Tarlós szerint Budapesten nincs valós bázisa az antiszemitizmusnak

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. december 2.

Belpol

Köves Slomó szerint a zsidó közösség nemcsak fizikailag van biztonságban, hanem spirituálisan is megélheti az identitását.

Budapesten nincs igazi bázisa semmiféle valós antiszemitizmusnak - mondta Budapest főpolgármestere hanuka első napján, vasárnap este a budapesti Nyugati téren, közölte az MTI.

Tarlós István az első hanukagyertya meggyújtása előtt mondott köszöntőjében kiemelte: ma már magától értetődő, hogy a magyar nemzet fővárosában minden közösség szabadon gyakorolhatja vallását, és háborítatlanul élheti át ünnepeit. Hozzátette: különleges az az érték, amelyet a magukat büszkén magyarnak valló zsidó polgárok Budapestnek adtak az élet minden területén. 
"Nem felejthetjük el ezeket, és hálásak vagyunk értük" - mondta.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt: "lassan 30 éve, hogy Magyarországon a zsidó közösség nemcsak fizikailag van biztonságban, hanem spirituálisan is megélheti az identitását". Ez a harminc év pedig "felelősséggel is felruház" - mondta.

Nem biztos, hogy mindenki egyetért a főpolgármesterrel, valamint a vezető rabbival: Izrael nagykövete épp a héten fejezte ki aggódalmát a friss Figyelő címlapjával kapcsolatban, amely "nem mulasztotta el, hogy burkolt és szégyenletes célzást tegyen." A képen Heisler András MAZSIHISZ-elnök látható, húszezresekkel övezve. Továbbá pont a mai napon írt a magyar antiszemitizmusról az egyik legtekintélyesebb izraeli lap, a Hárec is.

Olyan durva címlappal jelent meg a Figyelő, hogy az izraeli nagykövet megdöbbent és aggódik

Heisler Andrást, a MAZSIHISZ elnökét és sok-sok 20 ezres címletet tett a címlapra a kormánypárti hetilap. A friss Figyelő a héten az alább látható címlappal jelent. Mondanánk, hogy Schmidt Mária lapjáról van szó, de már nem, ugyanis a kormánypárti újság is beolvadt a fideszes, gigantikus médiaholdingba.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.