Tavaszi futballrajt: Szezonkezdet, világvége

szerző
Vas Gábor
publikálva
2000/8. (02. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Manapság jobb társaságban nem illik a futballt szóba hozni, mert senkit sem érdekel a téma. Mi egy nappal a tavaszi idénynyitó előtt mégis megtesszük: a legutóbbi hírek szerint a Szeged LC és a Gázszer nem tudja folytatni a bajnokságot, s ilyenre még nem volt példa. Bodnár György pedig eladta a tévéközvetítési jogokat birtokló Football Duo Kft.-ben lévő tulajdonrészének többségét.

Manapság jobb társaságban nem illik a futballt szóba hozni, mert senkit sem érdekel a téma. Mi egy nappal a tavaszi idénynyitó előtt mégis megtesszük: a legutóbbi hírek szerint a Szeged LC és a Gázszer nem tudja folytatni a bajnokságot, s ilyenre még nem volt példa. Bodnár György pedig eladta a tévéközvetítési jogokat birtokló Football Duo Kft.-ben lévő tulajdonrészének többségét.

"A Fradinak még több pénzt kéne adni, ezt mindenképpen írja le. Így legalább egy csapatunk versenyképes lenne az európai porondon. Ez az államnak is üzlet lenne: a kupapénzekből többet kaszálna, mint amennyit a csapatra fordított", tért ki a közhelyszerű válaszadás elől Nagylaki Kálmán, a napokban végérvényesen jobblétre szenderült szegedi futballklub vezetője. Pedig ősszel még bizakodtak: szerb üzletember lett résztulajdonos a csapatot működtető kft.-ben, aki azonban az őszi szezon vége előtt távozott.

Nagylaki pár hete még reménykedett; azt mondta, csak a szavára várnak a játékosok, mindenki edzésben van, úgyhogy csupán a következő szezonra esedékes pénzt kellene összeszedni. Hogy mennyit? ´sszel az üzleti tervbe 250 milliós éves összköltség került, most ennek negyedével is kiegyezne a Szeged. Bozóky Imre MLSZ-elnök szegedi látogatásán azonban nem tudta meggyőzni a város vezetőit, hogy segítsék ki a klubot, Nagylakinak meg időközben elfogytak a játékosai is; úgyhogy a klubvezető dilemmája most az, hogy a csapat megszűnjön, visszalépjen vagy szüneteltesse a működését, ami a jövőbeni szankciók szempontjából nem mellékes.

Nagylaki Kálmán a MaNcsnak arra is utalt, hogy fanatizmusból vágott bele a futballbizniszbe, s amint lehetősége nyílik, újra ebben a sportágban vállal majd szerepet. Úgy véli, ha legalább egy nemzetközileg jegyzett csapatunk lenne, az jó hatással lenne az egész magyar futballra; a horvátoknál, szlovéneknél is egy, maximum két klub versenyképes Európában. Ha tehát a legnépszerűbb Fradit anyagilag támogatja az állam, azzal közvetve a többi klub is jól jár.

Meddig ér a takaró?

Csaknem 1,5 milliárd forintos veszteséget termelt a magyar futball profi első osztálya 1998-ban (18 csapat). A tavalyi évről még nincsenek pontos adatok, de borítékolható, hogy a deficit nem csökkent. S hogy akkor miért van még mindig életben a gazdasági társasági formában működő 18 első osztályú csapat? Azért, mert az utolsó utáni pillanatban mindig feltűnik valaki, aki segít; a hivatalos verziók szerint mindig merő sportszeretetből, de keringenek legendák a "futballcsapat mint pénzmosoda" működési elvéről is.

