Interjú

„Tartott már itt az ellenzék”

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Magyar Péterről, a propaganda hatásáról és személyes dilemmájáról

Belpol

Nemcsak a Magyar Péterrel folytatott vitájáról, hanem a félrenézésről, az elbizakodottságról, az ellenzék helyzetéről és főleg a kormánypropaganda elleni küzdelem fontosságáról beszélgettünk a zuglói egyéni választókerület országgyűlési képviselőjével.

 

Magyar Narancs: Tart még a vita ön és Magyar Péter között a Diákhitel Központ ön szerint túlárazott szerződései miatt?

Hadházy Ákos: Nem szeretném túlzásba vinni ezt, mert korábban elmondtam, az ellenzéket azért fizetik, hogy a kormánypártról mondja el a véleményét, ne a másik ellenzékiről. De ha a saját oldalunkon találunk közpénzeket érintő problémát, akkor hiba volna félrenézni. Magyar Péter még az első interjújában beszélt arról, hogy a Diákhitel Központ vezetőjeként felesleges és túlárazott szerződéseket írt alá Rogánék utasítására. Ennek a részleteinek igyekeztem utánajárni, mert meggyőződésem, minden nyomorunk oka az, hogy évtizedek óta félrenézünk a saját oldalunkon felmerülő olyan ügyekben, amiért a politikai ellenfelet utáljuk. Ez 2010 előtt is így ment. Egyes szerződések olyan tanulmányokra vonatkoznak, amelyek véleményem szerint minimum kérdőjeles hasznosságúak és árazásúak. Ráadásul ezeknél a cégeknél nem látjuk annak alátámasztását semmilyen adatbázisban, hogy miért őket hívták meg a munkára. Ezeknél a szerződéseknél kevésbé gyanús esetekben is tartottam már korrupcióinfót. „Tanulmányírás” címén horribilis adófizetői pénzek bírnak elfolyni. Úgyhogy tisztázni akartam olyan alapvető kérdéseket, mint hogy milyen alapon választották ki a cégeket, ki javasolta, hogy éppen tőlük kérjen ajánlatot a Diákhitel Központ? Elég hosszú ideig vártam a válaszokra, és szerintem korrekt módon nem a választások előtt próbáltam ezzel foglalkozni, hiszen tisztában voltam Magyar Péter feladatával. Azóta is sokat vártam. Sajnos, ha ezekre a kérdésekre nincsenek egyértelmű és megnyugtató válaszok, akkor ezek a szerződések továbbra is problémásak.

MN: Létezhet megnyugtató magyarázat ezekre?

HÁ: Ha például valamelyik cégben van olyan közgazdasági szakember, aki meg tud ilyen tanulmányt írni, az elfogadható indok. A propagandával kötött szerződéseknél könnyebbség és mentő tényező, hogy mással nem is köthette meg a Diákhitel Központ élén ezeket a szerződéseket, és látszik, hogy Magyar Péter törekedett a túlzások kivédésére, például az egyik legbotrányosabb, a Tv2-vel kötendő szerződésnél. A partizános interjúban aztán jelezte is, hogy az aláírásra Rogánék utasították. Ha a többi szerződésre is azt mondta volna, hogy valaki utasította, akkor én is tudomásul veszem ezt, de erre nem adott választ. Amikor odaadtam neki a szerződéseket, volt időpontunk, de aztán ezt – bár tényleg sokat dolgozott, és elismerem a munkáját – lemondta. Ha magától írta alá ezeket, az probléma.

MN: Mindeközben az a fura helyzet állt elő, hogy a „közmédia” vagy Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója az ön által előszedett adatokra hivatkozva támadja Magyar Pétert.

HÁ: Nem hiszem, hogy bárki is azt hinné, hogy megváltoztak volna. A propaganda a saját szája íze szerint, felerősítve adja elő dolgokat. Vicces, hogy az általam eddig feltárt sok száz ügyről nem beszél a Megafon. A minap például kitettem, hogy az EESZT-t üzemeltető, milliárdos támogatásból működő állami cég 666 ezer forintért vett 400 adag fagylaltot. Erről nem esik szó… Magyar Péter sajnálatosan indulatos reakciójában előkerült, hogy én most a propaganda alá adom a lovat. Sokszor elmondtam, hogy a propagandával nem az a jó eljárás, ha próbálunk nem beszélni fontos dolgokról csak azért, nehogy visszafordítsák ellenünk a szavainkat. Sokszor láttam ezt ellenzékben: például a menekültkérdésről is hallgatott az ellenzék, félve attól, hogy kiforgatják a mondandóját. Nem ez a jó stratégia, hanem neki kell menni a gépezetnek. Ezért is örülök, hogy október 5-re meghirdette Magyar Péter a tüntetést a közmédia elé a Kunigunda útjához. Rá kell venni a tömegeket, hogy követeljék, a közmédia álljon le a propaganda terjesztésével. Nem panaszkodni kell vagy félni tőle: ez a hatalmat védő legfontosabb géppuskafészek, és nem az árokba kell behúzódni előle. Az egyik legnagyobb kudarcomnak tartom, hogy nem tudtam kellő nagyságú tömeget rádöbbenteni arra: ameddig ez a kérdés nem oldódik meg, addig nem oldódik meg a rendszerváltás kérdése sem. Magamat mentve azért elmondanám, hogy a teljes ellenzék ez ellen dolgozott, azt sugallva, nincs erre szükség, mert így is lehet választást nyerni, csak az kell, hogy összefogjunk. Láttuk az eredményt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.