Sorra mondják ki a bíróságok, hogy az Orbán felcsúti hobbijára utalt milliárdok közpénznek számítanak

  • Magyar Krisztián
  • 2017. június 25.

Belpol

Már csak a Kúrián múlik, hogy kiderül-e, mely cégek mennyivel támogatják a Puskás Akadémiát és a többi sportszervezetet.

A napokban ismét jogerősen pert nyert a Transparency International Magyarország abban az eljárássorozatban, amelyet azért indított a szervezet, hogy kiderüljön: mely cég melyik sportcsapatnak mekkora összegű tao-pénzt juttatott el azóta, hogy a kormány lehetővé tette ezt a sporttámogatási rendszert. A TI korábban három eljárást kezdeményezett, egyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, egyet a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, egyet pedig a látványsportágak sportszövetségei ellen. A napokban az utóbbi perben ítélt a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen a Transparency javára, így a két minisztérium után a szövetségeknek is ki kell(ene) adniuk a társasági adókedvezménnyel kapcsolatos támogatási igazolásokat. (Arról, hogyan is jött létre a társasági adókedvezmény rendszere, és ez milyen korrupciós kockázatokat rejt, itt írtunk korábban.)

A persorozat azért is lényeges, mert a kormány igyekszik mindent megtenni azért, hogy ne derüljön ki: pontosan melyik cég hova és mekkora mértékű tao-támogatást küld. Tavaly októberben

az Országgyűlés megszavazta a tao-pénzek adótitokká minősítését,

amellyel az ellenzék szerint azt próbálják elérni, hogy a sportegyesületeknek szinte semmilyen adatot ne kelljen kiadni azon az összesítésen kívül, hogy egy évben mennyi pénzt kaptak a társasági adókedvezmény jóvoltából. A kormány közben azt állítja, hogy az a több százmilliárdos összeg, amely az adókedvezmény lehetősége miatt fizikailag be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek. Orbán Viktor egészen odáig ment, hogy újságírói kérdésre kijelentette: közpénznek tartani a tao-összegeket egyenesen „kommunista beidegződés”, holott csak a Puskás Akadémia nagyjából 14 milliárd forinthoz jutott így a rendszer bevezetése óta.

Minden bizonnyal a kormány is tudja, hogy a társasági adókedvezményekből a sportegyesületekhez és a sportszövetségekhez befolyó összegek közpénznek minősülnek, ellenkező esetben nem alkottak volna a támogatások pontos részleteinek megismerését korlátozó rendelkezéseket. A másodfokon eljáró bíróságok szerint azonban Orbánék tévúton járnak, és itt még nem veszett el a közpénz jelleg. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a magyarnarancs.hu-nak elmondta: az újabb jogerős döntés azért is lényeges, mert ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a társasági adókedvezményre jogosító támogatások a nyilvánosságra tartoznak, hiszen azokat közpénzből fizetik.

Hogy tényleg kiderülhet-e, miszerint 2011 júliusa és 2016 júniusa között pontosan melyik cég hova címezte a tao-felajánlásait és mennyit, az jelenleg a Kúrián múlik, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet után – közölte Ligeti Miklós, aki megjegyezte, hogy a napokban megnyert per után a sportszövetségek is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A Kúria nemcsak a Transparency által indított perek döntéseit vizsgálja, hanem azt az ítéletet is, amely a Demokratikus Koalíció és a felcsúti Puskás Akadémiát működtető alapítvány perében született. Ahogy arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt,

Itt a vége: Mészáros Lőrincéknek ki kell adniuk, mire költötték a tao-milliárdokat Felcsúton

Fontos pert nyert a DK, jogerős ítélet született. Még nyár végén kötelezte a Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú ítéletében a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki azoknak a beruházásoknak, megbízásoknak a szerződéseit, amelyeket a klubhoz beérkezett társasági adókedvezményből finanszíroztak.

még február első felében kötelezte a bíróság a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki, mire költötték a klubhoz 2013. január és 2015. november 26-a között beérkezett tao-támogatásokat. Első fokon tavaly a Székesfehérvári Törvényszék, a fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki, hogy a párt által kikért adatok nyilvánosak. A jogerős döntés után fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához a felcsúti egyesület.

A Felcsútról kiperelt szerződésekből

egyebek között az is kiderülne, hogy a 2013. január és 2015. november 26. közötti időszakban kiket bíztak meg pályaépítésekkel, Mészáros Lőrinc cégei kaptak-e munkát attól az egyesülettől, amely élén pont a felcsúti polgármester áll. De ezenfelül a legapróbb megrendelésekre vonatkozó dokumentumokat is ki kellene adni, ha a megbízást tao-forrásból fizették ki.

Neked ajánljuk