A helyzet persze korántsem annyira súlyos, mint Oroszországban, ahol az állam (hasonlóan Magyarországhoz) kivonult ugyan a sportból, de (ellentétben Magyarországgal) a sportszervezeteknek komoly adó-, vám- és egyéb kedvezményeket adott, s ezzel magukra hagyta a klubokat a helyi szervezett alvilággal. Csak a maffiának van pénze arra, hogy eltartsa a sportot, s jól jönnek számára a kedvezmények. E helyzetet jól jellemzi az a tény, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a sportolók - elsősorban a futballisták - elleni erőszakos cselekmények. A CSZKA Moszkva edzőjének elrabolt feleségét a televízión keresztül keresik mindmáig, Andrej Tyihonovnak, a Szpartak Moszkva csapatkapitányának tizennyolc hónapos gyermekét kidobták a sportoló ellopott terepjárójából, egy másik focista ellen sósavval akartak merényletet elkövetni, ám véletlenül a kislányára is jutott a szerből. Volt már verés, késelés, sőt robbantás is sportoló kárára, mindennaposak a bundák; Oroszországban nemcsak a pénz motiválja a játékosokat, hanem a félelem is.

A magyar sport és a maffia összefonódását egyebek mellett az is gátolja, hogy nem jelent különösebb előnyt a szervezett alvilágnak, ha a sportba fekteti a pénzét. Az Ifjúsági és Sportminisztériumnak (ISM) már az idei költségvetés tárgyalásakor is meg kellett küzdenie a Pénzügyminisztériummal, hogy a sportbefektetések kedvezményes áfája ne szűnjön meg, holott az Európai Unió éppen a kedvezmények eltörlését várná. Az ISM csatát nyert ugyan, ám a futballbefektetések adókedvezményéről szóló, a meglévő helyzetet felváltó új szabályozás - amit még Orbán Viktor ígért meg a Kovács kontra Deutsch-ügy idején - nem látott ez idáig napvilágot, talán nem véletlenül. (Az ígéretek szerint a kormány jelentős kedvezményekkel szorgalmazná a futballba irányuló befektetéseket.)

Profi futballcsapat ellen egyelőre sem csődeljárást, sem felszámolást nem kezdeményeztek, maximum néhány kisebb inkasszó volt. Ez több mint meglepő. A focistáknak és a klubok beszállítóinak ugyanis gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy kintlévőségeikhez maradéktalanul hozzájussanak. Hasonló gondokkal küszködött az APEH is, míg a kormány be nem jelentette: rendezni kívánja a sportszervezetek felgyülemlett mintegy 5 milliárdos adósságát, a hivatalos ígéretek szerint most utoljára. A pénzre viszont még az APEH-nek is várnia kell, az adósságot ugyanis az ISM egyenlíti majd ki, évente törlesztve a csapatok helyett.

Szabad a rúgás

Éppen a köztartozások felhalmozódásának elkerülése végett írta elő még a Horn-kormány, hogy a focikluboknak gazdasági társaságot kell alakítaniuk. "Lezuhant a ketrecajtó" - nyilatkozta akkor a tervezet atyja, Tibor Tamás, jelenleg az MSZP sportmunkacsoportjának vezetője, arra utalva, hogy amíg egy egyesületnek gyakorlatilag nincsen tulajdonosa - nincs kit felelősségre vonni -, egy cégnél világos a helyzet. Az MLSZ versenykiírása a sporttörvény értelmében tartalmazza azt a kitételt, miszerint a bajnokságban nem indulhat el olyan klub, amelynek lejárt (három hónapnál régebbi) köztartozása van.

A futballszövetség igyekszik e kitételt a saját érdekében szabadon értelmezni; például nem dől kardjába, ha némely csapat esetleg a határidő után küldi a "nullás igazolást", csak küldje. A hírek szerint az idén többen nem tudják megtenni ezt (név nélkül nyilatkozó futballvezetők szerint a sporttörvény módosítása óta nem volt még rá példa, hogy egy-egy nyitányra mindenki bemutatta volna a "nullás" papírt), a törvény betartása pedig ez esetben a most futó bajnokság teljes és azonnali szétesését jelentené.

Helyosztó

Érdekes, új jelenség a honi fociban, hogy az idei szezonban nagyjából a helyükre kerültek a futballklubárak. A siófoki csapat 51 százalékos tulajdonrésze 5 millióért kelt el, a váci csapat ugyanekkora érdekeltsége 510 ezer forintért. Ennél többet nem is ér egy adóssággal terhelt vállalkozás, bármivel is foglalkozzon. Gazdát cserél viszont ekkora összegért néhány játékos, vagyoni értékű jogok, egyebek.

