Kirúgás a Máltai Szeretetszolgálatnál

Szerepvállalása miatt küldték el a szónokot

  • narancs.hu
  • 2012. március 29.

Belpol

Elküldte állásából a Schmitt Pál doktorija miatt tartott flashmob szónokát, Bálint Gergelyt a Máltai Szeretetszolgálat. A tüntetés napján még arról volt szó, hogy Bálint „máltás” igazolványt kap, és állandósítják a munkahelyén.

A Lehet Más a Politika honlapja az esettel kapcsolatban arról tudósít, hogy a párt aktivistájának elbocsátását az utcai szolgálat vezetője, Kocsis Mihály állítólag azzal indokolta, hogy a Máltai Szeretetszolgálat által képviselt katolikus értékekkel nem fér össze Bálint Gergely politikai szerepvállalása. Azt, hogy nem szakmai megfontolások eredménye az elbocsátás, az is megerősítheti, hogy a tüntetés napjának délutánján tartott munkaértekezleten Kocsis még arra kérte a kollégáit, hogy adjanak kulcsokat Bálintnak a szolgálat minden helyiségéhez, továbbá csináltassanak számára „máltás” igazolványképet és e-mail címet. Azaz minden szándék Bálint pozíciójának véglegesítésére utalt. Aztán nem egészen huszonnégy óra múltán megváltozott Kocsis véleménye, noha ez idő alatt Bálint nem dolgozott, csak tüntetett. Kocsis Mihály a narancs.hu megkeresésekor nem kívánta kommentálni az ügyet.

A Narancs információi szerint egy héttel ezelőtt munkatársai már „fellázadtak” Kocsis ellen, amikor munkaértekezleten politizált a lezáruló téli krízisidőszak utólagos értékelésekor. Úgy tudni, akadt olyan munkatárs, aki tiltakozása jeléül távozott is a megbeszélésről. Kocsis itt arról beszélt, hogy Tarlós István főpolgármester nagy becsben tartja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkáját, s az eredmények Kocsis szerint csak az LMP és A Város Mindenkié csoport hajléktalanügyi fellépése, ellenpropagandája miatt nem váltanak ki még nagyobb elismerést a nyilvánosságban.

 


Fotó: MTI

Amint ismeretes: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködik a kerületi önkormányzatokkal is hajléktalankérdésekben. A szolgálat munkatársai próbálták például – az önkormányzat megbízásából – hosszú ideig rábeszélni a távozásra azt a XV. kerületi hajléktalan párt, akikről lapunk írta meg végül, hogy magánterületen élnek, vagyis az önkormányzat nem jogosult intézkedni az ügyükben. Ezt követően a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot több hajléktalanszervezet is bírálta akkori közreműködése miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.