Szijjártó az új Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum átadóján: a keresztények a világ legüldözöttebb vallási közössége

  • narancs.hu
  • 2020. július 10.

Belpol

A 225 millió forintból, pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén a miniszter bejelentette: a kormány további 2,7 millió forintot biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy az apátságot felújítsa, szépítse és "turisztikai attrakciókat" hozzon létre.

Szijjártó: csak az erős nemzeti identitású nemzetek lehetnek sikeresek

Csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek erős nemzeti identitásuk van, és képesek arra, hogy megtartsák kulturális, vallási, illetve történelmi örökségüket - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a megújított Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum átadóünnepségén pénteken.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország és az egész magyar nemzet joggal lehet hálás a bencéseknek, akik még a legnehezebb időkben is hitet adtak a magyar nemzetnek. Iskoláik a legmagasabb szintű tudást adják a magyar fiataloknak, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzet a világ sikeres és versenyképes nemzetei közé tartozzon - mondta.

A miniszter, aki maga is bencés diák volt, kiemelte: Szent Benedek örökségére az elmúlt ezer esztendőben is bátran támaszkodhatott a nemzet. Tihanyt azért is különleges helynek nevezte, mert az apátság alapítólevele a legrégebbi eredeti formájában megmaradt magyar szórványemlék.

A 225 millió forintból, pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén a miniszter bejelentette: a kormány további 2,7 millió forintot biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy az apátságot felújítsa, szépítse és "turisztikai attrakciókat" hozzon létre.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy bár Magyarországon már néhány évtizede szabad a vallás gyakorlása, a világ sok más pontján ez még mindig nincs így.

A miniszter a keresztényeket a világ legüldözöttebb vallási közösségének nevezte. Azt mondta, a világon minden nyolcadik keresztény embert ért atrocitás hite, vallása miatt, 260 millió keresztény kénytelen üldöztetést vagy atrocitásokat elszenvedni. Hozzátette: naponta nyolc keresztény ember válik gyűlölet-bűncselekmény áldozatává, az elmúlt években kis híján tízezer templomot, illetve keresztény építményt ért támadás vagy romboltak le, a nemzetközi közéletben még sincs erről szó.
Mihályi Norbert Jeromos perjel, a tihanyi apátság elöljárója köszöntőjében úgy fogalmazott: "a Balatonnak lelke van". A környezet, az emberi lelket felemelő és nemesítő keresztény hit és kultúra ma is "kézzel fogható" az itt élők és az ide látogatók között - mondta.

Elmondta: az állandó kiállítás különleges tárgya egy kőtábla, amely az 1950-ben államosított, a szerzetesektől erőszakkal elvett, évtizedekig csupán múzeumként működő tihanyi apátság főhomlokzatán állt - ismertette a perjel. Mihályi Norbert úgy fogalmazott: ez a tábla emlékeztet arra, hogy a keresztényektől, szerzetesektől, az ország építésében részt vevő tanító rendtől egy-egy romboló ideológia időnként elveheti akár az otthonukat is, de Istentől kapott küldetésüket, örökségüket, elődeik emlékét, a lendületüket senki sem veheti el.

A Tihanyi Bencés Apátság egy tíztagú konzorcium részeként nyert támogatást a Balaton-felvidék világörökség-várományosi helyszín turisztikai fejlesztésére. Az európai uniós és kormányzati forrásból megvalósuló 225 millió forintos projekt része az apátsági pince teljes felújítása, ahol a modern turisztikai trendeknek megfelelő kiállítás készült Lélek a vizek felett - Múlt és jelen találkozása a tihanyi apátságban címmel.

A kiállítás új nézőpontból mutatja be az apátság csaknem ezeréves történetét, interaktív panelek, látványos filmek, animációk és projektoros vetítések segítségével, továbbá egy mai szerzetesi szobában ismertetik a monostor tizenegy lakójának mindennapi munkáját, szokásait.
Tóthné Szlavkovszky Mariann kurátor a megnyitón úgy fogalmazott: a kiállítás a találkozásokról szól, a tárlat anyagában a természet, a hit és a történelem találkozik.

A múzeumhoz kapcsolódó galériában a győri bencés diákok és öregdiákok Bencés összetartozás című, hatvan képből álló fényképkiállítását is megnyitották. Sárai-Szabó Kelemen perjel, a fotópályázat védnöke a rendezvényen köszönetet mondott a fotókat készítő diákoknak, öregdiákoknak a munkájukért. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.