Ma kezdték el a választási törvényről szóló fideszes törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlésben. Parlamenti forrásunk szerint a választókerületek újrarajzolása Kubatov Gáborhoz, a Fidesz pártigazgatójához köthető, így nem meglepő, hogy az új felosztás (a 176 eddigi egyéni választókerületből 160 maradt) erősen a Fidesznek kedvez. Több helyen két, korábban főleg baloldali jelöltet választó kerületet összevontak, máshol pedig a korábbi billegő körzeteket inkább a jobboldalt preferáló szavazókörökkel erősítettek meg. (Az átszabásról, illetve a választási törvény további problémáiról részletesen olvashat a 2011. december 1-jén megjelent lapszámunk Vasbetonból lesznek majd a jolly jokerek című írásában.)
A hatalmi szándékból manipulált új választási szisztéma nyilvánosságra kerülése után Gyurcsány Ferenc a választás ellenzéki bojkottját vetette fel Facebook-oldalán: „Szabad-e részt venni a Fidesz most javasolt szabályai szerint a következő választásokon? Hajlok arra, hogy nem. Mert csak így láthatják a magyarok, csak így értheti meg a világ, hogy nincs kompromisszum az önkénnyel” – írta a Demokratikus Koalíció elnöke.
Fölvetését azonban aligha osztják az ellenzék pártjai. „Se a következő választást, se a választási törvény vitáját nem bojkottálja az MSZP, s amennyiben a törvényt akár ebben, a jelenleg vállalhatatlan formájában fogadja el a parlament, úgy a következő voksolást ebben az átszabott választókörzeti rendszerben kell megnyernie a demokratikus ellenzéknek” – vélekedett Molnár Zsolt. A szocialista képviselő szerint amíg van értelme, pártja részt vesz a vitában, és megpróbálja a Fideszt meggyőzni a változtatás szükségéről. Igaz, Molnár belátja, erre minimális az esély. Aggasztónak tartja, hogy például az új választókerületi határokkal a Fidesz 2006-ban is többségbe került volna a parlamentben, noha a választásokon kevesebb szavazatot kapott, mint a győztes szocialisták. Molnár Zsolt a lehetséges választási együttműködésekről elmondta: a Jobbik eleve nem merülhet fel partnerként, ám a többi – akár politikai, akár szakszervezeti, akár civil – ellenzéki erővel tárgyalni kell. „Erről csak a konkrét részletek ismeretében lesz értelme komolyabban beszélni. Ám ez esetben is fajsúlyuknak megfelelően kell kezelni a partnereket.”
Karácsony Gergely (LMP) frakcióvezető-helyettes szerint elsősorban az arányosság hiánya a meghatározó a Fidesz tervezetében: „Mi a konszenzusos döntéshozatalban hiszünk, amelyben mindenki, aki bírja valamilyen választói csoportok bizalmát, képviselheti a rá szavazók érdekeit, ezért arányosabb rendszert tartanánk helyesnek a most beterjesztett, elsősorban a győztest jutalmazó szisztéma helyett. Ez a törvénytervezet azonban nem demokratikus, hiszen nem mindenki szavazata ér ugyanannyit. Igaz azonban, hogy a választókörzetek kialakítása kétségkívül eleget tesz a Velencei Bizottság ajánlásainak, amennyiben nem lépi át a megyehatárokat és 15 százaléknál nagyobb eltérés nincs az egyes választókörzetekben élők száma között – ennyiben arányosabb a jelenleginél a választókerületi beosztás” – mondja a párt frakcióvezető-helyettese.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a mostani változtatások egyedüli indoka a Fidesz manipulációs szándéka: „A hagyományosan jobboldalinak bizonyuló kerületek kisebb lélekszámúak, mint a nem jobboldaliak. Kazincbarcika és Edelény összevonását nem indokolja semmi ezen túl, de itt van a leginkább harapófogóra emlékeztető pécsi körzet terve is. Összességében körülbelül 10 százalékkal kellene ebben a rendszerben megverni a Fideszt ahhoz, hogy meglegyen a kihívónak az egyéni választókerületek többsége. Ennél kevesebb nem elég.”
Kifogásai ellenére az LMP is részt vesz a törvénytervezet vitájában: „Harcolunk az utolsó töltényig. Már második éjszaka irányít az ellenzék a parlamentben, uralja a politikai vitákat, még ha ez a végszavazáskor nem is számít.” Azt, hogy a végszavazáskor kivonul-e az ülésteremből, az LMP-frakció még nem döntötte el, de Karácsony nem zárta ki ennek lehetőségét.
Összességében elfogadhatatlannak tartja a tervezetet a Jobbik, de nem nagyon hiszik, hogy érdemben változhatna a végszavazásig. Arról, hogy milyen formában tiltakoznak ellene, egyelőre nem döntöttek, de a törvény esetleges megszületése nem befolyásolja stratégiai terveiket. Nem tudnak elképzelni semmilyen összefogást, technikai koalíciót sem a másik két parlamenti ellenzéki párttal.
Alapvető kifogást fogalmaz meg a tervezettel kapcsolatban. Az első természetesen a választókerületek határainak újrarajzolása, már annak puszta ténye is, hogy ezt a munkát nem egy domináns helyzetben lévő politikai pártszövetségnek, hanem független szakértői testületeknek kell elvégezniük. Káros tévedésnek tartják az ajánlószelvény-rendszer megtartását is, mivel ez csak a közelmúltban is számos visszaélésre adott alkalmat. A pártok és jelöltek előszűrésének alkalmasabb módját társadalmi konzultáció keretében kéne szerinte megkeresni. Az egyéni választókörzetekben győztes jelöltek pártjának további „kompenzálását” Dúró Dóra a rendszert tovább torzító, képtelen ötletnek tartja, azt, aki megszerezte a mandátumot, nincs miért kompenzálni. A határon túliak szavazati jogának a tervezetben szereplő szabályozását viszont (mely szerint azok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakhellyel pártlistára szavazhatnának, egyéni jelöltekre értelemszerűen nem) támogatják.
