Stumpf: a felsőoktatás megújítása nemzetstratégiai kérdés

  • narancs.hu
  • 2021. február 1.

Belpol

A kormánybiztos szerint a versenyképessé tétel legalább ennyire fontos.

A magyar felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele nemzetstratégiai kérdés – mondta Stumpf István kormánybiztos, akinek feladata a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja.

A múlt pénteken kinevezett kormánybiztos hétfőn, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a magyar egyetemek teljesítménye egy-két kivételtől eltekintve "jókora távolságra van a világ élvonalától". Az egyetemek gyenge versenyképességük miatt nagyon rosszul szerepelnek a ranglistákon. Ezért van szükség egy olyan versenyképes struktúra kialakítására, amely közelebb van az üzleti világhoz, és amely lehetőséget teremt egy motivált, a "közép-kelet-európai versenyképességünket és pozíciónkat megalapozó felsőoktatás" létrehozására.

Stumpf meglátása szerint csak akkor fognak a fiatalok itthon maradni és Magyarországon továbbtanulni, ha a magyar felsőoktatás képes felzárkózni a prágai, krakkói egyetemhez, vagy akár meg is előzni azokat. Megjegyezte, negyven éve dolgozik a felősoktatásban, annak minden lépcsőfokát végigjárta, a kutatói ösztöndíjastól az egyetemi tanárig, és e tapasztalatok birtokában tudja és érzi a felsőoktatásban dolgozókra háruló felelősséget.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy az egyetemek fejlesztésére szánt 1509 milliárd forint uniós forrásból a tervek szerint 955 milliárd forint jut a struktúraváltás támogatására, az oktatási, kutatási, művészeti tevékenység és infrastruktúra megújítására, 382 milliárd a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozására és 172 milliárd a szakképzési struktúra megújítására.

Jözlése szerint folyamatosan egyeztetnek az egyetemekkel, hogy milyen fejlesztési igényeik vannak. Stumpf István, hozzátette, hogy a fejlesztés nem csak pénzügyi kérdés, hanem hozzáállás kérdése is.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.