Franciaország, Izland, Japán és Olaszország mellett Magyarország is bővelkedik termálvízben, az viszont nem igaz, hogy bárhol található az országban, ha kellően mélyre lefúrnak. Baranya megye jelentős része a termálvízben kevéssé gazdag területek közé tartozik. Ennek az sem mond ellent, hogy a térség jól ellátott fürdőkkel (Szigetvár, Magyarhertelend, Siklós, Orfű és a legismertebb: Harkány).
A régióközpont és megyeszékhely Pécsnek nincs egész évben üzemeltethető élményfürdője. Ezen változtatandó, 2015. áprilisi látogatása során Orbán Viktor Pécsen bejelentette, hogy új, teljes értékű élményfürdővel és sportuszodával fog gazdagodni a város. Az előkészítő munkákra az akkori fideszes városvezetés 500 millió forintot kapott a központi költségvetésből. A tervek szerint a 2016-ban induló előkészületek után 2019-re megkezdődtek volna az építési munkálatok, s 2021-ben, de legkésőbb 2022-ben megnyílt volna az aquapark.
A beruházás lebonyolítását a Páva-féle városvezetés arra a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt.-re bízta, amelynek vezetője a korábbi neves vízilabdázó, Vári Attila volt. A 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP Várit indította a polgármesterségért az addigra népszerűségét vesztett Páva helyett. Pávát a Fidesz legfelső vezetése egyebek mellett éppen az aquaparkprojekt késlekedése miatt ejtette – igaz, a korabeli előzetes felmérések azt mutatták, hogy a Fidesz valószínűleg Várival sem tud nyerni. Így is lett, Páva Zsolt polgármestert a független Péterffy Attila váltotta, a Fidesz pedig a városházi többségét is elveszítette.
Az aquaparknál eddig egy kapavágás sem történt, a jelenlegi városvezetés most jutott el oda az előkészítésben, hogy kiírja a tervpályázatot, immár a másodikat a projekt történetében. A tervpályázati és a közbeszerzési eljárás sokáig tart, vagyis továbbra sem tudni, mikor kezdődhet az építkezés. Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a hét és fél évvel ezelőtti miniszterelnöki és polgármesteri együttes bejelentés egy átgondolatlan, alapok nélküli üres marketingakció volt, és a „terméket” egy akkor komolynak tűnő terv, a Modern Városok Program (MVP) keretében próbálták „eladni”.
Orbán Viktor 2015 és 2017 között 23 megyei jogú városban turnézott a Modern Városok Programmal (MVP). Sok helyütt azonban ez nem kis részben inkább ötletbörze és a helyi vágyálmok színes gyűjteménye volt – ha mindent megvalósítanak, ami annak idején elhangzott, ahhoz akkori árakon összességében 3500–4000 milliárd forintra lett volna szükség. A miniszterelnök a 2015-ös pécsi látogatásakor a déli ipari park bővítését, az M6-os és az M60-as autópályák továbbépítését, új vásárcsarnok felhúzását ígérte be, de például azt is, hogy a pécsi egyetemen a fizetős külföldi hallgatók számát 2300-ról 5 ezer fölé emelik. Végül azt is bejelentette, hogy megépítenek egy már régóta hiányzó, a „pécsieknek kijáró” élményfürdőt, sportuszodát és szabadidőközpontot is – amelyet korábban a Pécs2020 konzultáció során szavaztak meg nagy arányban a város lakói. Mindezek akkori összköltségét valamivel több mint 100 milliárd forintra becsülték.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
