Újraértékelik a már nyertes TOP Plusz pályázatokat

Polgármesterek pácban

Belpol

Attól félnek a TOP Plusz pályázatokon korábban nyertes települések polgármesterei, hogy a 2021–2022-ben megítélt összegekhez az államháztartás jelenlegi hiánya és az elapadó brüsszeli pénzek miatt nem férhetnek majd hozzá. Az illetékes irányító hatóság szerint nincs gond, csupán „újraértékelik” a pályázatokat.

 

Az elmúlt hetekben legalább két levelet kaptak a TOP Plusz pályázatokkal kapcsolatban a korábban nyertes önkormányzatok. Egyrészt arról értesítették őket, hogy visszaveszik a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett elkülönített számlájukról a pályázatokra elnyert pénzüket – a több ezer elkülönített számlán lévő pénz az államháztartás (ÁHT) rendszerébe kerül. Bár első ránézésre annyi történik csupán, hogy a költségvetés egyik zsebéből átpakolják e forrásokat egy másikba, szakértők szerint e lépésnek kormányzati szempontból jó oka lehet. Ez az összességében több százmilliárdos nagyságrendű tétel így ugyanis olyan költségvetési soron jelenik meg, amellyel legalább papíron mérsékelhető a már az év első felében is az egekbe szökött államháztartási hiány.

Önkormányzati félelem

A másik levélben arról tájékoztatták a korábbi nyerteseket, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) „újraértékeli” az egyszer már befogadott pályázatokat. Az érintett településvezetők a Narancs érdeklődésére azt mondták, nem tudják, miért és milyen szempontok szerint, s hogy mennyi idő alatt zajlik az újbóli értékelés. Vagyis érdemben nem közöltek velük semmit az intézkedés hátteréről. Az összes érintett önkormányzatnak ezzel együtt minden projektjéről készítenie kell egy likviditási tervet, amelyben határidőkhöz kötve, forintra pontosan közlik az eddigi és leendő költségeket. Azt is számba kell venniük, hogy az adott beruházáshoz mekkora értékű bútorbeszerzést terveztek. Pályázatírók és projektmenedzserek lapunk kérdésére megjegyezték, ez alapján a MÁK közvetlenül a kivitelezőnek, beszállítónak utal majd – ez a változás szerintük a tényleges kifizetést elnyújtja majd. „Ha a MÁK elkezd szöszölni a számlákkal, nézegeti, javítgatja azokat, az messze több lesz, mint harminc nap” – mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő, az önkormányzati TOP Plusz források menedzselését is végző szakember. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az önkormányzatok befogadták, majd maguk egyenlítették ki a kivitelezői, szállítói és egyéb számlákat; ezt követően a teljes dokumentációt elküldték az államkincstárnak, amely, ha mindent rendben talált, az elnyert forrás terhére utalta az összeget a településnek. „Ekkor is volt pénzügyi csiki-csuki, de a pénz már a vállalkozónál volt. Most egy jó ideig nem érkezik oda” – mondta a projektmenedzser.

A minisztérium által elrendelt újraértékelés és az elvárt és kötelező likviditási tervek miatt az önkormányzatok, de főleg a lapunkat az ország szinte minden részéből egymástól függetlenül megkereső polgármesterek attól tartanak, hogy az újraértékelés során kiesnek az évekkel korábban nyertes projektjeik. Emiatt pedig az adott településen az életminőséget javító beruházások sora maradhat el, vagy jócskán eltolódhat a befejezése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.