BKV: apokalipszis itt és most

Tarlós január 20-ig ad időt Orbánnak

  • - zsip -
  • 2012. január 8.

Belpol

Szerdán Tarlós a fővárosi fideszesekkel birkózik a BKV néhány hetes túléléséért összehívott rendkívüli közgyűlésen. Hétszázalékos évközi tarifaemelés, kedvezményes bérletek drágítása, intézményektől összekapart 9 milliárd forint. De csak akkor, ha a kormány január 20-áig kifejezi támogatási szándékát.

58 milliárd forint tartozása jár le idén a BKV-nak, ezen kívül évente 40 milliárd forintnyi lyuk tátong a társaság erszényén – túl azon a 32 milliárdon, amit zárolt a kormány. Tarlós István főpolgármester iparűzésiadó-emelést vagy a közösségi közlekedési adó kivetését kérte a törvényhozástól, ám a Fidesz-frakció fityiszt mutatott. Ebben a tempóban a BKV előbb megy csődbe, mint az állam. És akkor se álmában, se ébren nem csönget a körúti villamos februártól. Se metró, se troli, se HÉV. Februártól kitisztul a rozzant Ikaruszoktól bűzös levegő Budapesten, amikor a BKV már gázolajra se költhet. És semmi másra sem, csak tartozásállománya kifizetésére. Így jár az jogszerűen, aki csődöt jelent. Másban pedig nemigen gondolkodhat egy olyan vállalkozás, amely hitelképességét teljesen elveszítette, és már a folyószámlahitelét se tudja kiegyenlíteni. – több bank állami garanciavállalás esetén sem ad pénzt (de az állam nem is ad már garanciát). A BKV a csődig hátralévő három hetet is csak akkor húzza ki, ha a fővárosi közgyűlés szerdán elfogadja a 16 pontból és megannyi alpontból álló túlélési csomagot. „Az elmúlt 20 év legkeményebb BKV-előterjesztése” – fogalmazott bennfentes városházi forrásunk az anyagról.

 

 


Fotó: MTI

 

 

Mi van a csomagban?

Elsősorban rendkívüli akarat milliárdok összekaparására, hogy legalább a január végén lejáró hitelt visszafizessék. Információink szerint folynak ugyan tárgyalások az átütemezésről, de azzal is csak néhány hetet nyerhet a főváros. Budapest tudna fizetni, ha a kormány nem zárolta volna év végén a fővárosnak járó 32 milliárd forint normatív támogatást. (Budapest + három vidéki város tömegközlekedése összesen 35 milliárd forintot kap.)

Tarlós írt is Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, úgy, ahogyan a fideszes közösséghez tartozó notabilitás még soha a nyilvánosságban. Bevezetés: „Folyó év december 21-én kiadott közleményére válaszolva, melyben minisztériuma egyik tisztviselőjét (aki persze nem okolható ezért) jelöli ki önmaga helyett a BKV pénzügyi helyzetének stabilizálásáról folytatott egyeztetésre, azt visszautasítom.” Tárgyalás: „Úgy tűnik, ön nem veszi komolyan a budapesti tömegközlekedés problémáját, (…) ön hetekig nem volt elérhető telefonon, pedig folyamatosan megpróbálkoztunk vele.” Befejezés: (…) Amennyiben ön továbbra sem veszi komolyan a BKV működőképességét és Budapestet, önt fogja terhelni a felelősség a következményekért.” Szó szót követett, pénz nem lett belőle, Matolcsy ennél nagyobb kokikat is túlél. Minisztériuma azt kommunikálta, a BKV hosszú távú finanszírozási koncepciójáért, amit a Fővárosi Közgyűlés is magáévá tesz, utalná a pénzt. Nos, a koncepció 2010 decemberben elkészült, a városházán hozzáférhető a minisztériumba postázás iktatója, ahogyan további 17, e témában fogant levélé is. Matolcsy és partnerei egyébként úgy zárolták a 32 milliárdot, hogy arról közben megfeledkeztek: augusztusban kormányhatározat született, ami a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárcát szeptember 30-ai határidővel megbízta a BKV megmentési tervének kidolgozásával. „Porhintés az egész” – foglalta össze a történteket a Narancsnak városházi forrásunk.

