Tavaszi futballrajt: Szezonkezdet, világvége

  • Vas Gábor
  • 2000. február 24.

Belpol

Manapság jobb társaságban nem illik a futballt szóba hozni, mert senkit sem érdekel a téma. Mi egy nappal a tavaszi idénynyitó előtt mégis megtesszük: a legutóbbi hírek szerint a Szeged LC és a Gázszer nem tudja folytatni a bajnokságot, s ilyenre még nem volt példa. Bodnár György pedig eladta a tévéközvetítési jogokat birtokló Football Duo Kft.-ben lévő tulajdonrészének többségét.

Manapság jobb társaságban nem illik a futballt szóba hozni, mert senkit sem érdekel a téma. Mi egy nappal a tavaszi idénynyitó előtt mégis megtesszük: a legutóbbi hírek szerint a Szeged LC és a Gázszer nem tudja folytatni a bajnokságot, s ilyenre még nem volt példa. Bodnár György pedig eladta a tévéközvetítési jogokat birtokló Football Duo Kft.-ben lévő tulajdonrészének többségét.

"A Fradinak még több pénzt kéne adni, ezt mindenképpen írja le. Így legalább egy csapatunk versenyképes lenne az európai porondon. Ez az államnak is üzlet lenne: a kupapénzekből többet kaszálna, mint amennyit a csapatra fordított", tért ki a közhelyszerű válaszadás elől Nagylaki Kálmán, a napokban végérvényesen jobblétre szenderült szegedi futballklub vezetője. Pedig ősszel még bizakodtak: szerb üzletember lett résztulajdonos a csapatot működtető kft.-ben, aki azonban az őszi szezon vége előtt távozott.

Nagylaki pár hete még reménykedett; azt mondta, csak a szavára várnak a játékosok, mindenki edzésben van, úgyhogy csupán a következő szezonra esedékes pénzt kellene összeszedni. Hogy mennyit? ´sszel az üzleti tervbe 250 milliós éves összköltség került, most ennek negyedével is kiegyezne a Szeged. Bozóky Imre MLSZ-elnök szegedi látogatásán azonban nem tudta meggyőzni a város vezetőit, hogy segítsék ki a klubot, Nagylakinak meg időközben elfogytak a játékosai is; úgyhogy a klubvezető dilemmája most az, hogy a csapat megszűnjön, visszalépjen vagy szüneteltesse a működését, ami a jövőbeni szankciók szempontjából nem mellékes.

Nagylaki Kálmán a MaNcsnak arra is utalt, hogy fanatizmusból vágott bele a futballbizniszbe, s amint lehetősége nyílik, újra ebben a sportágban vállal majd szerepet. Úgy véli, ha legalább egy nemzetközileg jegyzett csapatunk lenne, az jó hatással lenne az egész magyar futballra; a horvátoknál, szlovéneknél is egy, maximum két klub versenyképes Európában. Ha tehát a legnépszerűbb Fradit anyagilag támogatja az állam, azzal közvetve a többi klub is jól jár.

Meddig ér a takaró?

Csaknem 1,5 milliárd forintos veszteséget termelt a magyar futball profi első osztálya 1998-ban (18 csapat). A tavalyi évről még nincsenek pontos adatok, de borítékolható, hogy a deficit nem csökkent. S hogy akkor miért van még mindig életben a gazdasági társasági formában működő 18 első osztályú csapat? Azért, mert az utolsó utáni pillanatban mindig feltűnik valaki, aki segít; a hivatalos verziók szerint mindig merő sportszeretetből, de keringenek legendák a "futballcsapat mint pénzmosoda" működési elvéről is.

