"Köszönöm a Vörösmarty Színház közönségének támogatását, hiszen csak együtt, az önök figyelmével, érdeklődésével kísérve sikerülhetett az elmúlt időszak sokszínű, nagy sikerű előadásait létrehoznunk. Remek társulattal, tehetséges emberekkel dolgozhattam igazgatóként Székesfehérváron" - e szavakkal búcsúzott a színház honlapján az április 20-án felmentett, s rá egy héttel a posztjától már meg is vált igazgató. Az eredetileg 2013-ig kinevezett Vasvári Csaba értetlenül állt a döntés előtt, hisz - mint a fenti sorok mutatják - ő maga sikerként értékeli igazgatói periódusát. A jobboldali protekció magától értődő előnyét (a milliárdos Széles Gábor volt veje, az Echo TV alapítója) eddig élvező Vasvári most kiakadt annak megvonásán, mivel - ahogyan a Heti Válasznak fogalmazott - nem szerencsés, ha a szakmai szempontokat felülírja a politikai, azaz ha "a lekvárfőző asszony készíti a cipőt, és a cipésszel akarja főzetni a lekvárt".
Ugyanakkor akadt olyan fehérvári színész, aki a Facebookon üdvözölte Vasvári menesztését, egy másik vidéki színház művészeti titkára pedig a hír hallatán pezsgőbontásra buzdított telefonon keresztül.
Vasvári színházától a fehérváriak se dobták hanyatt magukat, az adatok legalábbis erre utalnak: a nézőszám - ellentétben az országos tendenciával - jelentősen zuhant az elmúlt években. Miért tették ki Vasvárit? Hova tűntek a nézők? A kérdéseinkre válaszoló források egyként kérték, hogy nevük ne jelenjen meg a cikkben, nem szeretnének további kellemetlenségeket.
Póni és Medve
Elkötelezett Fidesz-szimpatizánsok kerültek direktori székbe 2008 májusában Szolnokon, Kecskeméten, Győrött, és az is borítékolható volt, hogy Székesfehérváron (is) a szakmai bizottság véleményének figyelmen kívül hagyásával választják meg öt évre Szurdi Miklós utódát. A városi önkormányzatban akkor még minimális többséget élvezett a szocialista-liberális frakció (tőlük bizonyosan átszavazott legalább egyvalaki), de a 32 fős közgyűlésnek se a társulat támogatását élvező Szurdi, se Márton András, se a kecskeméti rutinnal induló Bodolay Géza nem kellett (őket támogatta leginkább a szakmai grémium). Második nekifutásra 17 szavazattal a színházvezetői tapasztalatokkal nem rendelkező Vasvári Csabát - becenevén Pónit - választották a színház élére, aki társával, a művészeti igazgató Szűcs Gáborral, azaz Medvével közösen vette át a Vörösmarty igazgatását 2008. augusztus elsejétől - igényes népszínházi profilt és országos színészek lecsábítását ígérve.
Vasvári 1992-ben szerzett színészdiplomát Pesten, korábban a Madách Színházban és a Győri Nemzeti Színházban volt tag, ám fehérvári befutását korántsem ez, sokkal inkább szerencsés csillagzat alatt kötött házassága alapozta meg, amivel a felesége mellett egy tehetős apóst is beszerzett: Széles Gábort. Ráadásul az egyik leggazdagabb magyarnak tartott, fehérvári kötődésű vállalkozó részéről is megvolt a bizalom: 2005-ben úgy indította el a 250 millió forintos alaptőkéjű Echo TV-t, hogy ebből 185 millió forintnyi részvényt Széles, 65 milliónyit pedig Vasvári jegyzett mint elnök. A tévénél 2005-2006-ban kreatív igazgató volt Szűcs (színészdiplomáját Vasvárival egy évben szerezte); az ő szerepe különösen fontos, hiszen - ahogyan több forrásunk fogalmazott - kettőjük közül ő volt az agy. Egy rendező így jellemezte a párost: "Medve a pengébb, ez egyértelmű. Sajnos azonban neki vannak művészi ambíciói is. Szeret rendezni, ez kár. Póninak elég a színészkedés. Ez jó."
