Teljes tantestületek csatlakoznak a pedagógusok tiltakozó akciójához

Belpol

A miskolci tanárok nyílt levele évek óta gyülemlő feszültséget robbantott a pedagógustársadalomban. Nyomtatott kiadásunk cikke áttekinti az okokat – abból közlünk most egy részletet.

A „hermanosok” tavaly november 27-én kelt – de csak január 5-én közzétett – panaszlistája lesújtó képet fest a magyar közoktatás lényegében minden eleméről, a ­tanárok a fenntartástól kezdve a finanszírozáson és a tantervi szabályozáson át a pedagógusok minősítési, ellenőrzési és előmeneteli rendszeréig sorolják a mindennapos problémákat. Mint írják, most már az egész oktatási rendszert veszélyben látják, és nem hiszik, hogy a tanórákon kívül bármi más jól és ésszerűen működne a második Orbán-kormány 2013-ban élesített modelljében. A támogatók listáját böngészve különösen feltűnő a csatlakozó teljes tantestületek nagy száma. Olyan kistelepülések intézményei is a mozgalom mellé álltak, mint Telki, Bükkábrány, Öreglak, Vaja vagy Tiszacsermely. Számos iskola jelezte, hogy nyílt vagy titkos tantestületi szavazáson mekkora (általában elsöprő) többséggel értett egyet a miskolci helyzetértékeléssel. Voltak, akik saját elképzeléseiket is csatolták, ezek közül a legnagyobb karriert a zuglói Teleki Blanka Gimnázium 16 pontos csomagja futotta be, amely egyebek mellett a Nemzeti alaptanterv (NAT) azonnali átszabását és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését követeli.

A kormányzat egyelőre nem veszi túl komolyan a kibontakozó elégedetlenségi mozgalmat. Czunyiné Bertalan Judit államtitkár, mint általában minden kritikával, ezekkel a levelekkel is a pedagógusok béremelését állította szembe, Lázár János kancelláriaminiszter pedig a diákok teljesítményromlását rótta fel a lázadozó tanároknak. A tiltakozóknak ugyanakkor szilárd meggyőződésük, hogy a minőségromlást csak az oktatásirányítás szintjén bekövetkező változásokkal lehet megállítani. „Azt szeretnénk, ha nemcsak jogászok, közgazdászok és politikusok döntenének az oktatási kérdésekről, hanem bevonnák azokat a gyakorló pedagógusokat is, akik nap mint nap szembesülnek az egyre súlyosabb problémákkal. Úgy látjuk, hogy rendszerszintű változtatásra van szükség, a finomhangolás itt már nem lesz elég” – mondja Pilz Olivér, a tiltakozási hullámot elindító gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke. „Az egész országban el akarjuk terjeszteni a mozgalmat, minél több markáns megnyilatkozás érkezik pedagógusoktól, tantestületektől, annál nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni a szakmai érveket” – teszi hozzá Pukli István, a Teleki igazgatója.

A teljes cikk e heti nyomtatott kiadásunkban érhető el.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.