A pálya sehol sem a csapatoké, még a Diósgyőr sem vette meg a DAM Rt.-től a pályáját, amikor lehetett, pedig mindössze 1 forintot kért érte a cég. Csakhogy a ramaty állapotú stadion fenntartásának költségei ezzel a csapatra hárultak volna, arra meg egyszerűen nem futotta a büdzséből.

Újpesten ezzel szemben bármit megtettek volna, hogy megkapják a pályát, mert erre állítólag lehetne befektetőt szerezni. A stadionok többsége önkormányzati tulajdon, a Vasas és az MTK pályája az Ifjúsági és Sportminisztérium kezelésében van: a kék-fehérek jól tűrik e helyzetet, a piros-kékek viszont kevésbé. A rosszmájúak szerint ennek egyetlen oka, hogy a Vasast Katona Béla szocialista országgyűlési képviselő vezeti.

Az utóbbi időben elcsendesedett Újpest-ISM-vita mögött is politikai ellentéteket kell keresnünk, Lányi Zsolt kisgazda alelnök vezetésével a klub a "legifjabb magyar tárca" egyik leghangosabb kritikusa volt, támogatandó pártelnökét a Fradi-ingatlanokért vívott harcában. A helyzet annyiban változott, hogy komoly befektetők érkeztek a Megyeri útra, s épp azon fáradoznak, hogy a kft.-jüket részvénytársasággá alakítsák, megteremtve ezzel a biztos anyagi hátteret, sőt már arról nyilatkoznak, mi lesz, ha a cég papírjait a tőzsdén jegyzik.

Szegények, gazdagok

Az, hogy az MTK-nak, Dunaferrnek van pénze, megszokott dolog. Az, hogy a Fradinak sosincs, ugyancsak. Igaz, a földművelési tárca különböző csatornákon (leginkább saját tulajdonú vagy érdekeltségi körében lévő cégein) keresztül tavaly több mint egymilliárdot pumpált a zöld sasokba, azt megelőzően pedig az eddigi egyetlen magyar Bajnokok Ligája-szereplésért kapott mintegy félmilliárd fogyott el gyanút keltően rövid idő alatt.

Van azonban néhány klub, ahol permanens a pénzhiány, ezek elsősorban a szegényebb régiókban találhatók (Nyíregyháza, Szeged meg a néhány éve eltűnt Békéscsaba, Salgótarján), kivétel Vác és Siófok, ahol a gazdaság rendben, a foci viszont siralmas. A teendőket illetően (gazdasági életben jártas vezetőket a klubok élére, adókedvezményeket a fociba irányuló befektetésekre stb.) nagyjából tíz éve ugyanazok a mondatok hangzanak el.

Újdonság talán csak az ISM futballkoncepciójában volt: hatalmi eszközökkel (ami most nem pejoratív jelző) kiegyenlítenék az első osztályú klubok régióbeli eloszlását, s ezzel párhuzamosan tizenkettőre csökkentenék a profi csapatok létszámát. A reformterv első menetben elbukott, a Bozóky Imre vezette MLSZ-elnökség viszont most szép csendben azon fáradozik, hogy "fű alatt" mégis végrehajtsa az utóbbi évek leginkább átgondolt elképzeléseit, amelyeknek csupán egyetlen hiányossága akadt: nem rendezte, nem rendezhette a tévés közvetítési jogok helyzetét, mivel azokat az MLSZ, a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga és a Bodnár György birtokában lévő magánvállalkozás, a HTD Kft. birtokolja a Football Duo Kft.-n keresztül.

Az elmúlt héten azonban Bodnár György eladta 40 százalékos részesedésének nagyobbik hányadát, mindössze jelképesnek tekinthető 5 százalékot tartott meg. Bodnár nyilatkozata szerint már a kezdet kezdetén saját vállalkozásainak akart nyilvánosságot szerezni a Football Duo Kft.-ben lévő érdekeltségével, ám az utóbbi években sokkal inkább mint a hazai futball legbefolyásosabb személyisége került minduntalan az újságok címoldalára.

