haladni.
MN: Februárban újra ülésezik az Országgyűlés. December után megteheti az ellenzék, hogy látványos akciók nélkül vesz részt a bizottsági üléseken, plenáris vitákban?
UI: Nem, semmi nem történhet úgy, ahogy korábban.
MN: Minek kellene történnie?
UI: Ezt nem a Narancsban fogjuk megüzenni a Fidesznek, amúgy is épp elég eszközük van rá, hogy lehallgassanak. Van közös akarat arra, hogy semmi ne úgy történjen, mint az elmúlt években.
MN: Nem gondolja, hogy kicsit korai a Karácsony Gergely és Horváth Csaba közötti főpolgármester-jelölti előválasztás, és csak eltereli a figyelmet az ellenállásról?
UI: Ezek a dolgok tudnak párhuzamosan futni, ha az EP-választás hajrájában lenne az előválasztás, akkor meg mindenki azzal jönne, hogy miért nem Európáról beszélünk. Az előválasztás visszhangja eddig meglepően jó, a kampánnyal azt üzenjük a budapestieknek, hogy az ellenzék nem csak obstruál, hanem készül a jövőre is.
MN: Karácsony vagy Horváth legyen a főpolgármester-jelölt?
UI: Biztosan kettejük közül lesz valaki Tarlós István kihívója, mindenki be fog állni az előválasztás nyertese mögé. Szerintem ragyogó kampányt folytatnak, és mind a kettőjüknek helye van a fővárosi politikában. Bármelyiküket el tudom képzelni főpolgármesterként, de az MSZP jelöltje értelemszerűen Horváth Csaba.
MN: Botka László miniszterelnök-jelölti megbuktatása után nyilatkozta, hogy „Orbánisztán egyértelműen befurakodott az ellenzéki erők sorai közé, beépítette embereit majd minden potens mozgalomba”. Ezt fenntartja?
UI: Ezt másfél éve mondtam, azóta sok minden megváltozott az ellenzéki térfélen. A Jobbik is elismerte, hogy hibázott áprilisban, kérdés, hogy ki miatt, milyen sugallatra nem voltak hajlandók a jobbikosok, az LMP-sek visszalépni. Bizalmatlanság most is van az ellenzéki pártok között, de az MSZP nyáron új elnököt választott, szervezettebbek lettünk, keményebb ellenzéki politikát folytatunk és nagyobb hangsúlyt helyezünk az országos hálózat építésére. Ez az MSZP össze sem hasonlítható a néhány évvel ezelőttivel. Mi terveztük és szerveztük meg a decemberi obstrukciót, talán azóta is mi tettük a legtöbb politikai kezdeményezést. Most biztosan nem érhet minket a kormánnyal való összejátszás vádja.
MN: Az önkormányzati választásokat is sorsdöntőnek nevezte. Márki-Zay Péter mozgalma szerint a legtöbb városban civil jelöltet kellene állítani a fideszessel szemben. Ezt elfogadják?
UI: Eddig mindig a pártok szkanderoztak a kerületekért, városokért, aztán valaki elnyerte az indulás jogát úgy, hogy esetenként még jelöltje sem volt. Most megfordult a folyamat, a megfelelő polgármesterjelöltek keresésével kezd az ellenzék. Mi ezt üdvözöljük, és nagyon nyitottak vagyunk a civil jelöltekre is. Pécsen például maga Tóth Bertalan pártelnök bonyolította az ellenzéki egyeztetések egy részét egy civil jelölt, Péterffy Attila támogatásáért. Ez történik egy sor településen. Azt szeretném, ha március 15-ig minél több városban meglenne az a közös jelölt, aki aztán a közös ellenzéki demonstrációkon mikrofont ragadhat.
