Szembenézett a tüntető diákokkal az államtitkár

Belpol

Az ELTE vitaestje után már csak az nem világos, pontosan mi lesz az új egyetemi testület, a konzisztórium feladata, és kik lesznek a tagjai. A kormány egy hét múlva dönthet róla.

„Világosabb lett egy kicsit, mire való a konzisztórium?” – kérdezte Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár mintegy 200 fős publikumától egy szerda esti fórumon. Az egyöntetű „nem” igazán lehangolónak tűnt azután, hogy Palkovics, Lovász László MTA-elnök, Bódis József, a rektori konferencia és Gulyás Tibor, az országos hallgatói önkormányzat elnöke másfél órán keresztül próbálták körüljárni a kormány által tervezett új egyetemi testület szerepkörét. A zavar persze érthető, hiszen a beszélgetésből sem derült ki egyértelműen, milyen feladatokat szán a kormány a konzisztóriumnak, és kiket ültetne az egyetemek nyakára.

Parraghnak is beszóltak

Az ELTE hallgatói önkormányzata szerda este vitafórumot szervezett az egyetemi autonómiáról és a konzisztóriumról. Az archaizáló elnevezésű új szervezetet a felsőoktatási államtitkárság törvénymódosítási tervezete hozná létre, hivatalból tagja lenne a rektor és a kancellár, mellettük három vagy öt tagot az oktatásért felelős miniszter delegálhatna. Mivel a kancellárt is a kormány nevezi ki, a minisztériumi emberek erős többségbe kerülnének a konzisztóriumban, amely egyetértési jogot kaphat „a középtávú intézményfejlesztési terv, a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásához, a rektori pályázat tartalmához, az intézményi költségvetés terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához, az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez”.

false

 

Fotó: Facebook

Miután a kormány visszatáncolt szakbezárási ötleteitől, a felsőoktatási vita fókusza az egyetemek gazdasági önállóságát nyíltan korlátozó, az oktatási-kutatási autonómiát fenyegető konzisztóriumokra helyeződött. Az ELTE-sek az államtitkár mellett a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, illetve a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőjét hívták meg a beszélgetésre. A bevezető előadást Fábri György, az ELTE docense, az egyetem korábbi kommunikációs igazgatója tartotta.

Fábri elég keményen nekiment a kormány terveinek, de az egyetemeket is élesen bírálta. Evidenciának nevezte, hogy a tudomány és a kreativitás autonóm környezetben működik a legjobban, a kérdés szerinte az, hogy ezt a tételt el tudja-e fogadtatni az egyetem a társadalommal. Fábri úgy látja, az autonómiát Magyarországon leginkább „frusztrált gazdasági érdekcsoportok veszélyeztetik”. Ez meglehetősen egyértelmű utalás volt a Parragh László-féle Iparkamarára, mely szervezet napjainkra a felsőoktatás-politika jelentős alakítójává lépett elő. Fábri szerint az sem jó, hogy a kormány nem bízik a hallgatók választásaiban. Adatokkal igazolta, hogy a legjobb eredménnyel végző középiskolások választják azokat a szakokat, amelyeket meg akar szüntetni vagy át akar alakítani a kormány: a nemzetközi tanulmányokat, a pszichológiát, a kommunikációt.

Volt pozíciója felől beszélve Fábri elismerte, hogy éppen a bizalom- és forráshiány miatt az egyetemek vezetése és gazdálkodása sem volt mentes a hibáktól.  A képviseleti szerveket, konkrétan a HÖOK-ot és az MRK-t pedig óva intette attól, hogy „elvtelen kompromisszumot” kössenek a konzisztórium kérdésében. „Amit erővel elvesznek, azt idővel visszaszerezhetjük. De amiről önként mondunk le, azt örökre elveszítjük” – idézte Deákot az egyetemi tanár, amivel hatalmas tapsvihart váltott ki a hallgatóságból.

Orbán is beülhet?

A közönségben ott ültek az elmúlt hetek diáktüntetéseinek szervezői és résztvevői is. Ők a vita meghívottjait már nem fogadták olyan szívesen, mint Fábri Györgyöt; Gulyás és Bódis mondandóját többször lábdobogással szakították félbe, Palkovics egy-egy mondata közben szelíd füttyszó is hallatszott.

Bódis és Gulyás megpróbálta elmagyarázni az elégedetlenkedőknek, miért nem állt ki keményebben a HÖOK és az MRK a konzisztórium ellen. Egy külső testület szerintük sokkal kedvezőbb megoldás a kormány eredeti elképzelésénél, az alapján ugyanis a konzisztóriumi tagok az egyetemi szenátusokba is beülhettek volna. Bódis hozzátette, hogy a konzisztórium megjelenésével a kancellárok befolyása gyengül, ott, ahol korábban a kancellár gyakorolt egyetértési jogot, most a konzisztórium vétózhat. Márpedig Bódis szerint egy testületet könnyebben meggyőzhet a rektor, mint egyetlen személyt. Ez az érvelés annyiban sántít, hogy a kancellár a rektorválasztásba és a kutatási stratégiába elvileg nem szólhatott bele, igaz, a HÖOK és az MRK ezeket a konzisztórium kezéből is kivenné, a rektorválasztást a legújabb verzióból állítólag ki is gyomlálták.

Többen utaltak arra, hogy az Alkotmánybíróság a 2000-es évek közepén már elkaszált egy konzisztóriumhoz hasonló fenntartói ötletet, de Palkovics László nyíltan megmondta, hogy szerinte azért alkotmányos a konzisztórium, mert időközben új Alaptörvényünk lett. Az egyetértési jog értelmezésében is vita volt a szereplők között, az érdekvédők szerint ez a megfogalmazás vétójogot takar, Palkovics viszont azt emelte ki, hogy kötelező lesz tanácskozni a konzisztóriummal. Szerinte tudományos kérdésekben nem fog véleményt mondani a testület, a kutatási stratégiánál is csak azt nézi meg, hogy az gazdaságilag jó-e az intézménynek.

Jelen állás szerint a konzisztórium külsős tagjait Balog Zoltán miniszter nevezheti ki. Az MRK azt szeretné elérni, hogy csak az egyetem által kijelölt személyi körből választhasson a miniszter, de a kormány erre valószínűleg nem lesz hajlandó, legjobb esetben „egyeztetni” fognak a személyekről. Akik az egyetemmel kapcsolatban álló felsővezetők lesznek, bár az még nem világos, pontosan milyen kritériumoknak kell majd megfelelniük. Bódis József viccesen megjegyezte, hogy miniszterelnök úr is az ELTE-n végzett, így remekül illene az itteni konzisztóriumba.

A kancellári kinevezéseknél elég jól hasítottak a volt fideszes káderek, ezért érthető az egyetemi emberek mostani aggodalma. Talán megnyugvást hozhat, hogy a konzisztóriumi tagság pénzzel nem jár, a posztot társadalmi munkában töltik majd be az érintettek. Palkovics a beszélgetés végén úgy nyilatkozott, államtitkárként nem örül a konzisztóriumnak, mert az közvetettebb állami kontrollt jelent. A magyarnarancs.hu-nak kifejtette, a minisztérium és a konzisztórium között nem lesz közvetlen munkakapcsolat, egy független testületet kell elképzelni, igaz, a miniszter megfelelő indoklással bármikor visszahívhatja a tagokat.

A tervek szerint a kormány május 6-i ülésén tárgyalja a törvénymódosítási tervezetet. A végleges javaslat talán arra is választ ad majd, kik pályázhatnak a pozícióra, és végtére is mi dolguk lesz az egyetemeken.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.