Irányítók

Bodnár volt ugyanis az első, aki felfedezte magának a sportban rejlő gazdasági és politikai lehetőségeket; jó üzletemberként lecsapott a területre. Néhány év múltán a klubok vezetői már szabadultak volna tőle, ám a szerződések kötötték őket. Az új megváltótól, Kovács Attila korábbi soroksári futballvezértől várták a változást, ám Kovács sem akart mást, mint Bodnár, olcsón vásárolható népszerűséget saját maga és cégei számára.

A hibát ott követte el, hogy mint MLSZ-elnök elhitte: bármit megtehet, fittyet hányhat szerződésekre, korábbi megállapodásokra, esetenként a jogra. Aztán vesztett Bodnár, majd később Deutsch Tamás sportminiszter ellen, s az egyre gyakoribb - ha nem is indokolatlan, de az időzítések miatt politikai nyomást sejtető - APEH-ellenőrzések, illetve a vesztett perek miatt kénytelen volt visszavonulni. (Messze azért nem ment, jelenleg is elnökségi tag a szövetségben.)

A történések legérdekesebb mozzanata mégis a klubvezetők magatartása volt, akik mindig annak adtak igazat, akivel éppen tárgyaltak, sőt az is előfordult, hogy egyazon klub a vitában álló valamennyi félnél képviseltette magát, valamennyinek bizalmat szavazott. A forgolódás közben viszont elsikkadt a szakma, az utánpótlásképzésre, edzőképzésre sosem jutott elegendő pénz, figyelem, elkerülhetetlen volt tehát a jelenlegi mélypont.

Kettős csere

Adi János, a Vác vezetőedző-ügyvezető igazgatója szerint egyszerűen csak gazdát kell találni a focikluboknak, ami nem egyszerű, hiszen az MTK mellett még egy klub - a Gázszer - tudott a közelmúltig valódi tulajdonossal eredményesen működni. A Gázszer eladása annyiban mérföldkő, hogy az első osztályban hasonló lépés (mármint egy csapat indulási jogának eladása) nem történt, amióta a profi bajnokság működik, eddig ez az alacsonyabb osztályokra volt csak jellemző. A Pécsi MFC úgy jutott a magasabb licenchez (mindjárt a profi bajnokság 6. helyéhez, ahol a Gázszer abbahagyta), hogy saját NB I-es indulási jogosultságát eladta a harmadosztályú REAC-nak.

A licencek adásvétele a világ sportjában nem ismeretlen dolog (az NBA-ben is lehet vásárolni tulajdonrészt a klubokat mozgató cégekben, ahogyan azt Michael Jordan tette a közelmúltban, vagy akár az egész klub is megvehető), ám általában erre csak szezonon kívül nyílik lehetőség. Fel is emelték szavukat a focivezetők a jelenlegi szituáció miatt. A csődök elkerülésére jó megoldás a szezon elején befizetett kaució, ami ugyancsak hiányzik a hazai szabályozásból, s bár volt kísérlet a bevezetésére, a csapatok ellenállása miatt ez meghiúsult.

Fordulatos mérkőzés

Meglepő fordulatot jelenthet a hazai foci életében, ha a Napi Gazdaságban a közelmúltban megjelent hír nyomán történik valami érdemleges. A napilap arról tudósított, hogy Magyarországon járt az International Management Group (IMG) európai futballigazgatója, Jonathan Hill, s tárgyalásokat folytatott a komplett első osztály megvásárlásáról. E vállalkozás 1998-ban szerette volna megvásárolni a Ferencvárosi Torna Club futballszakosztályát, ám az akkori Fradi-vezetés inkább egy szocialista háttérrel rendelkező céget, a Dicobe International Inc.-et preferálta. Az üzletből semmi sem lett, a már nyeregben levő Dicobe pedig az országgyűlési választások első fordulóját követően távozott.

