Ma lenne 95 éves Göncz Árpád, a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke. Születésnapjára emlékezve gyűltek össze közel százan Óbudán, a Bécsi úton.
A számos civil tisztelő mellett megjelentek Göncz Árpád gyerekei, Bús Balázs, a III. kerület polgármestere, Demszky Gábor, Kuncze Gábor, az MSZP-s Kovács László, Iványi Gábor, Márton László, Jovánovics György és még sokan mások.
Fotó: Narancs | |
Gulyás András a Göncz Árpád Alapítvány elnöke rövid beszédében az elnök 2011. novemberében Bibó Istvánról mondott szavait idézte: "szavai és élete mintaként szolgálnak ma is, szükség volna arra, hogy arca újra megjelenjen a világban". Ez Göncz Árpádra is érvényes – tette hozzá Gulyás.
Fotó: Narancs | |
"Egész élete a demokráciáért folytatott következetes küzdelem jegyében telt. Az 1989-90-es demokratikus változások tevékeny részese volt, aki a 20. század mindkét totalitárius rendszerével szembeszegült. Életpályája szinte összefoglalja a magyar 20. század történetét." Ahogy köztársasági elnöki beiktató beszédében Göncz Árpád maga is mondta "világ életemben a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, a szabad szót, a társadalmi igazságosság emberi jogokban kiteljesedő megkülönböztetést és kirekesztést nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni”. Azt a demokráciát, aminek teljes megvalósításával még mindig adósok vagyunk – mondta az alapítvány elnöke.
Fotó: Narancs | |
Az eseményen Mácsai Pál József Attila Thomas Mann üdvözlése című versét szavalta, Dés László pedig elfújta szépen az Örömódát.
Közadakozásból hamarosan – a gyűjtés már lezárult – az Óbudai Egyetem parkjában állítanak fel egy Göncz Árpádot ábrázoló mellszobrot, ahol már egy emlékfa is áll a tiszteletére.
Fotó: Narancs | |
A megemlékezést Esterházy Péter Göncz Árpád 90. születésnapjára írt soraival zárták, majd elhelyezték a család és az alapítvány koszorúit és a kegyelet virágait. “Göncz Árpád minden szava, minden mozdulata, az egész élete, annak sötét mélye, nehéz kapaszkodói és fényes magasa mind azt mondta nekünk és mondja továbbra is, azt a hatalmas elfelejtett ezerszer elárult fölismerést, hogy minden ember egyenlő vagy ahogy írva van, minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad”.