Már megint a Turul - A félelem réme

  • Félix Péter
  • 2009. szeptember 3.

Belpol

Valaki úgy megfenyegette a főváros IX. kerületének a jegyzőjét, hogy Oszvári István azt kérte az illetékes regionális hivataltól: más kerületet jelöljenek ki eljáró hatóságként a Turul-szobor bontására. Mivel elutasították, most félelemben élve végzi a dolgát - ami alól egyébként a fenyegetések előtt különféle ürügyekkel kibújt.

Ritka eset a magyar közigazgatásban, hogy egy vezető tisztviselő a fenyegetés hatására ijedtében részlegesen felfüggeszti köztisztviselői tevékenységét. Az engedély nélkül emelt XII. kerületi Turul-szobor bontatására 2008. július 15. óta kijelölt IX. kerületi önkormányzat jegyzőjével, Oszvári Istvánnal ez történt. Maga az érintett Turul-ügyben több mint egy éve nem nyilatkozik, így a polgármesteri hivataltól a megfenyegetéséről sem kaptunk információt. Dombóvári Ottó, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (KRKH) nemrégiben kinevezett vezetője lapunknak elmondta: augusztus közepén küldött a részére Oszvári egy kizárási kérelmet, amelyben arra hivatkozva kezdeményezte egy másik kerület kijelölését a Turul bontását elrendelő határozatot még 2008. március 4-én jóváhagyó Fővárosi Bírósági (FB) ítélet végrehajtására, hogy megfenyegették, ezért nem meri elrendelni a szükséges intézkedéseket. Augusztus végén a KRKH végzésben utasította el Oszvári kérelmét. Így a jegyző - legalábbis a KRKH szerint - a megtorlástól rettegve fog kemény és hatékony intézkedéseket hozni az ügyben.

Oszvári István a megfenyegetése előtt sem tett akár egyetlen érdemi lépést Turul-ügyben. Kijelölésük óta különféle feltételekhez szabta a bontatási eljárás megindítását. Többek között arra hivatkozott, hogy a XII. kerület az első jogerős bírósági ítéletet követően fennmaradási engedélyt kért és kapott a szoborra az I. kerülettől. Az ezzel kapcsolatos új per eredménye szerinte kihat a bontásra. Először azt használta ki, hogy a XII. kerület a második Turul-per elbírálásáig azt kérte az FB-től, függessze fel az első ítélet végrehajtását (lásd: Jómadarak, Magyar Narancs, 2009. június 25.). A jegyző úgy határozott, a felfüggesztési kérelem elbírálásáig nem tesz semmit. Miután a második ítélet előbb született meg, mint a felfüggesztésről szóló döntés, Oszvári a második per ítéletének kézhezvételét jelölte meg a cselekvés új feltételeként. Noha a második Turul-perben a IX. kerületi önkormányzat nem ügyfél, a "gyors ügyintézés érdekében" a KRKH 2009. július 28-án megküldte Oszváriéknak az ítéletet. Ördögh Brigitta aljegyző elmondta, hogy augusztus 3-án kapták meg a dokumentumot. Elvben tehát szeptember 3-án járna le a 30 napos intézkedési határidő, de érdemi fejlemény azóta sem történt.

Rossz nyelvek szerint Oszvárinak kapóra jött a fenyegetés, hiszen éppen kifogyott az indokokból, hogy miért nem rendelte még el a jogerős bontási határozat végrehajtását. Egy magát megnevezni nem kívánó jogi szakértő szerint a kerületi jegyző szakmai tevékenységének végzésekor hivatalos személynek minősül, így megfenyegetése, megfélemlítése hivatalos személy elleni erőszaknak tekinthető. Ezért tűnik furcsának, hogy erről a IX. kerület lapzártánkig - több mint két hétig - mélyen hallgatott. Pedig ilyen ügyekben számos eljáró hatóságnál lehet feljelentést tenni. A Budapesti Nyomozóügyészség ügyeletes ügyésze azon kérdésemre, hogy tett-e Oszvári István feljelentést, megtagadta a választ. Annyi bizonyos: a területileg illetékes IX. kerületi rendőrkapitány, Béres László szerint náluk nem indított eljárást. Mindenesetre a KRKH-nál nem dramatizálták az esetet. Dombóvári Ottó kijelentette: augusztus végén végzésben utasították a "munka folytatására" Oszvárit. Mint megjegyezte, a Turul miatt ő is kapott fenyegetést, de a közigazgatási vezetőknek elszántaknak kell lenniük.

A KRKH-nál úgy vélik, a IX. kerület megteszi a szükséges lépéseket. Először egy úgynevezett végrehajtási elrendelésben Oszvárinak 30 napon belül fel kell szólítania a XII. kerületi önkormányzatot az önkéntes bontásra. Ha ezt a kiszabott határidőn belül nem teszi meg, borzasztó dolog történik: akár 100 ezer forint ismételhető bírsággal sújthatják a hegyvidékieket. Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester (és Fidesz-alelnök) pedig nyilván kétségbe esik majd: ha minden hónapban megbírságolják őket a madár miatt, a jövő évi önkormányzati választásokig ki tud-e a kerületük gazdálkodni kemény 1,1 millió forintot?

Pedig a történet korántsem vicces: valójában az egyik legdurvább közigazgatási skandalum a rendszerváltozás óta, kínos jelképe a politika túlhatalmának a jogállamisággal szemben. A jelek szerint mégsem érdekel senkit az egész: Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök éppen úgy hallgat az ügyben, mint a törvényességi felügyeletet gyakorló önkormányzati tárca. Az engedély nélküli építkezés levezetésének operatív felelőse, Patyi András XII. kerületi jegyző, utódai, Ferenczi Tibor aljegyző és Gaál Szabolcs Barna, az I. kerületi jegyző Deák Ferenc, valamint a IX. kerületi Oszvári István jegyző öt éve nem bontatnak el egy olyan köztéri szobrot, amelyet két jogerős bírósági ítélet szerint is el kellene távolíttatniuk. Közben ismeretlen tettesek megfenyegették Forgács Imrét, a KRKH korábbi főigazgatóját és Dombóvári Ottó jelenlegi vezetőt, valamint Oszvári Istvánt, hogy ne merjenek a madárhoz nyúlni. A rendőrség tudomásunk szerint nem indíthatott nyomozást ezekben az ügyekben, mivel nem is értesítették a fenyegetésekről. A Fidesz pedig a kongresszusán mellszélességgel támogatta Pokornit, aki leplezetlenül beszélt arról, hogy Turul-ügyben a közigazgatási szakembereket politikailag kell befolyásolni.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.