Már megint a Turul - A félelem réme

  • Félix Péter
  • 2009. szeptember 3.

Belpol

Valaki úgy megfenyegette a főváros IX. kerületének a jegyzőjét, hogy Oszvári István azt kérte az illetékes regionális hivataltól: más kerületet jelöljenek ki eljáró hatóságként a Turul-szobor bontására. Mivel elutasították, most félelemben élve végzi a dolgát - ami alól egyébként a fenyegetések előtt különféle ürügyekkel kibújt.

Ritka eset a magyar közigazgatásban, hogy egy vezető tisztviselő a fenyegetés hatására ijedtében részlegesen felfüggeszti köztisztviselői tevékenységét. Az engedély nélkül emelt XII. kerületi Turul-szobor bontatására 2008. július 15. óta kijelölt IX. kerületi önkormányzat jegyzőjével, Oszvári Istvánnal ez történt. Maga az érintett Turul-ügyben több mint egy éve nem nyilatkozik, így a polgármesteri hivataltól a megfenyegetéséről sem kaptunk információt. Dombóvári Ottó, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (KRKH) nemrégiben kinevezett vezetője lapunknak elmondta: augusztus közepén küldött a részére Oszvári egy kizárási kérelmet, amelyben arra hivatkozva kezdeményezte egy másik kerület kijelölését a Turul bontását elrendelő határozatot még 2008. március 4-én jóváhagyó Fővárosi Bírósági (FB) ítélet végrehajtására, hogy megfenyegették, ezért nem meri elrendelni a szükséges intézkedéseket. Augusztus végén a KRKH végzésben utasította el Oszvári kérelmét. Így a jegyző - legalábbis a KRKH szerint - a megtorlástól rettegve fog kemény és hatékony intézkedéseket hozni az ügyben.

Oszvári István a megfenyegetése előtt sem tett akár egyetlen érdemi lépést Turul-ügyben. Kijelölésük óta különféle feltételekhez szabta a bontatási eljárás megindítását. Többek között arra hivatkozott, hogy a XII. kerület az első jogerős bírósági ítéletet követően fennmaradási engedélyt kért és kapott a szoborra az I. kerülettől. Az ezzel kapcsolatos új per eredménye szerinte kihat a bontásra. Először azt használta ki, hogy a XII. kerület a második Turul-per elbírálásáig azt kérte az FB-től, függessze fel az első ítélet végrehajtását (lásd: Jómadarak, Magyar Narancs, 2009. június 25.). A jegyző úgy határozott, a felfüggesztési kérelem elbírálásáig nem tesz semmit. Miután a második ítélet előbb született meg, mint a felfüggesztésről szóló döntés, Oszvári a második per ítéletének kézhezvételét jelölte meg a cselekvés új feltételeként. Noha a második Turul-perben a IX. kerületi önkormányzat nem ügyfél, a "gyors ügyintézés érdekében" a KRKH 2009. július 28-án megküldte Oszváriéknak az ítéletet. Ördögh Brigitta aljegyző elmondta, hogy augusztus 3-án kapták meg a dokumentumot. Elvben tehát szeptember 3-án járna le a 30 napos intézkedési határidő, de érdemi fejlemény azóta sem történt.

Rossz nyelvek szerint Oszvárinak kapóra jött a fenyegetés, hiszen éppen kifogyott az indokokból, hogy miért nem rendelte még el a jogerős bontási határozat végrehajtását. Egy magát megnevezni nem kívánó jogi szakértő szerint a kerületi jegyző szakmai tevékenységének végzésekor hivatalos személynek minősül, így megfenyegetése, megfélemlítése hivatalos személy elleni erőszaknak tekinthető. Ezért tűnik furcsának, hogy erről a IX. kerület lapzártánkig - több mint két hétig - mélyen hallgatott. Pedig ilyen ügyekben számos eljáró hatóságnál lehet feljelentést tenni. A Budapesti Nyomozóügyészség ügyeletes ügyésze azon kérdésemre, hogy tett-e Oszvári István feljelentést, megtagadta a választ. Annyi bizonyos: a területileg illetékes IX. kerületi rendőrkapitány, Béres László szerint náluk nem indított eljárást. Mindenesetre a KRKH-nál nem dramatizálták az esetet. Dombóvári Ottó kijelentette: augusztus végén végzésben utasították a "munka folytatására" Oszvárit. Mint megjegyezte, a Turul miatt ő is kapott fenyegetést, de a közigazgatási vezetőknek elszántaknak kell lenniük.

A KRKH-nál úgy vélik, a IX. kerület megteszi a szükséges lépéseket. Először egy úgynevezett végrehajtási elrendelésben Oszvárinak 30 napon belül fel kell szólítania a XII. kerületi önkormányzatot az önkéntes bontásra. Ha ezt a kiszabott határidőn belül nem teszi meg, borzasztó dolog történik: akár 100 ezer forint ismételhető bírsággal sújthatják a hegyvidékieket. Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester (és Fidesz-alelnök) pedig nyilván kétségbe esik majd: ha minden hónapban megbírságolják őket a madár miatt, a jövő évi önkormányzati választásokig ki tud-e a kerületük gazdálkodni kemény 1,1 millió forintot?

Pedig a történet korántsem vicces: valójában az egyik legdurvább közigazgatási skandalum a rendszerváltozás óta, kínos jelképe a politika túlhatalmának a jogállamisággal szemben. A jelek szerint mégsem érdekel senkit az egész: Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök éppen úgy hallgat az ügyben, mint a törvényességi felügyeletet gyakorló önkormányzati tárca. Az engedély nélküli építkezés levezetésének operatív felelőse, Patyi András XII. kerületi jegyző, utódai, Ferenczi Tibor aljegyző és Gaál Szabolcs Barna, az I. kerületi jegyző Deák Ferenc, valamint a IX. kerületi Oszvári István jegyző öt éve nem bontatnak el egy olyan köztéri szobrot, amelyet két jogerős bírósági ítélet szerint is el kellene távolíttatniuk. Közben ismeretlen tettesek megfenyegették Forgács Imrét, a KRKH korábbi főigazgatóját és Dombóvári Ottó jelenlegi vezetőt, valamint Oszvári Istvánt, hogy ne merjenek a madárhoz nyúlni. A rendőrség tudomásunk szerint nem indíthatott nyomozást ezekben az ügyekben, mivel nem is értesítették a fenyegetésekről. A Fidesz pedig a kongresszusán mellszélességgel támogatta Pokornit, aki leplezetlenül beszélt arról, hogy Turul-ügyben a közigazgatási szakembereket politikailag kell befolyásolni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.