A helyzet persze korántsem annyira súlyos, mint Oroszországban, ahol az állam (hasonlóan Magyarországhoz) kivonult ugyan a sportból, de (ellentétben Magyarországgal) a sportszervezeteknek komoly adó-, vám- és egyéb kedvezményeket adott, s ezzel magukra hagyta a klubokat a helyi szervezett alvilággal. Csak a maffiának van pénze arra, hogy eltartsa a sportot, s jól jönnek számára a kedvezmények. E helyzetet jól jellemzi az a tény, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a sportolók - elsősorban a futballisták - elleni erőszakos cselekmények. A CSZKA Moszkva edzőjének elrabolt feleségét a televízión keresztül keresik mindmáig, Andrej Tyihonovnak, a Szpartak Moszkva csapatkapitányának tizennyolc hónapos gyermekét kidobták a sportoló ellopott terepjárójából, egy másik focista ellen sósavval akartak merényletet elkövetni, ám véletlenül a kislányára is jutott a szerből. Volt már verés, késelés, sőt robbantás is sportoló kárára, mindennaposak a bundák; Oroszországban nemcsak a pénz motiválja a játékosokat, hanem a félelem is.

A magyar sport és a maffia összefonódását egyebek mellett az is gátolja, hogy nem jelent különösebb előnyt a szervezett alvilágnak, ha a sportba fekteti a pénzét. Az Ifjúsági és Sportminisztériumnak (ISM) már az idei költségvetés tárgyalásakor is meg kellett küzdenie a Pénzügyminisztériummal, hogy a sportbefektetések kedvezményes áfája ne szűnjön meg, holott az Európai Unió éppen a kedvezmények eltörlését várná. Az ISM csatát nyert ugyan, ám a futballbefektetések adókedvezményéről szóló, a meglévő helyzetet felváltó új szabályozás - amit még Orbán Viktor ígért meg a Kovács kontra Deutsch-ügy idején - nem látott ez idáig napvilágot, talán nem véletlenül. (Az ígéretek szerint a kormány jelentős kedvezményekkel szorgalmazná a futballba irányuló befektetéseket.)

Profi futballcsapat ellen egyelőre sem csődeljárást, sem felszámolást nem kezdeményeztek, maximum néhány kisebb inkasszó volt. Ez több mint meglepő. A focistáknak és a klubok beszállítóinak ugyanis gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy kintlévőségeikhez maradéktalanul hozzájussanak. Hasonló gondokkal küszködött az APEH is, míg a kormány be nem jelentette: rendezni kívánja a sportszervezetek felgyülemlett mintegy 5 milliárdos adósságát, a hivatalos ígéretek szerint most utoljára. A pénzre viszont még az APEH-nek is várnia kell, az adósságot ugyanis az ISM egyenlíti majd ki, évente törlesztve a csapatok helyett.

Szabad a rúgás

Éppen a köztartozások felhalmozódásának elkerülése végett írta elő még a Horn-kormány, hogy a focikluboknak gazdasági társaságot kell alakítaniuk. "Lezuhant a ketrecajtó" - nyilatkozta akkor a tervezet atyja, Tibor Tamás, jelenleg az MSZP sportmunkacsoportjának vezetője, arra utalva, hogy amíg egy egyesületnek gyakorlatilag nincsen tulajdonosa - nincs kit felelősségre vonni -, egy cégnél világos a helyzet. Az MLSZ versenykiírása a sporttörvény értelmében tartalmazza azt a kitételt, miszerint a bajnokságban nem indulhat el olyan klub, amelynek lejárt (három hónapnál régebbi) köztartozása van.

A futballszövetség igyekszik e kitételt a saját érdekében szabadon értelmezni; például nem dől kardjába, ha némely csapat esetleg a határidő után küldi a "nullás igazolást", csak küldje. A hírek szerint az idén többen nem tudják megtenni ezt (név nélkül nyilatkozó futballvezetők szerint a sporttörvény módosítása óta nem volt még rá példa, hogy egy-egy nyitányra mindenki bemutatta volna a "nullás" papírt), a törvény betartása pedig ez esetben a most futó bajnokság teljes és azonnali szétesését jelentené.

Helyosztó

Érdekes, új jelenség a honi fociban, hogy az idei szezonban nagyjából a helyükre kerültek a futballklubárak. A siófoki csapat 51 százalékos tulajdonrésze 5 millióért kelt el, a váci csapat ugyanekkora érdekeltsége 510 ezer forintért. Ennél többet nem is ér egy adóssággal terhelt vállalkozás, bármivel is foglalkozzon. Gazdát cserél viszont ekkora összegért néhány játékos, vagyoni értékű jogok, egyebek.

