Szándékosan ködösít a külügy Orbán balkáni útjairól?
Orbán, Janša, Gruevszki

Szándékosan ködösít a külügy Orbán balkáni útjairól?

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. június 1.

Belpol

Törvényi kötelezettségével ellentétben elhallgatja Orbán egy-egy útját a Szijjártó Péter vezette minisztérium.

Április elején közérdekű adatigényléssel fordultunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, melyben Orbán Viktor külföldi útjai felől érdeklődtünk. Elsősorban a miniszterelnök balkáni útjai felől, mivel azt szertettük volna felderíteni, hogy a magyar miniszterelnök és körei miként segítik a nacionalista jobboldali pártokat Szlovéniában és Macedóniában (erről szóló cikkeinket itt és itt lehet elolvasni).

A minisztérium nem válaszolt a törvényben megszabott 30 napos határidőn belül, ezért annak lejárta után ismét érdeklődtünk. Ekkor kaptunk egy táblázatot, melyben fel voltak tüntetve Orbán bizonyos útjai, ám a lista feltűnően kurta volt: az adatszolgáltatás szerint Macedóniában például egyáltalán nem járt a miniszterelnök az elmúlt öt évben. A valóságban azonban legalább kétszer oda utazott Orbán: egyszer 2013 decemberében vett át magas rangú állami kitüntetést, 2017 szeptemberében pedig az addigra már bukott miniszterelnöknek számító Nikola Gruevszki mellett kampányolt az önkormányzati választásokon. Egyik találkozó sem volt titkos, sőt a Miniszterelnökség és az MTI mindkét látogatásról adott ki sajtóközleményt (például itt és itt).

Orbán, Janša, Gruevszki

Orbán, Janša, Gruevszki

Fotó: MTI/EPA/Aleksandar Kovacevski

Mikor megbizonyosodtunk róla, hogy a külügy által küldött lista meglehetősen hiányos, kértük a minisztériumot, hogy ezúttal szíveskedjenek elküldeni a teljes listát. Majd’ három hét elteltével megérkezett a kiegészítés az eredeti adatigénylésünkre, melyben felsorolták a fentebb említett két macedón utat.

Mivel az eredeti adatközlés is rövid volt, és ahhoz kiegészítésként csak azt a két utat közölte velünk a minisztérium, melyek hiányára magunk hívtuk fel a figyelmüket, felmerül a kérdés: szándékos-e a sajtó félretájékoztatása a miniszterelnök külföldi útjaival kapcsolatban? Ha igen, akkor kérdés, hogy mi az, amit törvénytelenül el akar titkolni a Szijjártó Péter vezette minisztérium a nyilvánosság elől? Ha pedig csak véletlenül maradtak ki utak a tájékoztatásból, az azért aggasztó, mert ebben az esetben a Magyarország külgazdaságáért és külpolitikájáért felelős legfőbb szerv sem tudja, mikor hova és miért utazott az országot képviselő miniszterelnök.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.