Szijjártó szerint ő nem mondta, hogy az USA beavatkozna a választásokba

  • narancs.hu
  • 2021. november 30.

Belpol

De a titkosszolgálatok azért érzékelnek előkészületeket.

Fake news-nak titulálta a CNN-nek adott interjújában Szijjártó Péter a Financial Times múlt heti cikkét, mely szerint a külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az USA a jövő áprilisi magyar választásokba történő beavatkozásra készül.

Szijjártó most a CNN-nek fejtette ki a véleményét a témáról. Szerinte Közép-Európa történelmében folyamatosak voltak a külső befolyásolási kísérletek, és ilyenekre a jövőben is lehet számítani.

Szerinte a titkoszolgálataink már észleltek olyan előkészületeket, amelyek arra utalnak, hogy "bizonyos országok, bizonyos entitások, bizonyos szervezetek befolyásolni szeretnék a közakaratot Magyarországon, még a választások vonatkozásában is." Kifejtette, hogy a titkosszolgálatoknak kötelességük fellépni az ilyen kísérletekkel szemben. 

Konkrétan kifogásolta, hogy egyes nagykövetségek kormányellenes cikkeket finanszíroznak és pályázati úton támogatnak Szijjártó szerint a kormány ellen dolgozó médiumokat. 

A külügyminiszternek egyébként annyiban igaza van, hogy a Financial Times-cikk alapjául szolgáló november 25-i sajtótájékoztatón sem mondta szó szerint, hogy az USA avatkozna be a választásokba, akkor is csak általánosságban beszélt "előkészületekről."

Igaz, válaszának korábbi részében kifejezetten az amerikai-magyar kapcsolatokról volt szó, ezért lehetett úgy értelmezni a szavait, hogy onnan várja a beavatkozást is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.