500 ezer forintos juttatást javasol az MSZP a szociális dolgozóknak

  • narancs.hu
  • 2020. július 10.

Belpol

Fenntartótól függetlenül követelik a rendkívüli juttatást.

Egy pénteken benyújtott országgyűlési határozati javaslatban azt terjesztették elő az MSZP politikusai, hogy fenntartótól függetlenül 500 ezer forint egyszeri rendkívüli juttatást kapjanak a szociális szféra dolgozói.

A párt javaslata szerint az egyszeri juttatást idén november 12-e, a Szociális Munka Napja alkalmából kellene megkapnia a dolgozóknak.

A javaslat emellett kitér arra is, hogy a kormány az érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve készítsen elő egy olyan bérfejlesztést is, amely tisztességes béreket biztosít az ágazatdolgozói számára.

Korózs Lajos, a párt politikusa azt írta: "Tisztességtelen a Fidesz részéről, hogy különbséget tesz foglalkozás szerint, a veszélyhelyzetben a frontban dolgozók között, miközben mindannyian, mindent beleadva végezték munkájukat az emberek védelmében. Az otthonápolás és a házi segítségnyújtás, az idősek, vagy éppen a betegek gondozása hatalmas erőfeszítéseket követelnek a szociális ágazat dolgozóitól, éppen ezért a kormánynak kérés nélkül kellene elismernie az áldozatos munkájukat."

A szociális szféra dolgozóinak helyzetével itt foglalkoztunk korábban:

Miért láthatatlanok a szociális szféra dolgozói a kormány számára?

A kormányzati kommunikációban egy szó sem esett a szociális munkások járvány elleni küzdelmeiről, mintha ez a hivatás nem is létezne. Tegnap éhségsztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné, aki arra kéri az ágazat dolgozóit, hogy július másodikán ne ebédeljenek tiltakozásképpen, hogy a szociális területen dolgozók nem részesültek a kormány 500 ezer forintos juttatásából.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.