Szijjártó az új Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum átadóján: a keresztények a világ legüldözöttebb vallási közössége

  • narancs.hu
  • 2020. július 10.

Belpol

A 225 millió forintból, pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén a miniszter bejelentette: a kormány további 2,7 millió forintot biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy az apátságot felújítsa, szépítse és "turisztikai attrakciókat" hozzon létre.

Szijjártó: csak az erős nemzeti identitású nemzetek lehetnek sikeresek

Csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek erős nemzeti identitásuk van, és képesek arra, hogy megtartsák kulturális, vallási, illetve történelmi örökségüket - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a megújított Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum átadóünnepségén pénteken.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország és az egész magyar nemzet joggal lehet hálás a bencéseknek, akik még a legnehezebb időkben is hitet adtak a magyar nemzetnek. Iskoláik a legmagasabb szintű tudást adják a magyar fiataloknak, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzet a világ sikeres és versenyképes nemzetei közé tartozzon - mondta.

A miniszter, aki maga is bencés diák volt, kiemelte: Szent Benedek örökségére az elmúlt ezer esztendőben is bátran támaszkodhatott a nemzet. Tihanyt azért is különleges helynek nevezte, mert az apátság alapítólevele a legrégebbi eredeti formájában megmaradt magyar szórványemlék.

A 225 millió forintból, pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén a miniszter bejelentette: a kormány további 2,7 millió forintot biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy az apátságot felújítsa, szépítse és "turisztikai attrakciókat" hozzon létre.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy bár Magyarországon már néhány évtizede szabad a vallás gyakorlása, a világ sok más pontján ez még mindig nincs így.

A miniszter a keresztényeket a világ legüldözöttebb vallási közösségének nevezte. Azt mondta, a világon minden nyolcadik keresztény embert ért atrocitás hite, vallása miatt, 260 millió keresztény kénytelen üldöztetést vagy atrocitásokat elszenvedni. Hozzátette: naponta nyolc keresztény ember válik gyűlölet-bűncselekmény áldozatává, az elmúlt években kis híján tízezer templomot, illetve keresztény építményt ért támadás vagy romboltak le, a nemzetközi közéletben még sincs erről szó.
Mihályi Norbert Jeromos perjel, a tihanyi apátság elöljárója köszöntőjében úgy fogalmazott: "a Balatonnak lelke van". A környezet, az emberi lelket felemelő és nemesítő keresztény hit és kultúra ma is "kézzel fogható" az itt élők és az ide látogatók között - mondta.

Elmondta: az állandó kiállítás különleges tárgya egy kőtábla, amely az 1950-ben államosított, a szerzetesektől erőszakkal elvett, évtizedekig csupán múzeumként működő tihanyi apátság főhomlokzatán állt - ismertette a perjel. Mihályi Norbert úgy fogalmazott: ez a tábla emlékeztet arra, hogy a keresztényektől, szerzetesektől, az ország építésében részt vevő tanító rendtől egy-egy romboló ideológia időnként elveheti akár az otthonukat is, de Istentől kapott küldetésüket, örökségüket, elődeik emlékét, a lendületüket senki sem veheti el.

A Tihanyi Bencés Apátság egy tíztagú konzorcium részeként nyert támogatást a Balaton-felvidék világörökség-várományosi helyszín turisztikai fejlesztésére. Az európai uniós és kormányzati forrásból megvalósuló 225 millió forintos projekt része az apátsági pince teljes felújítása, ahol a modern turisztikai trendeknek megfelelő kiállítás készült Lélek a vizek felett - Múlt és jelen találkozása a tihanyi apátságban címmel.

A kiállítás új nézőpontból mutatja be az apátság csaknem ezeréves történetét, interaktív panelek, látványos filmek, animációk és projektoros vetítések segítségével, továbbá egy mai szerzetesi szobában ismertetik a monostor tizenegy lakójának mindennapi munkáját, szokásait.
Tóthné Szlavkovszky Mariann kurátor a megnyitón úgy fogalmazott: a kiállítás a találkozásokról szól, a tárlat anyagában a természet, a hit és a történelem találkozik.

A múzeumhoz kapcsolódó galériában a győri bencés diákok és öregdiákok Bencés összetartozás című, hatvan képből álló fényképkiállítását is megnyitották. Sárai-Szabó Kelemen perjel, a fotópályázat védnöke a rendezvényen köszönetet mondott a fotókat készítő diákoknak, öregdiákoknak a munkájukért. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.