Újraértékelik a már nyertes TOP Plusz pályázatokat

Polgármesterek pácban

Belpol

Attól félnek a TOP Plusz pályázatokon korábban nyertes települések polgármesterei, hogy a 2021–2022-ben megítélt összegekhez az államháztartás jelenlegi hiánya és az elapadó brüsszeli pénzek miatt nem férhetnek majd hozzá. Az illetékes irányító hatóság szerint nincs gond, csupán „újraértékelik” a pályázatokat.

 

Az elmúlt hetekben legalább két levelet kaptak a TOP Plusz pályázatokkal kapcsolatban a korábban nyertes önkormányzatok. Egyrészt arról értesítették őket, hogy visszaveszik a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett elkülönített számlájukról a pályázatokra elnyert pénzüket – a több ezer elkülönített számlán lévő pénz az államháztartás (ÁHT) rendszerébe kerül. Bár első ránézésre annyi történik csupán, hogy a költségvetés egyik zsebéből átpakolják e forrásokat egy másikba, szakértők szerint e lépésnek kormányzati szempontból jó oka lehet. Ez az összességében több százmilliárdos nagyságrendű tétel így ugyanis olyan költségvetési soron jelenik meg, amellyel legalább papíron mérsékelhető a már az év első felében is az egekbe szökött államháztartási hiány.

Önkormányzati félelem

A másik levélben arról tájékoztatták a korábbi nyerteseket, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) „újraértékeli” az egyszer már befogadott pályázatokat. Az érintett településvezetők a Narancs érdeklődésére azt mondták, nem tudják, miért és milyen szempontok szerint, s hogy mennyi idő alatt zajlik az újbóli értékelés. Vagyis érdemben nem közöltek velük semmit az intézkedés hátteréről. Az összes érintett önkormányzatnak ezzel együtt minden projektjéről készítenie kell egy likviditási tervet, amelyben határidőkhöz kötve, forintra pontosan közlik az eddigi és leendő költségeket. Azt is számba kell venniük, hogy az adott beruházáshoz mekkora értékű bútorbeszerzést terveztek. Pályázatírók és projektmenedzserek lapunk kérdésére megjegyezték, ez alapján a MÁK közvetlenül a kivitelezőnek, beszállítónak utal majd – ez a változás szerintük a tényleges kifizetést elnyújtja majd. „Ha a MÁK elkezd szöszölni a számlákkal, nézegeti, javítgatja azokat, az messze több lesz, mint harminc nap” – mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő, az önkormányzati TOP Plusz források menedzselését is végző szakember. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az önkormányzatok befogadták, majd maguk egyenlítették ki a kivitelezői, szállítói és egyéb számlákat; ezt követően a teljes dokumentációt elküldték az államkincstárnak, amely, ha mindent rendben talált, az elnyert forrás terhére utalta az összeget a településnek. „Ekkor is volt pénzügyi csiki-csuki, de a pénz már a vállalkozónál volt. Most egy jó ideig nem érkezik oda” – mondta a projektmenedzser.

A minisztérium által elrendelt újraértékelés és az elvárt és kötelező likviditási tervek miatt az önkormányzatok, de főleg a lapunkat az ország szinte minden részéből egymástól függetlenül megkereső polgármesterek attól tartanak, hogy az újraértékelés során kiesnek az évekkel korábban nyertes projektjeik. Emiatt pedig az adott településen az életminőséget javító beruházások sora maradhat el, vagy jócskán eltolódhat a befejezése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.