Száraz István cége nyerte az MNB kommunikációs tenderét

  • narancs.hu
  • 2020. november 27.

Belpol

Kétmillárdból gazdálkodhat jövőre.

A Frank Digital, vagyis az Origo korábbi tulajdonosának, Száraz Istvánnak a cége végezheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikácós feladatait, miután megnyerték a 2020-2021-es időszakra kiírt közbeszerzési pályázatot – írja a 24.hu. A szerződés szerint az összeg kétmilliárd forint plusz áfa.

Száraz legutóbb 2019. október 7. és 2020. december 31. közötti időszakra írt alá egy nettó 1,9 milliárd forintos szerződést az MNB-vel. A 2014-es alapítású cégben mindösszesen ketten dolgoznak, a nettó árbevételük folyamatos csökkenést mutat; amíg 2017-ben közel másfél milliárd forintot realizáltak, addig 2018-ban egymilliárd forint alá kerültek, tavaly pedig 0,2 milliárd forint árbevételt jelentettek a mérlegükben.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.