Táplánszentkereszt címerét elemzi a magyar média

  • narancs.hu
  • 2023. március 19.

Belpol

A budapesti Szálasi-emlékmű ügye miatt. 1992 óta használják, ez latin kereszt, de tényleg nyilak vannak rajta.

Oké, de mégis mit keres egy nyilaskereszt Táplánszentkereszt címerében? – teszi fel a kérdést a nyugat.hu, miután a Mérce írása nyomán több lap és televízió is foglalkozott azzal, fű alatt Szálasi-emlékhellyé alakították át az egykori nyilas vezető és háborús bűnös özvegyének, Lucz Gizellának a sírját a budapesti Farkasréti temetőben.

A harminckét évvel ezelőtt elhunyt asszony lejárt sírhelyét megváltották újból, odakerült egy obeliszk. Ahogyan az rtl.hu kiderítette, a Magyarelvű Mozgalom íratta föl rá, „Szálasi Ferenc emlékére”.

Az emlékoszlopon a Mérce fogalmazása szerint nyilaskeresztre hajazó szimbólum is látható. Akik odavésették,  azoknak nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy a tiltott jelképnek számító nyilaskereszthez hasonló motívum álljon ott. Az emlékhely tervezője, Papp Tibor Károly azt mondta, ez nem emlékmű, és a kereszt pedig a Vas megyei Táplánszentkereszt címeréből való.

A Nyugat.hu megkereste Feiszt Györgyöt, a Vas megyei levéltár korábbi vezetőjét, aki több mint száz település címerét tervezte a rendszerváltozás után. Táplánszentkereszt címere épp nem az ő munkája, annyi köze van hozzá, hogy a címer alsó részén látható oroszlánra tett javaslatot.  

A kétezerötszáz lakosú település önkormányzata a lapnak válaszolva határozottan leszögezte, hogy a címerükben látható kereszt nem nyilaskereszt, mert ez latin kereszt. A nyilaskereszt pedig a görög keresztből ered, így a hasonlóság csupán véletlen egybeesés.

A kérdésre, mitől vannak rajta nyilak, azt a választ kapta a Nyugat.hu, hogy a település több községből egyesült, és Szentkereszt eredeti címeréből származhat ez a jelkép. A most látható címert egyébként 1992 óta használja Táplánszentkereszt önkormányzata. A községházán meglepődtek, amikor hallották, milyen vita alakult ki a budapesti temetőben lévő emlékmű jelképe körül.  

A Nyugat.hu emlékeztet, hogy a rendőrség a budapesti ügyben tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt nyomozást indított.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.