Vagy pénz, vagy káosz

Mit akar lenyomni Tarlós István a fővárosi közgyűlésben az általa visszatérően rugdalt fideszes kerületi polgármester-válogatottal? Kénytelen őket vegzálni, hiszen a parlamenti nagy Fideszben nem tudta kilobbizni az iparűzési adó 0,5 százalékos emelését, egy közösségi közlekedést szolgáló új adó kivetését. (Egyik is, másik is kb. 80 milliárd forinttal segítene az évi 40 milliárdos működési hiánnyal közlekedtető társaságon.) A főváros kilencmilliárd azonnali likviditási hitelt nyújtana a BKV-nak április 30-áig. A cégnek azonban akkor vissza kellene ezt fizetni, mert a fővárosnak addigra magának is szüksége van a pénzre a számlái kifizetéséhez. Épp ezért a főpolgármester felhatalmazást kapna, hogy csak akkor írja alá a tulajdonosi kölcsönt, ha „a BKV általi visszafizetése reális, azaz ha a kormány 2012. január 20-ig a budapesti közösségi közlekedés finanszírozásának megoldására vonatkozó támogatói szándékát hivatalosan kifejezi”. Nevezhetnénk ezt zsarolásnak – Tarlós elengedi a BKV-t, ha Orbán nem ad pénzt – ha nem arról volna szó, hogy máskülönben a főváros is fizetésképtelenné válik. Mit gondolt Tarlós január 6-án Orbánról? A Duna Tévében arra kérdésre, hogy szerinte a miniszterelnök érti-e a BKV problémáját, azt válaszolta: nem tudja megmondani.

A kiélezett fővárosi forrás- és likviditási helyzet indokolja, hogy további intézkedésként beszüntetnék az összes olyan önként vállalt feladat finanszírozását, amelyre nincs szerződéses kötöttség. Ez igen érzékeny területeket érint, miközben a már eddig végrehajtott takarékossági intézkedések nyomán itt 1 milliárdnál nagyobb összeg már nem kaparható össze. Zárolni tervezik továbbá az intézményi működési kiadások 15 százalékát – kérdés, hogy mi lesz ezek után e területen, amelyet az eddigi megszorítások fókuszáltan sújtottak.

 

Mire készül még a főpolgármester?

Az előterjesztés szerint a fővárostól származó évi 10 milliárd forintos BKV-támogatást egyösszegben azonnal átutalja – azaz csak 6 milliárdot, mert 4 milliárd a Budapesti Közlekedési Központot illeti. De ez még nem minden! Elhagyni készül a Demszky-korszak fideszes ellenérvkészletének elhagyhatatlan elemét: a no tarifaemelés! politkáját, mivel az kontraproduktív, több bliccelőt, kevesebb utast hoz. 2009 óta nem emelték a tarifákat, Tarlós viszont júliustól 7 százalékos (éves szinten így is az infláció alatti) drágítást kezdeményez – kivéve a tanuló- és nyugdíjasbérleteseket. De ők se ússzák meg, a főpolgármester azt is javasolja, hogy e kedvezményes bérletek a fogyasztói árkiegészítésből hiányzó összeghez mérten emelkedjenek. Ez körülbelül 9 milliárd forintot jelent, ennyit nem fizet ki az állam a fővárosnak, tartva magát a 2005-ben megállapított árkiegészítés inflációt sem követő mértékéhez.

Az utolsó javaslatok egyikeként a főváros ismét kéri az állam garanciavállalását hitelek felvételéhez. A BKV-nak a januárban lejáró 9 milliárd után tavasszal további 32 milliárd forint tartozást kell kifizetni, a második félévben még 17 milliárdot. 2012-ben összesen 58 milliárdot. Aztán májusban a fővárosnak a lejárt helyett immár az EU elvárásainak megfelelő közsszolgáltatási szerződést kell kötni a BKV-val. Ez tartalmazni fogja, hogy a főváros csak annyi szolgáltatást rendelhet meg vállalatától, amennyire fedezete van.


A pénzt elvonják, lehetőséget nem adnak

A kialakult helyzetről lapunk megkérdezte Tarlós Istvánt is.  „Bízom abban: a miniszterelnök megérti a BKV problémáját, ugyanakkor azt nem érti: a szocialisták milyen alapon háborodnak fel miután 20 év során kezelhetetlen adóssággal és majdnem használhatatlan járműparkkal hagyták itt a BKV-t.Jelenleg azt mondják a fővárosnak, hogy találja ki maga a megoldást, fizessen ki 2 hónap alatt 45 milliárd forint – 2004-ben felvett – adósságot úgy, hogy az állam támogatást nem ad, forrásteremtési lehetőséget nem enged a város számára és 2011-ben egy parlamenti döntéssel a maradék helyi adót, a parkolási díjakat, sőt még az eddig biztosított normatív támogatást is elvették a fővárosi önkormányzattól. A Budapesten megtermelt 4000 milliárd GDP után befizetett személyi jövedelemadóból pedig 2012-től a főváros egyetlen fillért sem kap” – mondta a főpolgármester a narancs.hu-nak.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.