Döntött Józsefváros

Szobrot kap Tormay Cécile

  • - ngm -
  • 2011. november 30.

Belpol

Szobrot állítanak Józsefvárosban Tormay Cécile-nek. A testületi ülésen vita volt.

Határozatba foglalta a Józsefvárosi Önkormányzat, hogy Tormay Cécile írónő szobrot kapjon a kerületben található Rókus kórház előtt. Az előterjesztő Sántha Péterné alpolgármester (Fidesz–KDNP) a november 17-i képviselő-testületi ülésen elmondta: az írónő „nevét azért ismerik kevesen, mert 1945 után politikai okokból tilalmi listára került”. Az önkormányzat honlapján szereplő tudósítás szerint az ülésen vita bontakozott ki az írónő értékelését illetően, miután a szocialista Molnár György – nem vitatva az írónő irodalmi munkásságát – megjegyezte: későbbi szerepléseit és személyét fasisztának és antiszemitának tartja, ezért nem javasolja a szobor elhelyezését.

Szobortervek


Szobortervek

Lapunk két éve külön cikkben is foglalkozott Tormay Bujdosó könyv című, 1918 és 1919 közt játszódó naplóregényének legújabb megjelenését biztosító kiadói munkálataival. „Míg a különféle kiadásokat pár éve még csak szélsőjobbos standokon lehetett beszerezni, a mű iránt érdeklődő olvasókat újabban nyíltan kiszolgálják a könyvterjesztők: a Lazi (a legutóbbi szegedi kiadó – szerk.) példányai most már a Libri vagy az Alexandra boltjaiban is kaphatók. (Azért még a Kuruc.infónál is megrendelhető, sőt mi több, a portál kiemelten ajánlja.) Miközben a Bujdosó könyv olvasótábora egyre nő, újraértékelése elmaradni látszik: a 2007-ben megjelent új magyar irodalomtörténet csak azt szögezi le a könyvről, ami lényegét tekintve a szocialista korszakban készült elődjében is benne volt: antiszemita propagandaszöveg. Ami igaz is, de értékelésnek kevés” – írta szerzőnk. Kádár Judit szerint a „dzsentri származású Tormay antiszemitizmusát a háború utáni válság tapasztalatából fakadó félelem motiválta. A krízist természetesen saját osztályára, az elszegényedő, ráadásul a trianoni békével további súlyos vagyoni veszteséget szenvedő nemességre tartotta veszélyesnek, amit régi feudális tradíciót követve a magyar nemzettel azonosított. (…) A könyv (mármint a Bujdosó – a szerk.) lapjain beszámolt az oldal szervezkedéséről, melyben ő is aktívan részt vett, hogy a jobboldali és szélsőjobboldali politikusokat egy táborba gyűjtse. Abban reménykedett, hogy felkelés tör ki a fő cinkosuknak tekintett Károlyi Mihály és szocialista, illetve liberális kormánya ellen, s az ellenforradalom visszaállítja a tekintélyen alapuló rendet”.

Továbbá megfontolandó életrajzi tény az is, hogy Tormay Cécile alapította 1918-ban a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, azt a szociális és gyermekvédelmi munkát végző szervezetet, amely később hivatalosan is támogatta a numerus clausus fennmaradását, de a kör nevében 1932-ben az írónő személyesen köszöntötte Mussolinit – minderről a fasizmust éltető cikkében lelkesen számolt be a szerző.

A közgyűlésen elhangzott kritika után az előterjesztő kormánypárti alpolgármester asszony azt kérte, hogy az ellenzéki politikus ne minősítse az írót, aki egy „nehéz történelmi korban élt, és alkotott”, akkor, amikor magyarok milliói kerültek határon túlra. Ferencz Orsolya képviselő (Fidesz) sajnálatosnak nevezte a szocialisták állandó kategorizálását és az utólagos értékeléseket. Mint mondta, sok írótól lehetne idézeteket kiragadni, melyeket életük egy szakaszában tettek, de ez nem minősíti életművüket. (A beadvány főleg a Régi ház című Tormay-regényt említi méltatásként, amelyért 1936-ban Nobel-díjra is jelölték a szerzőt.) Tormay Cécile-nek egyébként volt korábban egész alakos szobra a Károlyi kertben, ezt viszont 1945-ben ledöntötték.

A mellszobor – R. Törley Mária alkotása – egyébként már kész is van, erről a Nemzeti Értékvédő Egyesület korábban gondoskodott, a kerületnek csak a területet kellett biztosítania. Úgy tudni, a szobor helyszínének kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy Tormay Cécile felmenői részt vettek a Rókus kápolna és kórház építésében, valamint a család a közeli Kőfaragó utcában lakott.

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

És tényleg a fejükre omlik

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.