Újraértékelik a már nyertes TOP Plusz pályázatokat

Polgármesterek pácban

Belpol

Attól félnek a TOP Plusz pályázatokon korábban nyertes települések polgármesterei, hogy a 2021–2022-ben megítélt összegekhez az államháztartás jelenlegi hiánya és az elapadó brüsszeli pénzek miatt nem férhetnek majd hozzá. Az illetékes irányító hatóság szerint nincs gond, csupán „újraértékelik” a pályázatokat.

 

Az elmúlt hetekben legalább két levelet kaptak a TOP Plusz pályázatokkal kapcsolatban a korábban nyertes önkormányzatok. Egyrészt arról értesítették őket, hogy visszaveszik a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett elkülönített számlájukról a pályázatokra elnyert pénzüket – a több ezer elkülönített számlán lévő pénz az államháztartás (ÁHT) rendszerébe kerül. Bár első ránézésre annyi történik csupán, hogy a költségvetés egyik zsebéből átpakolják e forrásokat egy másikba, szakértők szerint e lépésnek kormányzati szempontból jó oka lehet. Ez az összességében több százmilliárdos nagyságrendű tétel így ugyanis olyan költségvetési soron jelenik meg, amellyel legalább papíron mérsékelhető a már az év első felében is az egekbe szökött államháztartási hiány.

Önkormányzati félelem

A másik levélben arról tájékoztatták a korábbi nyerteseket, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) „újraértékeli” az egyszer már befogadott pályázatokat. Az érintett településvezetők a Narancs érdeklődésére azt mondták, nem tudják, miért és milyen szempontok szerint, s hogy mennyi idő alatt zajlik az újbóli értékelés. Vagyis érdemben nem közöltek velük semmit az intézkedés hátteréről. Az összes érintett önkormányzatnak ezzel együtt minden projektjéről készítenie kell egy likviditási tervet, amelyben határidőkhöz kötve, forintra pontosan közlik az eddigi és leendő költségeket. Azt is számba kell venniük, hogy az adott beruházáshoz mekkora értékű bútorbeszerzést terveztek. Pályázatírók és projektmenedzserek lapunk kérdésére megjegyezték, ez alapján a MÁK közvetlenül a kivitelezőnek, beszállítónak utal majd – ez a változás szerintük a tényleges kifizetést elnyújtja majd. „Ha a MÁK elkezd szöszölni a számlákkal, nézegeti, javítgatja azokat, az messze több lesz, mint harminc nap” – mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő, az önkormányzati TOP Plusz források menedzselését is végző szakember. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az önkormányzatok befogadták, majd maguk egyenlítették ki a kivitelezői, szállítói és egyéb számlákat; ezt követően a teljes dokumentációt elküldték az államkincstárnak, amely, ha mindent rendben talált, az elnyert forrás terhére utalta az összeget a településnek. „Ekkor is volt pénzügyi csiki-csuki, de a pénz már a vállalkozónál volt. Most egy jó ideig nem érkezik oda” – mondta a projektmenedzser.

A minisztérium által elrendelt újraértékelés és az elvárt és kötelező likviditási tervek miatt az önkormányzatok, de főleg a lapunkat az ország szinte minden részéből egymástól függetlenül megkereső polgármesterek attól tartanak, hogy az újraértékelés során kiesnek az évekkel korábban nyertes projektjeik. Emiatt pedig az adott településen az életminőséget javító beruházások sora maradhat el, vagy jócskán eltolódhat a befejezése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.