„Világosabb lett egy kicsit, mire való a konzisztórium?” – kérdezte Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár mintegy 200 fős publikumától egy szerda esti fórumon. Az egyöntetű „nem” igazán lehangolónak tűnt azután, hogy Palkovics, Lovász László MTA-elnök, Bódis József, a rektori konferencia és Gulyás Tibor, az országos hallgatói önkormányzat elnöke másfél órán keresztül próbálták körüljárni a kormány által tervezett új egyetemi testület szerepkörét. A zavar persze érthető, hiszen a beszélgetésből sem derült ki egyértelműen, milyen feladatokat szán a kormány a konzisztóriumnak, és kiket ültetne az egyetemek nyakára.
Parraghnak is beszóltak
Az ELTE hallgatói önkormányzata szerda este vitafórumot szervezett az egyetemi autonómiáról és a konzisztóriumról. Az archaizáló elnevezésű új szervezetet a felsőoktatási államtitkárság törvénymódosítási tervezete hozná létre, hivatalból tagja lenne a rektor és a kancellár, mellettük három vagy öt tagot az oktatásért felelős miniszter delegálhatna. Mivel a kancellárt is a kormány nevezi ki, a minisztériumi emberek erős többségbe kerülnének a konzisztóriumban, amely egyetértési jogot kaphat „a középtávú intézményfejlesztési terv, a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásához, a rektori pályázat tartalmához, az intézményi költségvetés terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához, az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez”.
| ||
Miután a kormány visszatáncolt szakbezárási ötleteitől, a felsőoktatási vita fókusza az egyetemek gazdasági önállóságát nyíltan korlátozó, az oktatási-kutatási autonómiát fenyegető konzisztóriumokra helyeződött. Az ELTE-sek az államtitkár mellett a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, illetve a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vezetőjét hívták meg a beszélgetésre. A bevezető előadást Fábri György, az ELTE docense, az egyetem korábbi kommunikációs igazgatója tartotta.
Fábri elég keményen nekiment a kormány terveinek, de az egyetemeket is élesen bírálta. Evidenciának nevezte, hogy a tudomány és a kreativitás autonóm környezetben működik a legjobban, a kérdés szerinte az, hogy ezt a tételt el tudja-e fogadtatni az egyetem a társadalommal. Fábri úgy látja, az autonómiát Magyarországon leginkább „frusztrált gazdasági érdekcsoportok veszélyeztetik”. Ez meglehetősen egyértelmű utalás volt a Parragh László-féle Iparkamarára, mely szervezet napjainkra a felsőoktatás-politika jelentős alakítójává lépett elő. Fábri szerint az sem jó, hogy a kormány nem bízik a hallgatók választásaiban. Adatokkal igazolta, hogy a legjobb eredménnyel végző középiskolások választják azokat a szakokat, amelyeket meg akar szüntetni vagy át akar alakítani a kormány: a nemzetközi tanulmányokat, a pszichológiát, a kommunikációt.
Volt pozíciója felől beszélve Fábri elismerte, hogy éppen a bizalom- és forráshiány miatt az egyetemek vezetése és gazdálkodása sem volt mentes a hibáktól. A képviseleti szerveket, konkrétan a HÖOK-ot és az MRK-t pedig óva intette attól, hogy „elvtelen kompromisszumot” kössenek a konzisztórium kérdésében. „Amit erővel elvesznek, azt idővel visszaszerezhetjük. De amiről önként mondunk le, azt örökre elveszítjük” – idézte Deákot az egyetemi tanár, amivel hatalmas tapsvihart váltott ki a hallgatóságból.
Orbán is beülhet?
A közönségben ott ültek az elmúlt hetek diáktüntetéseinek szervezői és résztvevői is. Ők a vita meghívottjait már nem fogadták olyan szívesen, mint Fábri Györgyöt; Gulyás és Bódis mondandóját többször lábdobogással szakították félbe, Palkovics egy-egy mondata közben szelíd füttyszó is hallatszott.
Bódis és Gulyás megpróbálta elmagyarázni az elégedetlenkedőknek, miért nem állt ki keményebben a HÖOK és az MRK a konzisztórium ellen. Egy külső testület szerintük sokkal kedvezőbb megoldás a kormány eredeti elképzelésénél, az alapján ugyanis a konzisztóriumi tagok az egyetemi szenátusokba is beülhettek volna. Bódis hozzátette, hogy a konzisztórium megjelenésével a kancellárok befolyása gyengül, ott, ahol korábban a kancellár gyakorolt egyetértési jogot, most a konzisztórium vétózhat. Márpedig Bódis szerint egy testületet könnyebben meggyőzhet a rektor, mint egyetlen személyt. Ez az érvelés annyiban sántít, hogy a kancellár a rektorválasztásba és a kutatási stratégiába elvileg nem szólhatott bele, igaz, a HÖOK és az MRK ezeket a konzisztórium kezéből is kivenné, a rektorválasztást a legújabb verzióból állítólag ki is gyomlálták.
Többen utaltak arra, hogy az Alkotmánybíróság a 2000-es évek közepén már elkaszált egy konzisztóriumhoz hasonló fenntartói ötletet, de Palkovics László nyíltan megmondta, hogy szerinte azért alkotmányos a konzisztórium, mert időközben új Alaptörvényünk lett. Az egyetértési jog értelmezésében is vita volt a szereplők között, az érdekvédők szerint ez a megfogalmazás vétójogot takar, Palkovics viszont azt emelte ki, hogy kötelező lesz tanácskozni a konzisztóriummal. Szerinte tudományos kérdésekben nem fog véleményt mondani a testület, a kutatási stratégiánál is csak azt nézi meg, hogy az gazdaságilag jó-e az intézménynek.
Jelen állás szerint a konzisztórium külsős tagjait Balog Zoltán miniszter nevezheti ki. Az MRK azt szeretné elérni, hogy csak az egyetem által kijelölt személyi körből választhasson a miniszter, de a kormány erre valószínűleg nem lesz hajlandó, legjobb esetben „egyeztetni” fognak a személyekről. Akik az egyetemmel kapcsolatban álló felsővezetők lesznek, bár az még nem világos, pontosan milyen kritériumoknak kell majd megfelelniük. Bódis József viccesen megjegyezte, hogy miniszterelnök úr is az ELTE-n végzett, így remekül illene az itteni konzisztóriumba.
A kancellári kinevezéseknél elég jól hasítottak a volt fideszes káderek, ezért érthető az egyetemi emberek mostani aggodalma. Talán megnyugvást hozhat, hogy a konzisztóriumi tagság pénzzel nem jár, a posztot társadalmi munkában töltik majd be az érintettek. Palkovics a beszélgetés végén úgy nyilatkozott, államtitkárként nem örül a konzisztóriumnak, mert az közvetettebb állami kontrollt jelent. A magyarnarancs.hu-nak kifejtette, a minisztérium és a konzisztórium között nem lesz közvetlen munkakapcsolat, egy független testületet kell elképzelni, igaz, a miniszter megfelelő indoklással bármikor visszahívhatja a tagokat.
A tervek szerint a kormány május 6-i ülésén tárgyalja a törvénymódosítási tervezetet. A végleges javaslat talán arra is választ ad majd, kik pályázhatnak a pozícióra, és végtére is mi dolguk lesz az egyetemeken.
