Interjú

„Tartott már itt az ellenzék”

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Magyar Péterről, a propaganda hatásáról és személyes dilemmájáról

Belpol

Nemcsak a Magyar Péterrel folytatott vitájáról, hanem a félrenézésről, az elbizakodottságról, az ellenzék helyzetéről és főleg a kormánypropaganda elleni küzdelem fontosságáról beszélgettünk a zuglói egyéni választókerület országgyűlési képviselőjével.

 

Magyar Narancs: Tart még a vita ön és Magyar Péter között a Diákhitel Központ ön szerint túlárazott szerződései miatt?

Hadházy Ákos: Nem szeretném túlzásba vinni ezt, mert korábban elmondtam, az ellenzéket azért fizetik, hogy a kormánypártról mondja el a véleményét, ne a másik ellenzékiről. De ha a saját oldalunkon találunk közpénzeket érintő problémát, akkor hiba volna félrenézni. Magyar Péter még az első interjújában beszélt arról, hogy a Diákhitel Központ vezetőjeként felesleges és túlárazott szerződéseket írt alá Rogánék utasítására. Ennek a részleteinek igyekeztem utánajárni, mert meggyőződésem, minden nyomorunk oka az, hogy évtizedek óta félrenézünk a saját oldalunkon felmerülő olyan ügyekben, amiért a politikai ellenfelet utáljuk. Ez 2010 előtt is így ment. Egyes szerződések olyan tanulmányokra vonatkoznak, amelyek véleményem szerint minimum kérdőjeles hasznosságúak és árazásúak. Ráadásul ezeknél a cégeknél nem látjuk annak alátámasztását semmilyen adatbázisban, hogy miért őket hívták meg a munkára. Ezeknél a szerződéseknél kevésbé gyanús esetekben is tartottam már korrupcióinfót. „Tanulmányírás” címén horribilis adófizetői pénzek bírnak elfolyni. Úgyhogy tisztázni akartam olyan alapvető kérdéseket, mint hogy milyen alapon választották ki a cégeket, ki javasolta, hogy éppen tőlük kérjen ajánlatot a Diákhitel Központ? Elég hosszú ideig vártam a válaszokra, és szerintem korrekt módon nem a választások előtt próbáltam ezzel foglalkozni, hiszen tisztában voltam Magyar Péter feladatával. Azóta is sokat vártam. Sajnos, ha ezekre a kérdésekre nincsenek egyértelmű és megnyugtató válaszok, akkor ezek a szerződések továbbra is problémásak.

MN: Létezhet megnyugtató magyarázat ezekre?

HÁ: Ha például valamelyik cégben van olyan közgazdasági szakember, aki meg tud ilyen tanulmányt írni, az elfogadható indok. A propagandával kötött szerződéseknél könnyebbség és mentő tényező, hogy mással nem is köthette meg a Diákhitel Központ élén ezeket a szerződéseket, és látszik, hogy Magyar Péter törekedett a túlzások kivédésére, például az egyik legbotrányosabb, a Tv2-vel kötendő szerződésnél. A partizános interjúban aztán jelezte is, hogy az aláírásra Rogánék utasították. Ha a többi szerződésre is azt mondta volna, hogy valaki utasította, akkor én is tudomásul veszem ezt, de erre nem adott választ. Amikor odaadtam neki a szerződéseket, volt időpontunk, de aztán ezt – bár tényleg sokat dolgozott, és elismerem a munkáját – lemondta. Ha magától írta alá ezeket, az probléma.

MN: Mindeközben az a fura helyzet állt elő, hogy a „közmédia” vagy Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója az ön által előszedett adatokra hivatkozva támadja Magyar Pétert.

HÁ: Nem hiszem, hogy bárki is azt hinné, hogy megváltoztak volna. A propaganda a saját szája íze szerint, felerősítve adja elő dolgokat. Vicces, hogy az általam eddig feltárt sok száz ügyről nem beszél a Megafon. A minap például kitettem, hogy az EESZT-t üzemeltető, milliárdos támogatásból működő állami cég 666 ezer forintért vett 400 adag fagylaltot. Erről nem esik szó… Magyar Péter sajnálatosan indulatos reakciójában előkerült, hogy én most a propaganda alá adom a lovat. Sokszor elmondtam, hogy a propagandával nem az a jó eljárás, ha próbálunk nem beszélni fontos dolgokról csak azért, nehogy visszafordítsák ellenünk a szavainkat. Sokszor láttam ezt ellenzékben: például a menekültkérdésről is hallgatott az ellenzék, félve attól, hogy kiforgatják a mondandóját. Nem ez a jó stratégia, hanem neki kell menni a gépezetnek. Ezért is örülök, hogy október 5-re meghirdette Magyar Péter a tüntetést a közmédia elé a Kunigunda útjához. Rá kell venni a tömegeket, hogy követeljék, a közmédia álljon le a propaganda terjesztésével. Nem panaszkodni kell vagy félni tőle: ez a hatalmat védő legfontosabb géppuskafészek, és nem az árokba kell behúzódni előle. Az egyik legnagyobb kudarcomnak tartom, hogy nem tudtam kellő nagyságú tömeget rádöbbenteni arra: ameddig ez a kérdés nem oldódik meg, addig nem oldódik meg a rendszerváltás kérdése sem. Magamat mentve azért elmondanám, hogy a teljes ellenzék ez ellen dolgozott, azt sugallva, nincs erre szükség, mert így is lehet választást nyerni, csak az kell, hogy összefogjunk. Láttuk az eredményt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.