A hazai igazgatóválasztási szisztéma miatt Vasváriék úgy foglalták el helyüket a színházban 2008. augusztus elején, hogy az előttük álló évadot még az előző vezető, Szurdi Miklós rakta össze. "Szurdi színházára sok mindent el lehetett mondani, de egy biztos: a helyiek nézték" - értékel egy fővárosi kritikus. Az egyik dolgozó pedig így fogalmaz: "Szurdit szerette a társulat, talán a fizetések is jobbak voltak, mint most. Igaz, Miklós engedékenyebb alkat lévén néhány dolgot elnézett, és nemegyszer volt nagyvonalú olyan helyzetben - akár anyagiakban is -, amikor nem kellett volna annak lenni. Ennek a kicsit családias időszaknak szerettek volna Póniék véget vetni, de egyből."
Jöttek is a reformok: első lépésben minden személyeset le kellett szedni az irodákban, még a színészfényképeket is - mondja egy érintett. "Ez munkahely, itt nem élünk magánéletet - hangzott az érv." Az öltözőkből ki kellett pakolni a hűtőket, de az a szokás is megszűnt, hogy a színészek mindig ugyanabban a szobában készüljenek előadásra. "Nem szerette volna, ha bárki otthonosan érzi magát" - summáz egy másik rendező. Az egyik dolgozó hozzáteszi: "Olyan embereket szedett szét, akik évek óta együtt öltöztek. Üzemszerű működést akart, rendet, és mindent át akart alakítani, ami a Miklós időszakából származott. Átrendezte az irodákat, területeket vont össze, új posztokat talált ki. De ami a legidegesítőbb volt: mindent papírozni kellett. Ha beszélni akartál vele, be kellett hozzá jelentkezni a titkárnőn keresztül. Arról is feljegyzést kellett készíteni, ha elromlott a számítógép, és mindent a Medvének kellett küldeni" - jegyzi meg egy másik dolgozó. Rendező forrásunk idéz egy színházi körökben terjedő anekdotát, miszerint Szűcs a büfében üvölti le az egyik színészt, mert az ott, helyben akar beszélni vele. "Katasztrofális volt a kommunikáció a társulattal. Vasvári jellemzően csak a vezetőkkel beszélt, nemigen ment lejjebb. Elmondta nekik, mit akar, és nem volt apelláta, azt végre kellett hajtani. Görcsös, feszült légkör alakult ki emiatt, ami csak egyre rosszabb lett. Állandóan hangoztatták: itt valaki ellopott valamit. Vasvári előállt azzal, hogy itt szemétmaffia működik, olyan sokat fizetünk a szállításért. Pedig nem került többe, mint másnak, ő viszont kötötte az ebet a karóhoz, mert beleszeretett a teóriáiba."
Nézettség
Belső számítások szerint a bő két és fél év alatt 46 munkatárs hagyta el a színházat, beleértve a műszaki dolgozókat, a színészeket (Brunner Mártát, Zakariás Évát, a vendégek közül Szabó Győzőt), de elment a 12 tagú tánckar, és leépítették a technikai csapatot is. A Narancs korábban beszámolt arról, miképp rúgta össze a port az addigi büfés és Vasvári (lásd: Enni kell, Magyar Narancs, 2009. október 8.). Ring Ferenc üzletvezető akkor azt mondta lapunknak: az új vezetés minden fronton próbálta akadályozni a normális működést, majd 2009 áprilisában Vasvári indoklás nélkül felmondta a megállapodást, és kerített egy új üzemeltetőt. A baj csak az, hogy a 2004-2005-ös - utóbb számos hibát és milliós kárt felmutató - színházfelújítás során Ring maga ruházott be a büfé átalakításába, illetve egyes gépekbe, melyek azóta is ott állnak. "'k használják az eszközöket, de a részleteket ma is én fizetem" - panaszolja a vállalkozó 2011-ben, akinek birtokvédelmi kérelmét a bíróság korábban elutasította. "Pereskedhetnék az önkormányzattal, de nem akarok. Bevallom, én most örülök: Vasvárival nem lehetett beszélni az ügyben, talán majd az utódjával."
