„A Maros közepén derékig ért a víz. Pár éven belül talán eddig sem fog. És a többi folyónk sorsa is hasonló” – mondja Ljasuk Dmitrij természetfilmes a videón, amely tényleg alacsony vízállásnál készült, látszottak a homokzátonyok. Idén július 29-én a valaha mért legkisebb vízszint fölött két centivel, vagyis a megállapított ún. alapponthoz képest mínusz 113 centiméteren állt a dél-alföldi folyó Makónál. Készülő dokumentumfilmjében Ljasuk Magyarország fontosabb folyóit olyan szempontból vizsgálja, hogy az aszályok miatt csökkenő vízhozam és a növekvő vízfelhasználás milyen hatással lehet rájuk.
A klímaváltozást a Maroson tényleg jól lehet szemléltetni, de a zátonyok, szigetek régóta megvannak, és alacsony vízállásnál régen is látszottak.
A magyar állam a környék legnagyobb öntözővíz-felhasználóját, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t négy évvel ezelőtt 8 milliárd forintos tőkeemeléssel segítette. Ezáltal a mezőgazdasági nagyüzem egy tízmilliárdos beruházás révén megduplázta, 2445 hektárról 5171 hektárra növelhette az egyidejűleg öntözhető területét. A kijuttatható vízmennyiség a korábbi öntözőrendszerre jellemző hektáronkénti éves 100 milliméterről legalább 70 százalékkal növelhető.
A víz a Marosból jön. 2022 októberében adták át a rendszert azzal, hogy Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása „megteremti az új időjárási körülmények között az intenzív növénytermesztés termésbiztonságát” a megnövelt területen. Idén áprilisban a Fidesz hódmezővásárhelyi–makói választókerületi elnöke, Czirbus Gábor egyperces videót tett közzé arról, hogy helyszíni bejárást tartott Hubai Imre agrárminisztériumi államtitkárral az apátfalvi szivattyútelepnél, megállapítva, hogy „aszály idején is kiválóan működik a víznek a kitermelése”.
Vezetőképesség
Egy hónappal később megmutatkozott, hogy a rendszer mennyire sérülékeny, és nemcsak a csapadékhiány, hanem a klímaváltozással szintén együtt járó, hirtelen lezúduló esők miatt is. A Maros vízgyűjtő területéhez tartozó Korond-patak megáradt, betört a parajdi sóbányába. A patak Parajd alatti szakaszának, majd a Kis-Küküllő és így a Maros vizének sótartalma is megemelkedett. Június 12-én a Kis-Küküllőnél halpusztulást jelentettek. A magyar vízügyi igazgatóság is figyelemmel kíséri a történteket. A román oldalon hígítással próbálják csökkenteni a sótartalmat, a patak vizét csővezetékbe terelték, hogy ne érintkezzen a sóval. Ám ideát fel kell készülni az öntözés korlátozására, mert egy bizonyos sókoncentrációjú vizet nem szabad a földekre vezetni. A Maros vizének vezetőképességi értéke – amely a sótartalmat is mutatja – a korábbi 287–505 mikrosiemens per centiméter (µS/cm) tartományból június 17-re 968–1150 közé emelkedett. A legmagasabb értékeket a cservölgyi és a ferencszállási fővízkivételi pontokon mérték. Ezután – a hvg.hu írta meg – az öntözővíz minősítésére vonatkozó határértéket emelték. Addig 800 µS/cm fölött lehetett korlátozni az öntözővíz-szolgáltatást. V. Németh Zsolt energiaügyi minisztériumi államtitkár a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén beszélt arról, hogy „az élelmiszer-biztonsági, talajvédelmi és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve” most már 1500 µS/cm-es vezetőképességig engedélyezett az öntözés.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