Az IMG egyébként a világ egyik legjelentősebb sportmarketingcége, s megjelenése jól illeszkedik az Ifjúsági és Sportminisztérium elképzeléseibe, melyek szerint a hazai profi futballt el kell választani az amatőr szférától (e lépés a közelmúltban megtörtént), majd ezt követően az angol profi ligához hasonlóan egy részvénytársaságba vinni a focival kapcsolatos vagyoni értékű jogokat. E céget (nevezzük Liga Rt.-nek, ahogyan az ISM) szakmai befektetők, illetve az állam alapítaná, később a társaság teljesen magánkézbe kerülne.

Magyarország a környező országokhoz képest jó gazdasági mutatói miatt ideális terepe lehetne a regionális futballpiacnak. A keleti térségekben, illetve a környező országokban a futballhagyományok megmaradtak, csak a gazdaság nincsen rendben. A nyugati focipiacokra igyekvő olcsó, jól képzett munkaerő tehát Magyarországot használhatná ugródeszkának a német, olasz, angol bajnokság felé.

Erre elméletileg lehetősége lenne a tehetséges külföldiek beáramlásával, jogilag tisztázott háttérrel nyilván javuló bajnokságban játszó magyar fiataloknak is, például annak a tizenkilenc éves váci játékosnak, aki dédelgetett álmaira vonatkozó kérdésünkre a "Manchesterben szeretnék egyszer focizni" választ adta. Két társa Argentínát, illetve Brazíliát jelölte meg úti célul. Az is kiderült, hogy Vác ugyan kisváros, de őket, a futballistákat, csak elvétve ismerik fel az utcán, pedig a váci stadionba kilátogat hétvégente vagy ezer ember. Inkább az "öregeket", sóhajtottak, miközben haladtunk Pest felé: Vácon tisztességes focicipő nem kapható, e termék megvásárlásáért fővárosunkig kell utazniuk.

Vas Gábor

Albioni precedens

Angliával példálózni fociügyben olcsó, viszont kikerülhetetlen poén: a futball hazájában az 1985-ös heyseli tömegverekedés után kapott ötéves nemzetközi eltiltást használták fel arra, hogy a sportág körüli jogi szabályozást rendbe tegyék. Azóta jelentős részben róluk szól az európai foci, financiálisan legalábbis mindenképpen. Az 1997-98-as szezonban az angol első liga jövedelme a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég jelentése szerint elérte a 829,3 millió angol fontot. Az összesen 92 (!) angol profi klub idei összes jövedelmét már az egymilliárd fontos álomhatár fölé prognosztizálják.

Az angolok még azt is megengedhették maguknak, hogy a Manchester United többségi és néhány kisebb klub kisebbségi tulajdonosa a BSkyB televíziós vállalkozás ajánlatát visszautasítsa, dacára annak, hogy a szerződés szerint a négyéves időszak alatt 2 milliárd fontot (több mint 800 milliárd forintot) fizetett volna az angol meccsek kizárólagos jogaiért. A jelenleg ugyanezen csatornával futó, 1996-ban 680 millió fontról szóló szerződés ugyanis a szezon végén lejár.

Németországban a digitális fizetős csatornák ellen a politikusok igyekeznek fellépni, tűrhetetlennek tartják ugyanis, hogy a német csapatok, illetve a válogatott meccseit a fizetős csatornák elzárják az egyszerű német polgárok elől, miközben azok nemzeti értéket képviselnek.

Az európai focivilág évek óta a Szuperliga árnyékában él: az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) folyamatosan változtatja a kupák kiírását, hogy elkerülje a legjobb csapatok önálló kuparendszerének, egy egységes európai bajnokságnak a kialakulását. E tendencia mögött természetesen a médiacégek állnak, amelyeket nem érdeklik a gyengébb csapatok meccsei, kizárólag a jelenlegi kupák döntői, viszont a máig élő konstrukcióban nem tudják csak e meccseket megvenni. Az UEFA viszont a Szuperliga megalakulását követően minden befolyását elvesztené a futballpiacon, s bevételei a jelenlegiek töredékére zuhannának.

szerző
Vas Gábor
publikálva
2000/8. (02. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra