Rendkívüli beszélgetést szervezett vasárnap este az Eleven emlékmű csoport, amely a kordonok miatt nem a szokott helyen – a szobor mögötti füves területen – volt megtartva, hanem a nyolc órakor elcsendesedett szökőkút félreeső részénél alkottak a jelenlévők székeik által kört a beszélgetéshez. Az éjszakába nyúló beszélgetés Jovánovics György szenvedélyes – az immár teljes valójában álló szobor értelmező – bevezetőjével kezdődött. (Vonatkozó interjúnk a művésszel hamarosan ugyanitt olvasható – a szerk.)
| ||
Ám miközben az Eleven beszélgetés zajlott, úgy 9 óra körül megjelent a téren Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője, a Humán Platform aktivistája, s társaival egy hatalmas, üvegfóliával borított lemezt és az ehhez szükséges lábazatot, meg némi nehezéket cipelt. Seperc alatt felállítottak a Szabadság téri szoborral szemben egy tükröt úgy, hogy ha szemben álltunk a tükörfelülettel, nem láttunk mást, nos, csak magunkat. Képzeljük el: nincs az ún. megszállási emlékmű, eltűnik Gábriel meg a sas, velünk szemben kétoldalt csupán a torzó oszlopok vannak, na meg kinek-kinek a saját képmása és ami mögötte van. Az akció olyannyira klasszra sikeredett, hogy még a helyszínen lévő rendőri sokadalom – parancsnokukkal együtt – sem tudott különösebben mit szólni a performanszhoz. Elállt a szavuk, nem tettek semminő ellenlépést.
| ||
Kíváncsiak voltunk, mi célt szolgál a tükör, ezért megkérdeztük Gulyás Márton: „A szoborral – többek között – az a legnagyobb probléma, hogy nem szolgálja az egyéni, meg általában a nemzeti önismeret erősítését, ezért azt gondoltuk, hogy onnan kellene kezdeni az egészet, hogy lemegyünk teljesen legalsó szintig, és teszünk egy gesztust, ami szemléld magad. Hátha ezen keresztül, ilyen módon tud erősödni az egyéni önismeret, és talán így idővel majd a nemzeti is, mert a kettő kell, hogy egymással valamiféle összefüggést mutasson. Nem remélünk hatalmas csodákat, de legalább a gesztust megtettük annak érdekében, hogy valami elindulhasson.”
A Krétakör e „művészeti reflexiója” Schilling Árpád és Ágh Márton 2006-os közös alkotása, az eszköz ekkor szerepelt az Előtte-utána című előadásban, amelyben akkor a Katona József Színházban a nézőket késztették szembesülésre. „Most egyrészt eltakarja azt a hamis és torz alakot, aki Magyarországot hivatott megjeleníteni, másrészt megmutatja azt, ami a lényeges Magyarországból – saját magunkat, magunknak. Ez hát most a mi időnk, ebben kell élni tudni.”
A Krétakör vonatkozó videója:
