MaNcs 34. évf. 43. sz. (2022-10-27)
A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvényt azzal a céllal alkották meg, hogy „meghatározza az állam által biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit”.
Nyílt Facebook-posztban határolódott el hétfőn a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója, dr. Nyisztor az iskola egyik diákjától – „az intézmény nevében”.
Putyin október 8-án Szergej Szurovikin tábornokot nevezte ki az ukrán fronton harcoló orosz erők új főparancsnokává. A külföldi sajtóban ekkor megjelent elemzések, katonai szakértői vélemények többnyire legendás kegyetlenségét emelték ki, úgy emlegették, mint véreskezű „vadembert”, a „szíriai mészárost”.
Az amerikai jegybank a minap közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett volt elnöke, Ben Bernanke gyakran mondogatta: „A monetáris politika 98 százaléka beszéd, és csak 2 százaléka cselekvés.”
A minap szinte egyszerre ütközött a brit és a magyar gazdaságpolitika hajója a pénzügyi piacok jéghegyének.
Minek kéne történnie, és milyen országgá kéne válnia Oroszországnak ahhoz, hogy ne jelentsen többé fenyegetést sem a szűkebb, sem a tágabb környezete számára? Segítene-e a demokratizálódásában, ha önálló államocskákra esne szét, mint annak idején a Szovjetunió? A Gazeta Wyborcza remek interjúját közöljük.
Másfél hónapja Liz Truss a brit miniszterelnöki székért folytatott maratoni „állásinterjún” legyőzte Rishi Sunakot. Ezt követően mindössze 45 nap jutott a legrövidebb ideig szolgáló szigetországi kormányfőnek, aki pálfordulásokban és botrányokban gazdag kormányzás után bukott meg október 20-án. Hétfő délutánra az is eldőlt, hogy éppen Sunak követi őt a kormányfői poszton.
Aligha oldja meg a gondokat, hogy rendeleti úton csökkentette a kormány a csok büntetőkamatát. Ez a lépés sokkal inkább megkoronázása annak a tévedéssorozatnak, amelyik az elmúlt évek családpolitikáját jellemzi.
A kormánypárti lejárató, karaktergyilkos akciókat helyben ugyanazokkal az eszközökkel – rágalmazással, fenyegetéssel stb. – hajtják végre, mint országosan. A 2024-es helyhatósági választás előtt, mivel a Fidesz számos helyen készül revánsra, ez csak fokozódni fog. Három történet Pest megyéből.
Az Európai Unió szomszédságpolitikáját irányító magyar biztost, Várhelyi Olivért sokan „Orbán embereként” tartják számon, aki a magyar kormány érdekeit próbálja érvényesíteni Brüsszelben és az EU határain túl is. S ha kicsit utánanézünk, valóban ez a kép rajzolódik ki róla.
A pécsi aquapark megépítését hét és fél éve ígérte meg a miniszterelnök és az akkori polgármester, de azóta sem történt egy kapavágás sem. A 2019-ben nyertes ellenzéki városvezetés most új helyszínen és részben új tartalommal akarja megvalósítani a projektet. Van-e esély erre?
Keresztes háborút hirdetett a betörő orosz csapatok ellen, püspökként szorgalmazta a katolikus egyház reformját, a cölibátus eltörlését. Az emigrációban megnősült, a kiegyezés után, családos emberként, mivel kiváló történész volt, mégis ismét püspök lehetett Horváth Mihály.
Az izlandi zongorista életének meglepően sok magyar vonatkozása van. Bartókhoz és Kurtághoz különösen erős kapcsolat fűzi. A művész a Liszt ünnepen lépett fel Budapesten, mi előtte beszélgettünk vele.
Hat év után indult újabb európai turnéra a The Cure, ráadásul új album is van a láthatáron. A közelgő budapesti koncert kapcsán idézzük fel, hogy miért érdemes meghallgatni őket 2022-ben is.
Az experimentális posztpunkban utazó brit zenekar két izgalmas lemezt készített, de az év elején otthagyta őket a frontemberük. Azóta kizárólag új dalokat játszanak. Így volt ez az Akvárium Klubban, az Isolation Budapest című rendezvényen is. A koncertet megelőzően a hatfős zenekarból öten is a rendelkezésünkre álltak.
A Fotóhónap nyitóeseménye, s egyben legnagyobb kiállítása az észt felmenőkkel rendelkező Kuus (1953–2015) retrospektív tárlata, amelyet a tavalyi szentpétervári bemutató után immár Budapesten is láthatunk, változatlan formában – ez vonatkozik a dizájnra és a művek csoportosítására is.
Némiképp zavarba ejtő, hogy a magyar nép egyik örök sorskérdését (vagy kedvenc gumicsontját), hogy mi a különbség város és vidék, népi és urbánus, vagy mondjuk polgár és paraszt (ma már nem létező kategóriák, tegyük hozzá gyorsan) között, éppen egy (újabb) kétharmaddal megnyert választás hozta ismét divatba.
Ne higgyük, hogy az 1840-es keletkezését követő két évtizedben akár egyszer is előadták a maga egészében Schumann félórás dalciklusát. Már a megnevezés is megtévesztő.
Klasszikus, szinte filmiskolai expozíció, a főhős reggeli rutinjának bemutatása. Egy barázdált arcú hatvanas nő kilép a lakókocsijából a hegyvidéki kempingben.
Kártyatrükkök, Uri Geller, színpadi zsebtolvajlás, halottlátók és Rodolfo – ők mind a bűvészet köpönyegéből bújtak elő, pedig legalább annyi a különbség közöttük, mint ahány dolog összeköti őket.
A két világháború közötti időszakban a politikai vezetés igyekezett a nőket a konyhába visszaküldeni, és kizárólag „természetes hivatásukra”, a családanyai szerepre kényszeríteni.
Tüdős Klára pályája rendkívül gazdag: foglalkozott egyebek közt filmkészítéssel, divattervezéssel, szegény gyerekeknek alapított kollégiumot, majd menekülteket és zsidó üldözötteket mentett a háború alatt. A róla készülő regénytrilógiáról, döntéseink és a cselekvő szolidaritás fontosságáról a szerzővel, Bódis Krisztával beszélgettünk.
Nem maradt viszonzatlan a hazai közönség szeretete Víkingur Ólafsson iránt.
A két zenész nem nosztalgiavonattal érkezett az elektronikus, rockos-jazzes zenébe.
A zenekar frontembere, Isaac Wood tavasszal, a második nagylemezük megjelenése előtt pár nappal robbantotta a bombát, hogy pszichés problémái miatt kilép a zenekarból.
Közhely, hogy az iskola maga az iskolát fenntartó társadalom, s benne minden megtörténhet, ami a társadalomban.
A mű középpontjában egy féltestvérpár áll, akiket elhunyt atyjuk hoz ismét össze: nem csak a temetését kell megszervezniük, de az atya utolsó akarata szerint a sírját is kettejüknek kell megásniuk.
A fáma szerint Meryl Streep és szereplőtársai elsősorban azért vállalták el a Mamma Miát, mert eltölthettek pár hetet egy mesés görög szigeten.
Victor Vasarely évszázada valóban regényes volt, ez a könyv azonban, amelyet az unoka egy újságíró segítségével írt, nem regény.
Amikor Sztupa és Troché szundikátust alapítottak, le kellett cserélni a kanapét. Még hogy a kanapét? A kanapékat! Az összest.
