Körösényi András, az MTA Politikatudományi Intézet demokrácia- és politikaelméleti osztályának vezetője, a Corvinus egyetemi tanára adott hosszú interjút friss lapszámunkban. (A beszélgetésben hivatkozott írásai közül a Weber és az Orbán-rezsim: plebiszciter vezérdemokrácia Magyarországon a Politikatudományi Szemle 2017/4. számában, A jobboldal elhúzódó válsága a Kommentár 2007/4. számában jelent meg. Körösényi szerkesztette a Viharban kormányozni: Politikai vezetők válsághelyzetekben (MTA, 2017), valamint A magyar politikai rendszer – negyedszázad után [Osiris, 2015] című tanulmánykötetet.)
|
A Teczár Szilárd által jegyzett beszélgetés sok témát érint a hódmezővásárhelyi választástól az Orbán-rendszer autoriter vonásáig, most két érdekes gondolatot idéznénk belőle.
Magyar Narancs: (…) Vannak különbségek az autoriter stílusú vezetők, mondjuk Trump, Putyin és Orbán között. Az orosz helyzetre már biztonsággal mondhatjuk, hogy nem demokratikus. Elképzelhető, hogy konszolidáció helyett az Orbán-rezsim is továbbcsúszik az autokratizálódás útján?
Körösényi András: A politikában minden lehetséges, sémák csak a kutató fejében vannak. Az orbáni politika egyik fontos eleme éppen a rugalmasság, a pragmatizmus, a kiszámíthatatlanság. Sok minden emlékeztet Magyarországon a putyini berendezkedésre, talán tényleg abba az irányba tartunk, de még alapvetően más a hatalmi struktúra. Szerintem az Orbán-rezsim leváltható választásokon. Persze nem látjuk, mi következhet, ha a Fidesz elveszíti az abszolút többségét. Mivel az ellenzék nem egységes, az első gondolatom valami nagy belpolitikai káosz lenne. De minden új a káoszból nő ki.
(…)
KA: A Fidesz nagy 2010-es győzelme után többször megkaptam, hogy nem lett igazam, de szerintem igazam lett. A cikk a polgári jobboldal mellett érvelt, ebből a szempontból beszéltem a jobboldal válságáról. És ha valamit biztosan nem lehet állítani az Orbán-rezsimről, az az, hogy polgári lenne. A polgári kormányok nem forradalmiak, nem radikálisak, a permanens válság, az alkotmány többszöri gyors változtatása nem illik hozzájuk. Persze egy polgári kormányzásban is lehetnek reformok, de a Fidesz messze túlment a polgári politizálás keretein. Például a joghoz való viszonyban, a jog, az alkotmányozás hatalompolitikai célokra való felhasználásában. A tulajdonviszonyok átalakításában, a magántulajdonhoz való viszonyban sem áll meg a polgári jelző.
A teljes interjú a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvasható.