A veszprémi Lovassy gimnázium 56 fős nevelőtestületéből 43-an aláírásukkal támogatták a közösség figyelmeztető közleményét, amelyben elfogadhatatlannak tartják Magyarország jelenlegi törvényalkotási folyamatait, ami a pedagógustársadalmat és a diákokat is hátrányosan fogja érinteni. „Egy éve próbáljuk – igen szűkre szabott lehetőségek mellett – elérni, hogy a döntéshozók hallják meg a hangunkat, figyelembe vegyék észrevételeinket, és érdemi párbeszédet folytassanak számunkra is hiteles szakmai szervezetekkel és a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel. Méltatlan és elfogadhatatlan számunkra, ahogyan esetünkben a sztrájktörvényt megváltoztatták. Gyakorlatilag lehetetlenné tették, hogy – ha már egyéb lehetőségeink sincsenek – érdemi módon tudjuk képviselni érdekeinket, kifejezni elégedetlenségünket.
A veszélyhelyzetre hivatkozással, a javaslat társadalmasítása nélkül folyamatosan fosztanak meg minket szerzett jogainktól,
fontos lehetőségektől. Mindazoktól a vívmányoktól, kedvezményektől, amelyekért a pedagógustársadalom jelentős része évtizedek óta keményen, céltudatosan dolgozott” – jelentik ki a tiltakozó közlemény felvezetésében.
Az országosan ismert elitgimnázium tanárai elfogadhatatlannak és rendkívül méltatlannak tartják, ahogyan kihasználja a munkáltató, hogy elsősorban a diákjaik érdekeit tartják szem előtt, és emiatt sokszor önkorlátozó módon nem tudják érdekeiket megfelelően képviselni. Mindezek miatt hívják fel a figyelmet a törvényhozás elé kerülő törvénymódosításra, amelynek széleskörű szakmai egyeztetése, társadalmasítása elmaradt. „A kérdőíves közvélemény-kutatás nem helyettesítheti azokat a demokratikus egyeztetési formákat, amelyeket kötelezően biztosítani kellene az ilyen súlyú, az érdekeinket jelentősen sértő, a lehetőségeinket végletesen korlátozó döntések eltervezésekor, nyilvánosságra hozatalakor” – állapítják meg a veszprémi gimnázium tanárai. Hozzáteszik, miközben a tanítványaik érdekeire hivatkozik a döntéshozó, valójában olyan döntéseket készít elő, amelyekkel a közoktatás minőségének jelentős mértékű romlását idézi elő.
„Követeljük, hogy a pedagógustársadalom számára is elfogadott szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel történjenek meg érdemi módon az egyeztetések, legyen végre párbeszéd! Követeljük, hogy széleskörű, a rászánt időben és módszertanában is megfelelő léptékű társadalmi egyeztetés nélkül a jelenleg hozzánk eljuttatott törvénymódosító javaslatok ne kerüljenek a törvényalkotók elé!” – fogalmaznak a Lovassy tanárai.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a Belügyminisztériummal való eddigi egyeztetésekről csütörtökön a Magyar Hangnak azt mondta, azokon ritkán folyik érdemi vita. A minisztérium képviselői végighallgatják az észrevételeket, jelzik, hogy tudomásul vették azokat, de általában nem lehet tudni, hogy ez mit jelent: helyt adnak a kifogásoknak, vagy elvetik ezeket. A tervezett új jogállási törvényben számos olyan új rendelkezés szerepel, amelyeket az egyeztetéseken nem indokol meg a kormányzat. Így péládul azt sem, miért kell emelni a próbaidőt – legfeljebb három hónap helyett fél évre –, vagy hogy a lemondási idő miért érje el akár a fél évet, ha nem közös megegyezéssel távozik a pedagógus.
Mint ismert, egy belügyminisztériumi törvénytervezet megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és egy teljesen új jogállási törvény hatálya alatt, „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” keretében alkalmazná őket. A Népszava írta meg, hogy a rendőrminisztérium elképzelései szerint megszüntetnék a nevelőtestületek döntési jogát az iskolai pedagógiai programok, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkatervek, a továbbképzési programok, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben. Egyes esetekben a tanévet is meghosszabbítanák: ha a köznevelésért felelős miniszter másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első napjától legalább 180 napig tart a szorgalmi időszak, de a fenntartó egyetértésével - akár az elmaradt heti pihenőnapok biztosítása nélkül is – az igazgató elrendelhet hosszabbítást. Emellett a köznevelési miniszter is meghosszabbíthatja a tanévet július 15-éig, ha valamilyen előre nem látható és el nem hárítható okból a tananyag átadása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a nyári szünet legkisebb mértékét meghatározó rendelkezést is figyelmen kívül lehet hagyni.
