Stumpf: a felsőoktatás megújítása nemzetstratégiai kérdés

  • narancs.hu
  • 2021. február 1.

Belpol

A kormánybiztos szerint a versenyképessé tétel legalább ennyire fontos.

A magyar felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele nemzetstratégiai kérdés – mondta Stumpf István kormánybiztos, akinek feladata a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja.

A múlt pénteken kinevezett kormánybiztos hétfőn, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a magyar egyetemek teljesítménye egy-két kivételtől eltekintve "jókora távolságra van a világ élvonalától". Az egyetemek gyenge versenyképességük miatt nagyon rosszul szerepelnek a ranglistákon. Ezért van szükség egy olyan versenyképes struktúra kialakítására, amely közelebb van az üzleti világhoz, és amely lehetőséget teremt egy motivált, a "közép-kelet-európai versenyképességünket és pozíciónkat megalapozó felsőoktatás" létrehozására.

Stumpf meglátása szerint csak akkor fognak a fiatalok itthon maradni és Magyarországon továbbtanulni, ha a magyar felsőoktatás képes felzárkózni a prágai, krakkói egyetemhez, vagy akár meg is előzni azokat. Megjegyezte, negyven éve dolgozik a felősoktatásban, annak minden lépcsőfokát végigjárta, a kutatói ösztöndíjastól az egyetemi tanárig, és e tapasztalatok birtokában tudja és érzi a felsőoktatásban dolgozókra háruló felelősséget.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy az egyetemek fejlesztésére szánt 1509 milliárd forint uniós forrásból a tervek szerint 955 milliárd forint jut a struktúraváltás támogatására, az oktatási, kutatási, művészeti tevékenység és infrastruktúra megújítására, 382 milliárd a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozására és 172 milliárd a szakképzési struktúra megújítására.

Jözlése szerint folyamatosan egyeztetnek az egyetemekkel, hogy milyen fejlesztési igényeik vannak. Stumpf István, hozzátette, hogy a fejlesztés nem csak pénzügyi kérdés, hanem hozzáállás kérdése is.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.