TASZ: jogellenes a kamerás bemutatkoztatás

  • narancs.hu
  • 2018. december 14.

Belpol

A rendőrség nem találhat ki magának jogköröket.

Jogellenes, hogy a rendőrök tényleg nem engedték el a tüntetőket addig, amíg kamerába nem mondták a nevüket és azonosítójukat! - állítja aTársaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Mint ismeretes tegnap, a tüntetés vége felé  előbb kisebb csoportokban mindenkit igazoltattak, majd csak úgy engedték el a tüntetőket, hogyha bemondják a nevüket és azonosítójukat a kamerának.

Annak nincs akadálya, hogy a rendőri intézkedést videóra vegyék, és így az igazoltatást is felvehették volna. Arra viszont nincs jogköre a rendőrségnek, hogy csak úgy engedjék el a tüntetőket, ha a kamerának nyilatkoznak. Sejthető, hogy mindezt azért tették, hogy könnyebben be tudják azonosítani a tüntetőket a többi felvételen, de bármennyire is praktikusnak tűnik ez az ötlet, a rendőrség nem találhat ki magának jogköröket. Amire nincs kifejezett jogszabályi felhatalmazása a rendőrségnek, azt tilos is csinálnia.

A TASZ egy korábbi fb-posztjában ugyanakkor azt írta, hogy a tegnapi spontán tiltakozás egy idő után erőszakossá vált, így a rendőrségnek közbe kellett avatkoznia. A tömegkezelés arányossága és szakszerűségét  azonban kétségesnek tartották. Ezért közérdekű adatigényléssel fordulnak a rendőrséghez, hogy pontos képet kaphassanak arról, hogy a rendőrség milyen eszközökkel próbálta elkerülni az erőszak eszkalálódását, és jogsegélyt nyújtunk az eljárás alá vont tiltakozóknak.

A rendőrség tudomásuk szerint egyáltalán nem kommunikált a tüntetőkkel, nem figyelmeztette őket a jogsértő magatartásuk következményeire, tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. Pedig az új gyülekezési törvény kifejezetten előírja az együttműködés kötelezettségét, a rendőrségi törvény pedig kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozó előzetes figyelmeztetést.

Érthetetlennek tartják a jogvédők, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett. Bár történtek célzott, csak a valóban erőszakos tüntetőket érintő kiemelések is, a tömegoszlató eszközök - pl. a könnygáz - használata többször is indokolatlan és ezért jogellenes volt. Ha indokolt volt, akkor olyanokat is érintett, akiknek a tiltakozása megőrizte békés jelleget.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.