Átláthatóbbá és stabilabbá válik a helyi önkormányzatok gazdálkodása, legalábbis a kormány szándéka szerint, egy készülő salátatörvény nyomán, amelyről a 24.hu ír.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított tervezet március 6-ig véleményezhető. A jogszabály módosítaná a számvitelről, a Magyarország helyi önkormányzatairól, az államháztartásról, a pénzügyi tranzakciós illetékről és a 2025. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényt.
A változás megerősíti az önkormányzatok gazdálkodását figyelő intézményi hátteret. A tervezet szerint ha egy önkormányzat vagy gazdasági társasága súlyos, romló pénzügyi helyzetbe kerül, kötelező lesz költségvetési biztost kirendelni, és ez az ember jogosult lesz a kincstár elnökének előzetes jóváhagyásával kormányhivatali, állami számvevőszéki eljárást kezdeményezni. A biztos jelentéseit hozzáférhetővé tennék a nyilvánosság számára.
Az önkormányzatok számlavezetését is máshogy akarja szabályozni a kormány. A megyei jogú városok, Budapest és a fővárosi kerületek kötelesek lesznek bankjukból az előző évi költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó, a napi működéshez nem szükséges pénzüket a Magyar Államkincstár számláján tartani, ahogy ezt a szeged.hu is kiemelte a javaslatból.
Ahogy az állam nagyobb átláthatóságot szeretne, az önkormányzatok is ezt várnák el. Ökormányzati politikusok szóvá tették, hogy nem lehet tudni, mire költi az állam a szolidaritási hozzájárulást, és mi alapján számolja ki ennek összegét a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kincstári számlával kapcsolatos változás ügyében Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere a Facebookon azt írta, „a magyar kormány feltalálta újra a békekölcsönt, vagyis kötelezi majd az önkormányzatokat, hogy saját bevételeikből kamatmentesen hitelezzék a kormányt”. Nagy szerint lehet, hogy a változás 31 milliárd forint nyereséggel jár az állam számára, de ugyanennyi veszteséggel az önkormányzatoknak, és „tényleg nagyon nagy lehet a baj a kormány költségvetésével”.
