Teljes tantestületek csatlakoznak a pedagógusok tiltakozó akciójához

Belpol

A miskolci tanárok nyílt levele évek óta gyülemlő feszültséget robbantott a pedagógustársadalomban. Nyomtatott kiadásunk cikke áttekinti az okokat – abból közlünk most egy részletet.

A „hermanosok” tavaly november 27-én kelt – de csak január 5-én közzétett – panaszlistája lesújtó képet fest a magyar közoktatás lényegében minden eleméről, a ­tanárok a fenntartástól kezdve a finanszírozáson és a tantervi szabályozáson át a pedagógusok minősítési, ellenőrzési és előmeneteli rendszeréig sorolják a mindennapos problémákat. Mint írják, most már az egész oktatási rendszert veszélyben látják, és nem hiszik, hogy a tanórákon kívül bármi más jól és ésszerűen működne a második Orbán-kormány 2013-ban élesített modelljében. A támogatók listáját böngészve különösen feltűnő a csatlakozó teljes tantestületek nagy száma. Olyan kistelepülések intézményei is a mozgalom mellé álltak, mint Telki, Bükkábrány, Öreglak, Vaja vagy Tiszacsermely. Számos iskola jelezte, hogy nyílt vagy titkos tantestületi szavazáson mekkora (általában elsöprő) többséggel értett egyet a miskolci helyzetértékeléssel. Voltak, akik saját elképzeléseiket is csatolták, ezek közül a legnagyobb karriert a zuglói Teleki Blanka Gimnázium 16 pontos csomagja futotta be, amely egyebek mellett a Nemzeti alaptanterv (NAT) azonnali átszabását és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését követeli.

A kormányzat egyelőre nem veszi túl komolyan a kibontakozó elégedetlenségi mozgalmat. Czunyiné Bertalan Judit államtitkár, mint általában minden kritikával, ezekkel a levelekkel is a pedagógusok béremelését állította szembe, Lázár János kancelláriaminiszter pedig a diákok teljesítményromlását rótta fel a lázadozó tanároknak. A tiltakozóknak ugyanakkor szilárd meggyőződésük, hogy a minőségromlást csak az oktatásirányítás szintjén bekövetkező változásokkal lehet megállítani. „Azt szeretnénk, ha nemcsak jogászok, közgazdászok és politikusok döntenének az oktatási kérdésekről, hanem bevonnák azokat a gyakorló pedagógusokat is, akik nap mint nap szembesülnek az egyre súlyosabb problémákkal. Úgy látjuk, hogy rendszerszintű változtatásra van szükség, a finomhangolás itt már nem lesz elég” – mondja Pilz Olivér, a tiltakozási hullámot elindító gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke. „Az egész országban el akarjuk terjeszteni a mozgalmat, minél több markáns megnyilatkozás érkezik pedagógusoktól, tantestületektől, annál nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni a szakmai érveket” – teszi hozzá Pukli István, a Teleki igazgatója.

A teljes cikk e heti nyomtatott kiadásunkban érhető el.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.