A demokrácia, amivel még adósok vagyunk – Göncz Árpádra emlékeztek

Belpol

Ma lenne 95 az elnök.

Ma lenne 95 éves Göncz Árpád, a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke. Születésnapjára emlékezve gyűltek össze közel százan Óbudán, a Bécsi úton.
A számos civil tisztelő mellett megjelentek Göncz Árpád gyerekei, Bús Balázs, a III. kerület polgármestere, Demszky Gábor, Kuncze Gábor, az MSZP-s Kovács László, Iványi Gábor, Márton László, Jovánovics György és még sokan mások.

false

 

Fotó: Narancs

Gulyás András a Göncz Árpád Alapítvány elnöke rövid beszédében az elnök  2011. novemberében Bibó Istvánról mondott szavait idézte: "szavai és élete mintaként szolgálnak ma is, szükség volna arra, hogy arca újra megjelenjen a világban". Ez Göncz Árpádra is érvényes – tette hozzá Gulyás.

false

Fotó: Narancs

"Egész élete a demokráciáért folytatott következetes küzdelem jegyében telt. Az 1989-90-es demokratikus változások tevékeny részese volt, aki a 20. század mindkét totalitárius rendszerével szembeszegült. Életpályája szinte összefoglalja a magyar 20. század történetét." Ahogy köztársasági elnöki beiktató beszédében Göncz Árpád maga is mondta "világ életemben a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, a szabad szót, a társadalmi igazságosság emberi jogokban kiteljesedő megkülönböztetést és kirekesztést nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni”. Azt a demokráciát, aminek teljes megvalósításával még mindig adósok vagyunk – mondta az alapítvány elnöke.

false

 

Fotó: Narancs


Az eseményen Mácsai Pál József Attila Thomas Mann üdvözlése című versét szavalta, Dés László pedig  elfújta szépen az Örömódát.

Közadakozásból hamarosan – a gyűjtés már lezárult – az Óbudai Egyetem parkjában állítanak fel egy Göncz Árpádot ábrázoló mellszobrot, ahol már egy emlékfa is áll a tiszteletére.

false

 

Fotó: Narancs

A megemlékezést Esterházy Péter Göncz Árpád 90. születésnapjára írt soraival zárták, majd elhelyezték a család és az alapítvány koszorúit és a kegyelet virágait. “Göncz Árpád minden szava, minden mozdulata, az egész élete, annak sötét mélye, nehéz kapaszkodói és fényes magasa mind azt mondta nekünk és mondja továbbra is, azt a hatalmas elfelejtett ezerszer elárult fölismerést, hogy minden ember egyenlő vagy ahogy írva van, minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad”.

Figyelmébe ajánljuk