Stumpf: a felsőoktatás megújítása nemzetstratégiai kérdés

  • narancs.hu
  • 2021.02.01 12:15

Belpol

A kormánybiztos szerint a versenyképessé tétel legalább ennyire fontos.

A magyar felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele nemzetstratégiai kérdés – mondta Stumpf István kormánybiztos, akinek feladata a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja.

A múlt pénteken kinevezett kormánybiztos hétfőn, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a magyar egyetemek teljesítménye egy-két kivételtől eltekintve "jókora távolságra van a világ élvonalától". Az egyetemek gyenge versenyképességük miatt nagyon rosszul szerepelnek a ranglistákon. Ezért van szükség egy olyan versenyképes struktúra kialakítására, amely közelebb van az üzleti világhoz, és amely lehetőséget teremt egy motivált, a "közép-kelet-európai versenyképességünket és pozíciónkat megalapozó felsőoktatás" létrehozására.

Stumpf meglátása szerint csak akkor fognak a fiatalok itthon maradni és Magyarországon továbbtanulni, ha a magyar felsőoktatás képes felzárkózni a prágai, krakkói egyetemhez, vagy akár meg is előzni azokat. Megjegyezte, negyven éve dolgozik a felősoktatásban, annak minden lépcsőfokát végigjárta, a kutatói ösztöndíjastól az egyetemi tanárig, és e tapasztalatok birtokában tudja és érzi a felsőoktatásban dolgozókra háruló felelősséget.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy az egyetemek fejlesztésére szánt 1509 milliárd forint uniós forrásból a tervek szerint 955 milliárd forint jut a struktúraváltás támogatására, az oktatási, kutatási, művészeti tevékenység és infrastruktúra megújítására, 382 milliárd a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozására és 172 milliárd a szakképzési struktúra megújítására.

Jözlése szerint folyamatosan egyeztetnek az egyetemekkel, hogy milyen fejlesztési igényeik vannak. Stumpf István, hozzátette, hogy a fejlesztés nem csak pénzügyi kérdés, hanem hozzáállás kérdése is.

(MTI)

Neked ajánljuk

Öt és feles  

  • Sajó László

Ameddig lehetett (amikor már nem lehetett volna, akkor is), mehettek szurkolók a meccsekre, Magyarországon, hol is másutt.

Az otthonosság érzése

  • Bojtár B. Endre
A következőkben érdekes kordokumentumot teszünk közzé, mely a baráti Lengyelország politikai mindennapjainak színes, fordulatos világába enged betekintést.

„Nincs menekülési útvonal”

  • Sirbik Attila

Az absztrakt festészet kereteit folyamatosan új anyagok, technikák és formák alkalmazásával igyekszik tágítani. A legújabb kiállításán két sorozatát mutatja be, amelyek bár két külön világot jelenítenek meg, a forrásuk mégis közös.

V. Sziszifusz

Ha éppen nem a Bánk bánról vagy a Borisz Godunovról van szó, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az operák már rég készen vannak, s hogy ilyesformán egy adott mű színre állításakor már csupán a hogyan lehet a kérdés, és nem a mit.

Három piros ajtó

  • Sándor Panka

A Brenner József néven született Csáth Géza rendkívül szerteágazó tehetsége már egészen fiatal korában megmutatkozott, az írás mellett festett, hegedült és zenét is szerzett.

Az Úr hangja

Az Úr hangja az Sinkovits Imre vagy Bessenyei Ferenc, gondoljuk, s emlékeink nyomán már hallani is véljük a dörgedelmes orgánumot, amely persze még véletlenül sem emelkedik kontratenori magasságokba.

Mint nyaktiló

  • Toroczkay András

Ha gondolunk egyet, és beírjuk a keresőbe az idő szót, alig pár perc múlva már okos emberekhez, ún. tudósokhoz jutunk, akik azt állítják, hogy idő mint olyan, egyszerűen nem létezik. Soha nem is volt. Se múlt idő, se jelen (s hogy jövő nincs, azt meg legkésőbb a Sex Pistols óta tudjuk), az idő csak félreértés, érzéki csalódás.