Táplánszentkereszt címerét elemzi a magyar média

  • narancs.hu
  • 2023. március 19.

Belpol

A budapesti Szálasi-emlékmű ügye miatt. 1992 óta használják, ez latin kereszt, de tényleg nyilak vannak rajta.

Oké, de mégis mit keres egy nyilaskereszt Táplánszentkereszt címerében? – teszi fel a kérdést a nyugat.hu, miután a Mérce írása nyomán több lap és televízió is foglalkozott azzal, fű alatt Szálasi-emlékhellyé alakították át az egykori nyilas vezető és háborús bűnös özvegyének, Lucz Gizellának a sírját a budapesti Farkasréti temetőben.

A harminckét évvel ezelőtt elhunyt asszony lejárt sírhelyét megváltották újból, odakerült egy obeliszk. Ahogyan az rtl.hu kiderítette, a Magyarelvű Mozgalom íratta föl rá, „Szálasi Ferenc emlékére”.

Az emlékoszlopon a Mérce fogalmazása szerint nyilaskeresztre hajazó szimbólum is látható. Akik odavésették,  azoknak nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy a tiltott jelképnek számító nyilaskereszthez hasonló motívum álljon ott. Az emlékhely tervezője, Papp Tibor Károly azt mondta, ez nem emlékmű, és a kereszt pedig a Vas megyei Táplánszentkereszt címeréből való.

A Nyugat.hu megkereste Feiszt Györgyöt, a Vas megyei levéltár korábbi vezetőjét, aki több mint száz település címerét tervezte a rendszerváltozás után. Táplánszentkereszt címere épp nem az ő munkája, annyi köze van hozzá, hogy a címer alsó részén látható oroszlánra tett javaslatot.  

A kétezerötszáz lakosú település önkormányzata a lapnak válaszolva határozottan leszögezte, hogy a címerükben látható kereszt nem nyilaskereszt, mert ez latin kereszt. A nyilaskereszt pedig a görög keresztből ered, így a hasonlóság csupán véletlen egybeesés.

A kérdésre, mitől vannak rajta nyilak, azt a választ kapta a Nyugat.hu, hogy a település több községből egyesült, és Szentkereszt eredeti címeréből származhat ez a jelkép. A most látható címert egyébként 1992 óta használja Táplánszentkereszt önkormányzata. A községházán meglepődtek, amikor hallották, milyen vita alakult ki a budapesti temetőben lévő emlékmű jelképe körül.  

A Nyugat.hu emlékeztet, hogy a rendőrség a budapesti ügyben tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt nyomozást indított.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.