Már megint a Turul - A félelem réme

  • Félix Péter
  • 2009. szeptember 3.

Belpol

Valaki úgy megfenyegette a főváros IX. kerületének a jegyzőjét, hogy Oszvári István azt kérte az illetékes regionális hivataltól: más kerületet jelöljenek ki eljáró hatóságként a Turul-szobor bontására. Mivel elutasították, most félelemben élve végzi a dolgát - ami alól egyébként a fenyegetések előtt különféle ürügyekkel kibújt.

Ritka eset a magyar közigazgatásban, hogy egy vezető tisztviselő a fenyegetés hatására ijedtében részlegesen felfüggeszti köztisztviselői tevékenységét. Az engedély nélkül emelt XII. kerületi Turul-szobor bontatására 2008. július 15. óta kijelölt IX. kerületi önkormányzat jegyzőjével, Oszvári Istvánnal ez történt. Maga az érintett Turul-ügyben több mint egy éve nem nyilatkozik, így a polgármesteri hivataltól a megfenyegetéséről sem kaptunk információt. Dombóvári Ottó, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (KRKH) nemrégiben kinevezett vezetője lapunknak elmondta: augusztus közepén küldött a részére Oszvári egy kizárási kérelmet, amelyben arra hivatkozva kezdeményezte egy másik kerület kijelölését a Turul bontását elrendelő határozatot még 2008. március 4-én jóváhagyó Fővárosi Bírósági (FB) ítélet végrehajtására, hogy megfenyegették, ezért nem meri elrendelni a szükséges intézkedéseket. Augusztus végén a KRKH végzésben utasította el Oszvári kérelmét. Így a jegyző - legalábbis a KRKH szerint - a megtorlástól rettegve fog kemény és hatékony intézkedéseket hozni az ügyben.

Oszvári István a megfenyegetése előtt sem tett akár egyetlen érdemi lépést Turul-ügyben. Kijelölésük óta különféle feltételekhez szabta a bontatási eljárás megindítását. Többek között arra hivatkozott, hogy a XII. kerület az első jogerős bírósági ítéletet követően fennmaradási engedélyt kért és kapott a szoborra az I. kerülettől. Az ezzel kapcsolatos új per eredménye szerinte kihat a bontásra. Először azt használta ki, hogy a XII. kerület a második Turul-per elbírálásáig azt kérte az FB-től, függessze fel az első ítélet végrehajtását (lásd: Jómadarak, Magyar Narancs, 2009. június 25.). A jegyző úgy határozott, a felfüggesztési kérelem elbírálásáig nem tesz semmit. Miután a második ítélet előbb született meg, mint a felfüggesztésről szóló döntés, Oszvári a második per ítéletének kézhezvételét jelölte meg a cselekvés új feltételeként. Noha a második Turul-perben a IX. kerületi önkormányzat nem ügyfél, a "gyors ügyintézés érdekében" a KRKH 2009. július 28-án megküldte Oszváriéknak az ítéletet. Ördögh Brigitta aljegyző elmondta, hogy augusztus 3-án kapták meg a dokumentumot. Elvben tehát szeptember 3-án járna le a 30 napos intézkedési határidő, de érdemi fejlemény azóta sem történt.

Rossz nyelvek szerint Oszvárinak kapóra jött a fenyegetés, hiszen éppen kifogyott az indokokból, hogy miért nem rendelte még el a jogerős bontási határozat végrehajtását. Egy magát megnevezni nem kívánó jogi szakértő szerint a kerületi jegyző szakmai tevékenységének végzésekor hivatalos személynek minősül, így megfenyegetése, megfélemlítése hivatalos személy elleni erőszaknak tekinthető. Ezért tűnik furcsának, hogy erről a IX. kerület lapzártánkig - több mint két hétig - mélyen hallgatott. Pedig ilyen ügyekben számos eljáró hatóságnál lehet feljelentést tenni. A Budapesti Nyomozóügyészség ügyeletes ügyésze azon kérdésemre, hogy tett-e Oszvári István feljelentést, megtagadta a választ. Annyi bizonyos: a területileg illetékes IX. kerületi rendőrkapitány, Béres László szerint náluk nem indított eljárást. Mindenesetre a KRKH-nál nem dramatizálták az esetet. Dombóvári Ottó kijelentette: augusztus végén végzésben utasították a "munka folytatására" Oszvárit. Mint megjegyezte, a Turul miatt ő is kapott fenyegetést, de a közigazgatási vezetőknek elszántaknak kell lenniük.

A KRKH-nál úgy vélik, a IX. kerület megteszi a szükséges lépéseket. Először egy úgynevezett végrehajtási elrendelésben Oszvárinak 30 napon belül fel kell szólítania a XII. kerületi önkormányzatot az önkéntes bontásra. Ha ezt a kiszabott határidőn belül nem teszi meg, borzasztó dolog történik: akár 100 ezer forint ismételhető bírsággal sújthatják a hegyvidékieket. Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester (és Fidesz-alelnök) pedig nyilván kétségbe esik majd: ha minden hónapban megbírságolják őket a madár miatt, a jövő évi önkormányzati választásokig ki tud-e a kerületük gazdálkodni kemény 1,1 millió forintot?

Pedig a történet korántsem vicces: valójában az egyik legdurvább közigazgatási skandalum a rendszerváltozás óta, kínos jelképe a politika túlhatalmának a jogállamisággal szemben. A jelek szerint mégsem érdekel senkit az egész: Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök éppen úgy hallgat az ügyben, mint a törvényességi felügyeletet gyakorló önkormányzati tárca. Az engedély nélküli építkezés levezetésének operatív felelőse, Patyi András XII. kerületi jegyző, utódai, Ferenczi Tibor aljegyző és Gaál Szabolcs Barna, az I. kerületi jegyző Deák Ferenc, valamint a IX. kerületi Oszvári István jegyző öt éve nem bontatnak el egy olyan köztéri szobrot, amelyet két jogerős bírósági ítélet szerint is el kellene távolíttatniuk. Közben ismeretlen tettesek megfenyegették Forgács Imrét, a KRKH korábbi főigazgatóját és Dombóvári Ottó jelenlegi vezetőt, valamint Oszvári Istvánt, hogy ne merjenek a madárhoz nyúlni. A rendőrség tudomásunk szerint nem indíthatott nyomozást ezekben az ügyekben, mivel nem is értesítették a fenyegetésekről. A Fidesz pedig a kongresszusán mellszélességgel támogatta Pokornit, aki leplezetlenül beszélt arról, hogy Turul-ügyben a közigazgatási szakembereket politikailag kell befolyásolni.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.