Tarlós István mégsem szeretne népszavazást a római-parti gátról

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 19.

Belpol

Sőt egy trükkel a folyamatban lévő népszavazási kezdeményezést is elkaszálná.

„Soha nem mondtam, hogy lesz népszavazás a Római-part árvízvédelme ügyében, gyakorlatilag az egész magyar sajtó félreértelmezte a szavaimat” – mondta Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek.

Hozzátette, múlt hétfőn az állami televízióban ő csak arról beszélt, ha már a mobil gát ügyében valakik előhúzták „ezt a kártyát”, akkor fölveti a Fővárosi Közgyűlésben a népszavazás lehetőségét. Nem azt mondta, hogy bármilyen népszavazási kérdést bármikor is beterjesztene az ügyben, hiszen továbbra is vállalja a véleményét: a Duna-partra kell megépíteni a mobil gátat, nem máshová.

Tarlósnak sok volt a zsidózás, népszavazást kezdeményez a római-parti gátról

Szerinte már nem szakmai vita folyik az ügyben. A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről. Ezt az M1 hétfő esti műsorában Tarlós István azzal indokolta: már nem szakmai vita folyik az ügyben, és ma már nem is kezelhető.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint tehát Tarlós a közgyűlés jövő szerdai ülésén felveti a népszavazás lehetőségét, de a fideszes többség leszavazza azt.

A Magyar Nemzet szerint a közgyűlés arra is készül, hogy visszavonja a mobilgát római-parti nyomvonaláról hozott áprilisi határozatát, majd hoz egy ugyanilyen tartalmú döntést. Ennek az lenne az értelme, hogy hatástalanítsa az Együtt és a Párbeszéd politikusainak jelenleg a Kúria felülvizsgálatára váró népszavazási kérdését, amely az áprilisi határozatra hivatkozott.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.