Az igazgatóváltással megváltozott a színház honlapja is (a vendégkönyvben csaknem két évre visszamenőleg kizárólag pozitív véleményt lehet olvasni), de új fogás volt a Rivalda nevű saját kiadvány, melynek nyitószámában nem holmi evilági művész került a rivaldafénybe, hanem Spányi Antal székesfehérvári püspök. Szintén a vezetőpáros saját ötlete volt az a több tízmilliós multimédiás stúdió, melyben, úgy tudjuk, film- és videógyártó tevékenységet szerettek volna folytatni - ma viszont láthatóan csak a beharangozó spotokra futja.
Az egyik munkatárs azt hangsúlyozza: öngól volt összevonni a marketinget a szervezéssel. "A posztra egy marketingest vett fel, aki nem tudta, hogy a szervezés külön szakma", noha régebben a közönség 60-70 százalékát hozta be a szervező. "Ez vidék, ha nem jó a szervezés, az durván meglátszik. Estek is az előadásszámok rendesen" - mondja az egyik színész. Vasváriék azzal is rontottak a helyzeten, hogy megváltoztatták a bérletrendszert, és újat akartak. "Ha valakik húsz éve ugyanott ülnek, és mindig szombaton járnak premierre, őket nem lehet átrakni szerdára. Az is zavarta a nézőket, hogy májusban még nem tudtuk odaadni nekik a következő évad tervét."
Mindezek megtették a hatásukat: míg 2006-ban 115 ezer jegyet váltottak a színházban, addig 2009-ben 87, tavaly pedig csak 54 ezret, pedig ismert darabokat adnak elő: Arthur Millertől Az ügynök halálát, Egressy Zoltántól a Portugált vagy a Mágnás Miska című operettklasszikust. Mindez nemcsak amiatt kellemetlen, mert a színészek értelemszerűen kevesebbet játszhatnak (így csökken a fizetésük előadásokból származó része), hanem a színház is megsínyli a bevételkiesést: az állami támogatás ugyanis a fizető nézőszám után jár. Vasvári erre azt mondja: a csökkenés a válság hatása. A KSH-adatok azonban mást mutatnak: országos szinten 2007-ben 4 millió 49 ezer, egy évvel később 27 ezerrel több, míg 2009 már 4 millió 488 ezer színházlátogató volt az országban. A népszerűségvesztés tavaly végül akkora bevételkiesést eredményezett, hogy a működőképesség fennmaradása érdekében az önkormányzat idén év elején a rendes támogatáson túl egy 155 milliós injekciót szavazott meg a Vörösmartynak. Ennek azonban megvolt az ára.
A polgármester bemegy a színházba
A hatékonyabb működés érdekében Brájer Éva fideszes alpolgármester több javaslatot kidolgozott, ezeket március 16-án a közgyűlés elé terjesztette. Vasvári szerint viszont durva beavatkozás, hogy Brájer szeretné, ha a bérletesek az évad utolsó előadásán tájékoztatást kapnának a következő évad bemutatóiról, ha a színészeknek felkínált szerződésekbe belekerülnének a várható szerepek, ha az életkori sajátosságok figyelembevételével alakítanák ki a bérletezést, valamint ha a Pelikán Kamaraszínházat és a Stúdió Színpadot jobban kihasználnák. Az alpolgármester a beterjesztéskor már tudta, mi zajlik odabenn. "Az elmúlt hónapokban számos esetben megkerestek bennünket a színházból, a kialakult légkörre panaszkodtak. A polgármester úr is kapott levelet a zenekartól, hogy nehezen tudnak az igazgatóval együttműködni. A városban járva szoktam találkozni színészekkel. Hol az egyik, hol a másik mondta el a problémáit" - nyilatkozott a leváltás után az fmh.hu-nak.
Akadt egy igazán pikáns eset is februárban. Több forrásból megerősített információk szerint Vasvári magához kérette a színész-szakszervezeti elnököt (az érintett lapunknak nem akart az esetről nyilatkozni) és közölte vele: akkora lett a hiány, hogy szólni kell az önkormányzatnak, bajba kerülhet ősztől a színházi működés és vele együtt a színészek munkája. "Ezért lesz szíves aláíratni egy dokumentumot többekkel, amelyben a fenntartó segítségét kérik. És ekkor Vasvári elkövetett egy nagy hibát: fogta magát, és elment a DESZKA Fesztiválra. Fehérváron pedig tartottak egy szakszervezetis ülést, ahol váratlanul megjelent Cser-Palkovics András, oldalán az alpolgármesterrel. Elvi lehetőségként ekkor vetődött fel először, hogy Vasvári helyett valaki másnak kellene jönnie, mert ez így nem mehet tovább" - emlékezett vissza egyik forrásunk.
