A romagyilkosságok feltételezett elkövetőinek debreceni elfogása után, augusztus 25-én Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetője bejelentette: szabadlábra helyezik azt a három roma fiatalembert, akiket azzal gyanúsítottak, hogy tavaly szeptember végén ők követték el Tarnabodon a támadást, melynek során négy Molotov-koktélt dobtak, illetve sörétes és golyós puskákból több tucat lövést adtak le négy faluszéli házra. A nyomozás állása szerint Tarnabod is a Debrecenben letartóztatott négy férfi számlájára írható.
A sajtóban a bejelentés valamiért úgy jelent meg, hogy a rendőrség megszüntette az eljárást a három fiatalember - N. Renátó, P. János és Sz. Adorján - ellen. Pedig "soha senki nem állította, sem a rendőrség, sem mi, hogy megszűnt volna az eljárás" - mondta a Narancsnak Magyar Elemér ügyvéd, aki P. Jánost és Sz. Adorjánt képviseli. Egyszerűen annyi történt, hogy az NNI előterjesztésére az ügyészség szabadlábra helyezte őket, mert - úgymond - megszűntek az előzetes letartóztatás indokai, a szökés, az elrejtőzés és a tanúk megfélemlítésének veszélye.
A tarnabodi különbözik
a többi támadástól, itt ugyanis nem romák házait érte támadás. Szeptember 29-ről 30-ra virradóan a falu szélén, a Tarna utca végén álló házakra ismeretlenek Molotov-koktélokat dobtak, és lövéseket adtak le rájuk. Az egyik ház kiégett, az utcára kiszaladó egyik asszonyra rálőttek, de nem sérült meg. Az egri bevetési alegység egy brutálisan végrehajtott akció keretében másnap elfogta a három helybeli fiatalt, a bíróság pedig október 1-jén előzetes letartóztatásba helyezte őket több emberen elkövetett emberölés kísérletének gyanújával.
Az NNI vezetője augusztus 25-ei sajtótájékoztatóján közölte: azért gyanúsították meg a három férfit, mert egy tanú arról számolt be, hogy a támadást megelőző napokban egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert láttak az egyik férfinél, továbbá a nyomszakértők lőpornyomokat találtak a kezükön és a ruházatukon.
Magyar Elemér máig nem ismerhette meg az ügy iratait, csupán a szakértői jelentéseket. Az egyikben az áll, hogy a támadás során az elkövetők legalább öt fegyvert, három sörétes és két golyós puskát használtak, továbbá négy Molotov-koktélt dobtak a házakra. A három gyanúsított közül kettőnek a kezén kis mennyiségű "lőporhoz hasonló anyagot" találtak, benzinnyomokat viszont egyikükön sem.
A védett tanúról, akinek vallomására a rendőrség a gyanúsítást alapozta, a faluban közismert, hogy N. Renátóék közeli rokona és haragosa - mondta az ügyvéd. Magyar Elemér információi szerint vallomását egy egri ügyvédnő előtt már korábban visszavonta, a rendőrség azonban ezt nem vette figyelembe. Az ügyvéd kifogásolta az eljárás során, hogy a hazugságvizsgálaton egyetlen olyan kérdést sem tettek fel védenceinek, amelyre a választ csak az elkövető ismerheti. A DNS-vizsgálat eredményét is vitatta, mely szerint "nem bizonyítható, hogy nem ők voltak". Azóta a rendőrség újabb DNS-vizsgálatot kért: ennek eredményét az ügyvéd még nem ismeri, de azt gondolja, aligha lehet pozitív, mert akkor nem helyezték volna védenceit szabadlábra.
Nem felel meg a valóságnak az a hír sem, hogy Magyar Elemér ügyfelei nevében 10-10 millió forintos kártalanítási pert indít. "Annyit mondtam, hogy sok milliót fogunk kérni a jogtalan fogva tartás és a megalázó bánásmód miatt. De előbb meg kell, hogy szüntessék a nyomozást" - magyarázta az ügyvéd. A rendőrségi fellépés miatt az eljárás során több feljelentést is tett, de az ügyészség valamennyit elutasította. Néhány esetben hivatali visszaélés miatt pótmagánvádat nyújtott be, de az egyiktől már elálltak a falubeliek, akikkel a letartóztatáskor a rendőrök megalázóan viselkedtek, mondván, hogy úgysem szolgáltatnak nekik igazságot.
N. Renátó ügyvédje, Novák Péter a nyomozás megszüntetése után ugyancsak kártalanítási igénnyel lép majd fel. Az eljárás során minden lehetőséget megragadott, hogy ügyfelét szembesítsék a tanúval, de nem járt sikerrel - mondta lapunknak. Ha bebizonyosodik, hogy hamisan tett terhelő vallomást ügyfelére, akkor a tanú ellen az ügyészség hivatalból vádat emel. Novák Péter indokoltnak tartaná, hogy a szabadlábra helyezést követően a lehető legrövidebb időn belül szüntessék meg az eljárást ügyfele ellen.
A Nemzeti Nyomozó Iroda sajtóreferense az ügy állásáról érdeklődésünkre csak annyit közölt: az eljárás még folyamatban van.
A faluban két napon
keresztül ünnepelték a három fiatal szabadlábra helyezését, de a lelkekben még nincs béke. A három család tagjai azt sérelmezik, hogy a faluban senki nem kért elnézést tőlük, hogy nem álltak ki mellettük, a nagy fogadási bulin pedig a polgármesteren kívül egyetlen magyar ember sem jelent meg.
Adorjánnak a két nap szabadság még kevés volt ahhoz, hogy Jánost és Renátót ne "bűntársaimnak" nevezze. "Miért, eddig bűntársak voltak!" - mondja, amikor figyelmeztetik szóhasználatára. "Én dolgozni voltam - meséli letartóztatása napjáról. - Telefonon mondta a bátyám, jönnek majd értem a rendőrök, hogy kihallgassanak. Kihallgattak. Egy évig. Ez jó kihallgatás volt!"
Renátó annyira berekedt az énekléstől, hogy szavát sem lehetett érteni, apja viszont elmondta a véleményét: "Én szégyellem magam a rendőrök helyett. Tudta mindenki, hogy nem ezek a gyerekek voltak. Ez egy komolyan megszervezett dolog volt. Egy hamis tanú orránál fogva vezette az egész rendőrséget. Én könyörögtem az ügy előadójának, hogy szembesítsenek vele, azt mondták, ne mondjam már meg neki, mit csináljon."