A pálya sehol sem a csapatoké, még a Diósgyőr sem vette meg a DAM Rt.-től a pályáját, amikor lehetett, pedig mindössze 1 forintot kért érte a cég. Csakhogy a ramaty állapotú stadion fenntartásának költségei ezzel a csapatra hárultak volna, arra meg egyszerűen nem futotta a büdzséből.

Újpesten ezzel szemben bármit megtettek volna, hogy megkapják a pályát, mert erre állítólag lehetne befektetőt szerezni. A stadionok többsége önkormányzati tulajdon, a Vasas és az MTK pályája az Ifjúsági és Sportminisztérium kezelésében van: a kék-fehérek jól tűrik e helyzetet, a piros-kékek viszont kevésbé. A rosszmájúak szerint ennek egyetlen oka, hogy a Vasast Katona Béla szocialista országgyűlési képviselő vezeti.

Az utóbbi időben elcsendesedett Újpest-ISM-vita mögött is politikai ellentéteket kell keresnünk, Lányi Zsolt kisgazda alelnök vezetésével a klub a "legifjabb magyar tárca" egyik leghangosabb kritikusa volt, támogatandó pártelnökét a Fradi-ingatlanokért vívott harcában. A helyzet annyiban változott, hogy komoly befektetők érkeztek a Megyeri útra, s épp azon fáradoznak, hogy a kft.-jüket részvénytársasággá alakítsák, megteremtve ezzel a biztos anyagi hátteret, sőt már arról nyilatkoznak, mi lesz, ha a cég papírjait a tőzsdén jegyzik.

Szegények, gazdagok

Az, hogy az MTK-nak, Dunaferrnek van pénze, megszokott dolog. Az, hogy a Fradinak sosincs, ugyancsak. Igaz, a földművelési tárca különböző csatornákon (leginkább saját tulajdonú vagy érdekeltségi körében lévő cégein) keresztül tavaly több mint egymilliárdot pumpált a zöld sasokba, azt megelőzően pedig az eddigi egyetlen magyar Bajnokok Ligája-szereplésért kapott mintegy félmilliárd fogyott el gyanút keltően rövid idő alatt.

Van azonban néhány klub, ahol permanens a pénzhiány, ezek elsősorban a szegényebb régiókban találhatók (Nyíregyháza, Szeged meg a néhány éve eltűnt Békéscsaba, Salgótarján), kivétel Vác és Siófok, ahol a gazdaság rendben, a foci viszont siralmas. A teendőket illetően (gazdasági életben jártas vezetőket a klubok élére, adókedvezményeket a fociba irányuló befektetésekre stb.) nagyjából tíz éve ugyanazok a mondatok hangzanak el.

Újdonság talán csak az ISM futballkoncepciójában volt: hatalmi eszközökkel (ami most nem pejoratív jelző) kiegyenlítenék az első osztályú klubok régióbeli eloszlását, s ezzel párhuzamosan tizenkettőre csökkentenék a profi csapatok létszámát. A reformterv első menetben elbukott, a Bozóky Imre vezette MLSZ-elnökség viszont most szép csendben azon fáradozik, hogy "fű alatt" mégis végrehajtsa az utóbbi évek leginkább átgondolt elképzeléseit, amelyeknek csupán egyetlen hiányossága akadt: nem rendezte, nem rendezhette a tévés közvetítési jogok helyzetét, mivel azokat az MLSZ, a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga és a Bodnár György birtokában lévő magánvállalkozás, a HTD Kft. birtokolja a Football Duo Kft.-n keresztül.

Az elmúlt héten azonban Bodnár György eladta 40 százalékos részesedésének nagyobbik hányadát, mindössze jelképesnek tekinthető 5 százalékot tartott meg. Bodnár nyilatkozata szerint már a kezdet kezdetén saját vállalkozásainak akart nyilvánosságot szerezni a Football Duo Kft.-ben lévő érdekeltségével, ám az utóbbi években sokkal inkább mint a hazai futball legbefolyásosabb személyisége került minduntalan az újságok címoldalára.