A márciusi határozatcsomagról a felek többször is egyeztettek, ám miután az önkormányzat úgy látta, hogy Vasváriék nem tudják - és nem is nagyon akarják - a célkitűzésekhez tartani magukat, az április 20-i zárt ülésen a közgyűlés végül döntött a felmentésről. Másnap a városházán tájékoztatták az egész társulatot, miközben "Cser-Palkovics próbált megnyugtatni mindenkit, nehogy pánikhangulat alakuljon ki. Nem kell azt hinni amúgy, hogy Vasvárinak csak ellenségei voltak a színházban: azon a tájékoztatón pontosan látszott, ki van mellette. ' persze most is rögzített mindent, és csak egyet kért: az önkormányzat ne nyilatkozzon az ügyben semmit." Ehhez tartják is magukat a városházán, a Narancsnak sem kívántak egy kérdésre se válaszolni. Ehhez képest Vasvári Csaba igazán nem szemérmeskedik: panaszkodott a Magyar Hírlapban és a Népszavában, és interjút adott a Heti Válasznak, amelyben épp csak a keresztvizet nem szedte le Cser-Palkovicsékról.
Az új igazgató megválasztása beletelik néhány hónapba (pályázatkiírás, meghallgatások), nyár vége, kora ősz előtt aligha lesz kinevezett vezető. Addig Szűcs Gábornál az irányítás: ő rakja össze az új évadtervet, ő szerződtet és koordinál. Próbáltuk elérni, ám új rendezése épp bemutatózott, és bár először sikerült vele sms-ben időpontot találni egy rövidke beszélgetésre, a telefont végül nem vette fel, és az újabb sms-re sem reagált. Egyebek mellett megkérdeztük volna tőle, vajon apósa, az Echo TV-s műsorvezető Széphelyi Petra édesapja, Széphelyi Emil mennyiért adott külső tanácsot a színháznak.
Nem ez volt az első színházi vezetőváltás az évben: februárban Győrött a Fidesz támogatta jelölt lett kegyvesztett (erről lásd keretes írásunkat). Vasvári esete volt apósa miatt érdekes, akiről a választások előtt még azt pletykálták, hogy akár a gazdasági tárca vezetője lehet. A Fidesz kasszájába tavaly a legtöbbet (tízmillió forintot) is épp Széles tette be, aki a Magyar Hírlap jobbraállításával, illetve az Echo TV folyamatos radikalizálódásával közvetve hozzájárult a jobboldali koalíció tavalyi fölényes győzelméhez.
Az esélyes érkezők nevét már most idehallani: például a leköszönő igazgató szerint Moravetz Levente jön. Mindenesetre nem árt megfontolni, kit választanak, elvégre Vasvári esetéből (ez) az önkormányzat is megtanulhatta, hogy lehet nem szakmai szempontok alapján dönteni, de a lekvárt meg kell enni. Akkor is, ha a cipész főzte. Az ilyen gyomorgörcs pedig sokba kerül.
A győri mintaFebruár 25-én menesztette a győri közgyűlés a városi színház 2008-ban megválasztott igazgatóját, Nagy Viktort. Borkai Zsolt polgármester szerint a város és Nagy Viktor - akit a hírek szerint Kövér László bemondására választottak meg - nem tudott megegyezni az intézmény műsorpolitikájáról. A Népszabadság győri tudósítója így írt az esetről: Nagy Viktort "a közönség buktatta meg. (...) Színészei szerint gyakran emlegette, hogy ő két lépéssel a győri nézők igényei előtt akar járni. A jelek szerint azonban ezen az úton nem követte őt a publikum." Az igazgató két bérletet is megszüntetett, ami szintén nem tetszett a győrieknek. |
