Interjú

„Tartott már itt az ellenzék”

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Magyar Péterről, a propaganda hatásáról és személyes dilemmájáról

Belpol

Nemcsak a Magyar Péterrel folytatott vitájáról, hanem a félrenézésről, az elbizakodottságról, az ellenzék helyzetéről és főleg a kormánypropaganda elleni küzdelem fontosságáról beszélgettünk a zuglói egyéni választókerület országgyűlési képviselőjével.

 

Magyar Narancs: Tart még a vita ön és Magyar Péter között a Diákhitel Központ ön szerint túlárazott szerződései miatt?

Hadházy Ákos: Nem szeretném túlzásba vinni ezt, mert korábban elmondtam, az ellenzéket azért fizetik, hogy a kormánypártról mondja el a véleményét, ne a másik ellenzékiről. De ha a saját oldalunkon találunk közpénzeket érintő problémát, akkor hiba volna félrenézni. Magyar Péter még az első interjújában beszélt arról, hogy a Diákhitel Központ vezetőjeként felesleges és túlárazott szerződéseket írt alá Rogánék utasítására. Ennek a részleteinek igyekeztem utánajárni, mert meggyőződésem, minden nyomorunk oka az, hogy évtizedek óta félrenézünk a saját oldalunkon felmerülő olyan ügyekben, amiért a politikai ellenfelet utáljuk. Ez 2010 előtt is így ment. Egyes szerződések olyan tanulmányokra vonatkoznak, amelyek véleményem szerint minimum kérdőjeles hasznosságúak és árazásúak. Ráadásul ezeknél a cégeknél nem látjuk annak alátámasztását semmilyen adatbázisban, hogy miért őket hívták meg a munkára. Ezeknél a szerződéseknél kevésbé gyanús esetekben is tartottam már korrupcióinfót. „Tanulmányírás” címén horribilis adófizetői pénzek bírnak elfolyni. Úgyhogy tisztázni akartam olyan alapvető kérdéseket, mint hogy milyen alapon választották ki a cégeket, ki javasolta, hogy éppen tőlük kérjen ajánlatot a Diákhitel Központ? Elég hosszú ideig vártam a válaszokra, és szerintem korrekt módon nem a választások előtt próbáltam ezzel foglalkozni, hiszen tisztában voltam Magyar Péter feladatával. Azóta is sokat vártam. Sajnos, ha ezekre a kérdésekre nincsenek egyértelmű és megnyugtató válaszok, akkor ezek a szerződések továbbra is problémásak.

MN: Létezhet megnyugtató magyarázat ezekre?

HÁ: Ha például valamelyik cégben van olyan közgazdasági szakember, aki meg tud ilyen tanulmányt írni, az elfogadható indok. A propagandával kötött szerződéseknél könnyebbség és mentő tényező, hogy mással nem is köthette meg a Diákhitel Központ élén ezeket a szerződéseket, és látszik, hogy Magyar Péter törekedett a túlzások kivédésére, például az egyik legbotrányosabb, a Tv2-vel kötendő szerződésnél. A partizános interjúban aztán jelezte is, hogy az aláírásra Rogánék utasították. Ha a többi szerződésre is azt mondta volna, hogy valaki utasította, akkor én is tudomásul veszem ezt, de erre nem adott választ. Amikor odaadtam neki a szerződéseket, volt időpontunk, de aztán ezt – bár tényleg sokat dolgozott, és elismerem a munkáját – lemondta. Ha magától írta alá ezeket, az probléma.

MN: Mindeközben az a fura helyzet állt elő, hogy a „közmédia” vagy Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója az ön által előszedett adatokra hivatkozva támadja Magyar Pétert.

HÁ: Nem hiszem, hogy bárki is azt hinné, hogy megváltoztak volna. A propaganda a saját szája íze szerint, felerősítve adja elő dolgokat. Vicces, hogy az általam eddig feltárt sok száz ügyről nem beszél a Megafon. A minap például kitettem, hogy az EESZT-t üzemeltető, milliárdos támogatásból működő állami cég 666 ezer forintért vett 400 adag fagylaltot. Erről nem esik szó… Magyar Péter sajnálatosan indulatos reakciójában előkerült, hogy én most a propaganda alá adom a lovat. Sokszor elmondtam, hogy a propagandával nem az a jó eljárás, ha próbálunk nem beszélni fontos dolgokról csak azért, nehogy visszafordítsák ellenünk a szavainkat. Sokszor láttam ezt ellenzékben: például a menekültkérdésről is hallgatott az ellenzék, félve attól, hogy kiforgatják a mondandóját. Nem ez a jó stratégia, hanem neki kell menni a gépezetnek. Ezért is örülök, hogy október 5-re meghirdette Magyar Péter a tüntetést a közmédia elé a Kunigunda útjához. Rá kell venni a tömegeket, hogy követeljék, a közmédia álljon le a propaganda terjesztésével. Nem panaszkodni kell vagy félni tőle: ez a hatalmat védő legfontosabb géppuskafészek, és nem az árokba kell behúzódni előle. Az egyik legnagyobb kudarcomnak tartom, hogy nem tudtam kellő nagyságú tömeget rádöbbenteni arra: ameddig ez a kérdés nem oldódik meg, addig nem oldódik meg a rendszerváltás kérdése sem. Magamat mentve azért elmondanám, hogy a teljes ellenzék ez ellen dolgozott, azt sugallva, nincs erre szükség, mert így is lehet választást nyerni, csak az kell, hogy összefogjunk. Láttuk az eredményt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?