Irányítók

Bodnár volt ugyanis az első, aki felfedezte magának a sportban rejlő gazdasági és politikai lehetőségeket; jó üzletemberként lecsapott a területre. Néhány év múltán a klubok vezetői már szabadultak volna tőle, ám a szerződések kötötték őket. Az új megváltótól, Kovács Attila korábbi soroksári futballvezértől várták a változást, ám Kovács sem akart mást, mint Bodnár, olcsón vásárolható népszerűséget saját maga és cégei számára.

A hibát ott követte el, hogy mint MLSZ-elnök elhitte: bármit megtehet, fittyet hányhat szerződésekre, korábbi megállapodásokra, esetenként a jogra. Aztán vesztett Bodnár, majd később Deutsch Tamás sportminiszter ellen, s az egyre gyakoribb - ha nem is indokolatlan, de az időzítések miatt politikai nyomást sejtető - APEH-ellenőrzések, illetve a vesztett perek miatt kénytelen volt visszavonulni. (Messze azért nem ment, jelenleg is elnökségi tag a szövetségben.)

A történések legérdekesebb mozzanata mégis a klubvezetők magatartása volt, akik mindig annak adtak igazat, akivel éppen tárgyaltak, sőt az is előfordult, hogy egyazon klub a vitában álló valamennyi félnél képviseltette magát, valamennyinek bizalmat szavazott. A forgolódás közben viszont elsikkadt a szakma, az utánpótlásképzésre, edzőképzésre sosem jutott elegendő pénz, figyelem, elkerülhetetlen volt tehát a jelenlegi mélypont.

Kettős csere

Adi János, a Vác vezetőedző-ügyvezető igazgatója szerint egyszerűen csak gazdát kell találni a focikluboknak, ami nem egyszerű, hiszen az MTK mellett még egy klub - a Gázszer - tudott a közelmúltig valódi tulajdonossal eredményesen működni. A Gázszer eladása annyiban mérföldkő, hogy az első osztályban hasonló lépés (mármint egy csapat indulási jogának eladása) nem történt, amióta a profi bajnokság működik, eddig ez az alacsonyabb osztályokra volt csak jellemző. A Pécsi MFC úgy jutott a magasabb licenchez (mindjárt a profi bajnokság 6. helyéhez, ahol a Gázszer abbahagyta), hogy saját NB I-es indulási jogosultságát eladta a harmadosztályú REAC-nak.

A licencek adásvétele a világ sportjában nem ismeretlen dolog (az NBA-ben is lehet vásárolni tulajdonrészt a klubokat mozgató cégekben, ahogyan azt Michael Jordan tette a közelmúltban, vagy akár az egész klub is megvehető), ám általában erre csak szezonon kívül nyílik lehetőség. Fel is emelték szavukat a focivezetők a jelenlegi szituáció miatt. A csődök elkerülésére jó megoldás a szezon elején befizetett kaució, ami ugyancsak hiányzik a hazai szabályozásból, s bár volt kísérlet a bevezetésére, a csapatok ellenállása miatt ez meghiúsult.

Fordulatos mérkőzés

Meglepő fordulatot jelenthet a hazai foci életében, ha a Napi Gazdaságban a közelmúltban megjelent hír nyomán történik valami érdemleges. A napilap arról tudósított, hogy Magyarországon járt az International Management Group (IMG) európai futballigazgatója, Jonathan Hill, s tárgyalásokat folytatott a komplett első osztály megvásárlásáról. E vállalkozás 1998-ban szerette volna megvásárolni a Ferencvárosi Torna Club futballszakosztályát, ám az akkori Fradi-vezetés inkább egy szocialista háttérrel rendelkező céget, a Dicobe International Inc.-et preferálta. Az üzletből semmi sem lett, a már nyeregben levő Dicobe pedig az országgyűlési választások első fordulóját követően távozott.

