Újraértékelik a már nyertes TOP Plusz pályázatokat

Polgármesterek pácban

Belpol

Attól félnek a TOP Plusz pályázatokon korábban nyertes települések polgármesterei, hogy a 2021–2022-ben megítélt összegekhez az államháztartás jelenlegi hiánya és az elapadó brüsszeli pénzek miatt nem férhetnek majd hozzá. Az illetékes irányító hatóság szerint nincs gond, csupán „újraértékelik” a pályázatokat.

 

Az elmúlt hetekben legalább két levelet kaptak a TOP Plusz pályázatokkal kapcsolatban a korábban nyertes önkormányzatok. Egyrészt arról értesítették őket, hogy visszaveszik a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett elkülönített számlájukról a pályázatokra elnyert pénzüket – a több ezer elkülönített számlán lévő pénz az államháztartás (ÁHT) rendszerébe kerül. Bár első ránézésre annyi történik csupán, hogy a költségvetés egyik zsebéből átpakolják e forrásokat egy másikba, szakértők szerint e lépésnek kormányzati szempontból jó oka lehet. Ez az összességében több százmilliárdos nagyságrendű tétel így ugyanis olyan költségvetési soron jelenik meg, amellyel legalább papíron mérsékelhető a már az év első felében is az egekbe szökött államháztartási hiány.

Önkormányzati félelem

A másik levélben arról tájékoztatták a korábbi nyerteseket, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) „újraértékeli” az egyszer már befogadott pályázatokat. Az érintett településvezetők a Narancs érdeklődésére azt mondták, nem tudják, miért és milyen szempontok szerint, s hogy mennyi idő alatt zajlik az újbóli értékelés. Vagyis érdemben nem közöltek velük semmit az intézkedés hátteréről. Az összes érintett önkormányzatnak ezzel együtt minden projektjéről készítenie kell egy likviditási tervet, amelyben határidőkhöz kötve, forintra pontosan közlik az eddigi és leendő költségeket. Azt is számba kell venniük, hogy az adott beruházáshoz mekkora értékű bútorbeszerzést terveztek. Pályázatírók és projektmenedzserek lapunk kérdésére megjegyezték, ez alapján a MÁK közvetlenül a kivitelezőnek, beszállítónak utal majd – ez a változás szerintük a tényleges kifizetést elnyújtja majd. „Ha a MÁK elkezd szöszölni a számlákkal, nézegeti, javítgatja azokat, az messze több lesz, mint harminc nap” – mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő, az önkormányzati TOP Plusz források menedzselését is végző szakember. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az önkormányzatok befogadták, majd maguk egyenlítették ki a kivitelezői, szállítói és egyéb számlákat; ezt követően a teljes dokumentációt elküldték az államkincstárnak, amely, ha mindent rendben talált, az elnyert forrás terhére utalta az összeget a településnek. „Ekkor is volt pénzügyi csiki-csuki, de a pénz már a vállalkozónál volt. Most egy jó ideig nem érkezik oda” – mondta a projektmenedzser.

A minisztérium által elrendelt újraértékelés és az elvárt és kötelező likviditási tervek miatt az önkormányzatok, de főleg a lapunkat az ország szinte minden részéből egymástól függetlenül megkereső polgármesterek attól tartanak, hogy az újraértékelés során kiesnek az évekkel korábban nyertes projektjeik. Emiatt pedig az adott településen az életminőséget javító beruházások sora maradhat el, vagy jócskán eltolódhat a befejezése.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Szövet

A németországi muszlimok különböző, olykor egymással ellenséges viszonyban álló közösségei a nyugati értékrend elutasításában mélységesen egyetértenek.

Nietzsche halott

Korunk erős realizmuskényszere olykor egészen elfeledteti velünk, hogy bármit csinálhatunk, s csak akkor szab határt a józan ész, ha hagyjuk.

Foglyok

Tizenkét elhantolt falióra, egy jelzőbóját fejfedőként viselő, fűnyíró „ember”, Kádár János VR-szemüveggel – a kiállítás néhány, látszólag össze nem függő darabja.

„Az ukrán hadsereg visszaszerezte a kezdeményezés képességét”

Zelenszkij elnök „győzelmi tervet” mutatott be Washingtonban, előtte komoly átalakításokat hajtott végre a kormányban. Mi áll mindennek a hátterében, merre tart az ukrán diplomácia, ki lehet a jövőben az ukrán elnök kihívója, és milyen hatás várható az amerikai elnökválasztástól? A kijivi Penta politikai kutatási központ ve­zetőjével, belpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Három–hat, avagy játszd újra, Kádár!

Ha törik, ha szakad, a következő két évben 3–6 százalékra kell növelni a gazdaság teljesítményét. Orbán Viktor mondatai mögött olyan gondolkodásmód rejlik, amely – ha kissé megkaparjuk a felszínt – kísértetiesen emlékeztet egy letűntnek hitt korra. Annak a kornak nem lett jó vége. Persze, ahogy vesszük.