Szándékosan ködösít a külügy Orbán balkáni útjairól?
Orbán, Janša, Gruevszki

Szándékosan ködösít a külügy Orbán balkáni útjairól?

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. június 1.

Belpol

Törvényi kötelezettségével ellentétben elhallgatja Orbán egy-egy útját a Szijjártó Péter vezette minisztérium.

Április elején közérdekű adatigényléssel fordultunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, melyben Orbán Viktor külföldi útjai felől érdeklődtünk. Elsősorban a miniszterelnök balkáni útjai felől, mivel azt szertettük volna felderíteni, hogy a magyar miniszterelnök és körei miként segítik a nacionalista jobboldali pártokat Szlovéniában és Macedóniában (erről szóló cikkeinket itt és itt lehet elolvasni).

A minisztérium nem válaszolt a törvényben megszabott 30 napos határidőn belül, ezért annak lejárta után ismét érdeklődtünk. Ekkor kaptunk egy táblázatot, melyben fel voltak tüntetve Orbán bizonyos útjai, ám a lista feltűnően kurta volt: az adatszolgáltatás szerint Macedóniában például egyáltalán nem járt a miniszterelnök az elmúlt öt évben. A valóságban azonban legalább kétszer oda utazott Orbán: egyszer 2013 decemberében vett át magas rangú állami kitüntetést, 2017 szeptemberében pedig az addigra már bukott miniszterelnöknek számító Nikola Gruevszki mellett kampányolt az önkormányzati választásokon. Egyik találkozó sem volt titkos, sőt a Miniszterelnökség és az MTI mindkét látogatásról adott ki sajtóközleményt (például itt és itt).

Orbán, Janša, Gruevszki

Orbán, Janša, Gruevszki

Fotó: MTI/EPA/Aleksandar Kovacevski

Mikor megbizonyosodtunk róla, hogy a külügy által küldött lista meglehetősen hiányos, kértük a minisztériumot, hogy ezúttal szíveskedjenek elküldeni a teljes listát. Majd’ három hét elteltével megérkezett a kiegészítés az eredeti adatigénylésünkre, melyben felsorolták a fentebb említett két macedón utat.

Mivel az eredeti adatközlés is rövid volt, és ahhoz kiegészítésként csak azt a két utat közölte velünk a minisztérium, melyek hiányára magunk hívtuk fel a figyelmüket, felmerül a kérdés: szándékos-e a sajtó félretájékoztatása a miniszterelnök külföldi útjaival kapcsolatban? Ha igen, akkor kérdés, hogy mi az, amit törvénytelenül el akar titkolni a Szijjártó Péter vezette minisztérium a nyilvánosság elől? Ha pedig csak véletlenül maradtak ki utak a tájékoztatásból, az azért aggasztó, mert ebben az esetben a Magyarország külgazdaságáért és külpolitikájáért felelős legfőbb szerv sem tudja, mikor hova és miért utazott az országot képviselő miniszterelnök.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.