Az IMG egyébként a világ egyik legjelentősebb sportmarketingcége, s megjelenése jól illeszkedik az Ifjúsági és Sportminisztérium elképzeléseibe, melyek szerint a hazai profi futballt el kell választani az amatőr szférától (e lépés a közelmúltban megtörtént), majd ezt követően az angol profi ligához hasonlóan egy részvénytársaságba vinni a focival kapcsolatos vagyoni értékű jogokat. E céget (nevezzük Liga Rt.-nek, ahogyan az ISM) szakmai befektetők, illetve az állam alapítaná, később a társaság teljesen magánkézbe kerülne.

Magyarország a környező országokhoz képest jó gazdasági mutatói miatt ideális terepe lehetne a regionális futballpiacnak. A keleti térségekben, illetve a környező országokban a futballhagyományok megmaradtak, csak a gazdaság nincsen rendben. A nyugati focipiacokra igyekvő olcsó, jól képzett munkaerő tehát Magyarországot használhatná ugródeszkának a német, olasz, angol bajnokság felé.

Erre elméletileg lehetősége lenne a tehetséges külföldiek beáramlásával, jogilag tisztázott háttérrel nyilván javuló bajnokságban játszó magyar fiataloknak is, például annak a tizenkilenc éves váci játékosnak, aki dédelgetett álmaira vonatkozó kérdésünkre a "Manchesterben szeretnék egyszer focizni" választ adta. Két társa Argentínát, illetve Brazíliát jelölte meg úti célul. Az is kiderült, hogy Vác ugyan kisváros, de őket, a futballistákat, csak elvétve ismerik fel az utcán, pedig a váci stadionba kilátogat hétvégente vagy ezer ember. Inkább az "öregeket", sóhajtottak, miközben haladtunk Pest felé: Vácon tisztességes focicipő nem kapható, e termék megvásárlásáért fővárosunkig kell utazniuk.

Vas Gábor

Albioni precedens

Angliával példálózni fociügyben olcsó, viszont kikerülhetetlen poén: a futball hazájában az 1985-ös heyseli tömegverekedés után kapott ötéves nemzetközi eltiltást használták fel arra, hogy a sportág körüli jogi szabályozást rendbe tegyék. Azóta jelentős részben róluk szól az európai foci, financiálisan legalábbis mindenképpen. Az 1997-98-as szezonban az angol első liga jövedelme a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég jelentése szerint elérte a 829,3 millió angol fontot. Az összesen 92 (!) angol profi klub idei összes jövedelmét már az egymilliárd fontos álomhatár fölé prognosztizálják.

Az angolok még azt is megengedhették maguknak, hogy a Manchester United többségi és néhány kisebb klub kisebbségi tulajdonosa a BSkyB televíziós vállalkozás ajánlatát visszautasítsa, dacára annak, hogy a szerződés szerint a négyéves időszak alatt 2 milliárd fontot (több mint 800 milliárd forintot) fizetett volna az angol meccsek kizárólagos jogaiért. A jelenleg ugyanezen csatornával futó, 1996-ban 680 millió fontról szóló szerződés ugyanis a szezon végén lejár.

Németországban a digitális fizetős csatornák ellen a politikusok igyekeznek fellépni, tűrhetetlennek tartják ugyanis, hogy a német csapatok, illetve a válogatott meccseit a fizetős csatornák elzárják az egyszerű német polgárok elől, miközben azok nemzeti értéket képviselnek.

Az európai focivilág évek óta a Szuperliga árnyékában él: az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) folyamatosan változtatja a kupák kiírását, hogy elkerülje a legjobb csapatok önálló kuparendszerének, egy egységes európai bajnokságnak a kialakulását. E tendencia mögött természetesen a médiacégek állnak, amelyeket nem érdeklik a gyengébb csapatok meccsei, kizárólag a jelenlegi kupák döntői, viszont a máig élő konstrukcióban nem tudják csak e meccseket megvenni. Az UEFA viszont a Szuperliga megalakulását követően minden befolyását elvesztené a futballpiacon, s bevételei a jelenlegiek töredékére zuhannának.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.