Huszonnégy óra sem telt el az után, hogy Orbán Viktor visszavonta a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot, s Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón máris újabb sportügyi bejelentéssel sokkolt. A kancelláriaminiszter elmondta, hogy lezárult az új Puskás Ferenc Stadion – az egykori Népstadion – kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás, és a kormány úgy döntött, hogy bruttó 190 milliárd forintot fordít az építkezésre annak érdekében, hogy a 2020-as futball Európa-bajnokság négy meccsét megrendezhessük benne. A hatalmas összegre – mely 90 százalékkal haladja meg az eddig kalkulált százmilliárdos összeget – mindenki felkapta a fejét.
Fazonigazítás
Már az is meglepő volt, hogy egyáltalán bejelentették a beruházás megkezdését. Az eddigi gyakorlat inkább az volt, hogy a stadionépítési munkák megkezdése után jelent meg a közbeszerzés hivatalos eredménye. Így történt tavaly tavasszal a Puskás Stadion bontásakor is: a munkagépek már nekiestek a Népstadionnak, de az újságírók hiába bombázták kérdésekkel a beruházásért felelős Nemzeti Sportközpontokat (NSK), ahol a kiemelt beruházások kormánybiztosára, Fürjes Balázsra mutogattak – válasz helyett pedig a közmédia és a kormánypárti sajtó termelési riportjai jöttek.
Mivel az NSK írta ki a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre is, furcsa az a kitétel, hogy a „kormány jóváhagyta, hogy az építkezés bruttó 190 milliárd forintért megvalósulhasson”. Azon kívül, hogy a megfogalmazás egyértelművé teszi a kézi vezérlés eddig is sejtett gyakorlatát, arra is utal, hogy a kormány a közbeszerzési eljárásban érkezett ajánlatokhoz igazítja a stadionberuházás költségvetési hozzájárulását. Nem ez az első ilyen eset: egy évvel ezelőtt a szombathelyi Haladás-stadion esetében az ajánlatok felbontása után derült ki, hogy a 9 ezres stadiont és sportcsarnokot is magában foglaló komplexumot a vonatkozó kormányhatározatban biztosított összegnél 50 százalékkal magasabb összegért vállalják a pályázó cégek. Ráadásul a szombathelyi konzorcium egyik tagja a Puskásnál is felbukkan. A kormány nem sokat habozott, néhány hét múlva hozzácsapta a szükséges állami forrást az időközben már aláírt kivitelezési szerződéshez.
Úgy tűnik, a kormány most is intézkedett, de több mint zavarba ejtő, hogy szinte csak órákkal az után, hogy a népszavazásra összegyűlt 266 ezer aláírás láttán Orbán Viktor teljes hátraarcot vezényelt a 2024-es olimpiai pályázatból. Az első híradások szerint több hete ismert volt, hogy az új Puskás lényegesen többe kerülhet a beharangozott összegnél (100 milliárd), de a kormány a népszavazási aláírásgyűjtés miatt vonakodott igent mondani rá. Az olimpiai álom „legyilkolását” követően viszont egyből jöhetett a méregdrága új építmény. Ezt erősíti az is, hogy a hivatalos kiírás szerint már január közepén kibontották a beérkezett ajánlatokat.
Ám Orbán Viktor reflexeit ismerve legalább ennyire életszerű a másik lehetőség is: ha Budapest elvette tőle az olimpiát (meg a nagy üzletek lehetőségét), akkor kerüljön a duplájába az új stadion fölépítése. Hogy is mondta egy hasonló helyzetben Orbán? Ha támadják a felcsúti kisvasutat, akkor nemcsak Bicskéig, de Lovasberényig is meg fogják hosszabbítani.
Lázár János a kormányinfón érzékeltette, hogy szorít az idő az építkezés miatt, és a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) is hangsúlyozta, hogy heroikus küzdelmet folytattak a kivitelező kiválasztásáért. A központ szerint „lefolytatták a kivitelező kiválasztásához szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást, a felhívás pedig megjelent az Európai Unió hivatalos értesítőjében, valamint az unió összes hivatalos nyelvére lefordítva az EU hivatalos lapjában és annak internetes felületén, így bármelyik EU-s országból lehetett ajánlatot tenni”.
Az Orbán-kormányok 2011 óta – határozatok és törvény formájában – tartják napirenden az egykori Népstadion felújítását. Ahogyan a vizes vb-nél, úgy itt is egy közelgő világverseny miatt kellett gyorsítani a tempón: az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2014 szeptemberében jelölte ki a 13 országban rendezendő 2020-as futball-Eb egyik helyszínéül. A látványtervek már akkor megvoltak, ám ezután két és fél év alatt sikerült eljutni a bontásig és a kivitelező kiválasztásáig. Most Lázár és a KKBK is 2019-es befejezést emleget. A Közbeszerzési Hatóság honlapja szerint 35 hónap az építkezés időtartama, vagyis februári aláírással számítva az átadásra – jó esetben – 2020 januárjában számíthat sportszerető nemzetünk.
Lebutítás, visszaokosítás
Óvatosan kell kezelni a Puskás Stadionról több mint két és fél éve közzétett látványterveket is. Nem csak azért, mert a Dagályról szólva maga Fürjes Balázs kormánybiztos tette helyre azokat, akik a korai látványtervek kecsességét kérték számon a menet közben bádoghodállyá rútult uszodán. Fürjes a sportberuházás-történet őszödi beszédében elismerte, hogy a gyönyörű terv csupán blöff volt a Nemzetközi Úszószövetség meggyőzésére. Az új Puskás Stadion esetében majdnem nettó másfél milliárdot költöttek 2014 óta a már elkészült tervek módosítására. Egyelőre annyi biztos, hogy a Népstadion – egyébként az 53-as épület eredeti terveihez képest csonka – toronyépülete része lesz az új arénának is.
Azt sem nem árt fölidézni, hogy eredetileg nem új stadionról, hanem rekonstrukcióról volt szó. 2014-ben – jó néhány ötlet szárba szökkenése, majd elhullása után – azzal a felkiáltással vágtak neki a projektnek, hogy a létesítmény a „stadion a stadionban” koncepció jegyében újul meg. A minta Lipcse volt, ahol az 1956-ban átadott szocreál monstrumot, a valaha százezer nézőt befogadó Zentralstadiont nem bontották le, hanem a lelátóit lecsupaszították, s a megmaradt „teknőbe” pedig 44 ezres, korszerű futballstadiont passzítottak. Hasonló elképzelést emlegettek évekig a mi Népstadionunknál is (ahol szintén 100 ezer ember szurkolhatott egykor, és a futópálya miatt a lipcseihez hasonlóan szellős volt). Ezért is lett az eredeti épület tervezője – a Középülettervező Vállalat jogutóda, a Középülettervező Zrt. – az átépítés tervezője is.
De már a 2014-es látványtervek alapján sejthető volt, hogy a stadion a stadionban koncepció Magyarországon azt jelenti majd, hogy az új épület szőröstül-bőröstül lenyeli a régit. A Népstadion pilonjai ugyan látványelemként visszaköszönnek az új Puskáson, de teljesen mások a léptékek. Aztán jött a tavalyi bontás, és ahogy említettük, a toronyépületen kívül semmi nem maradt. Pedig az eddigi közbeszerzési eljárások is következetesen a Puskás Stadion rekonstrukciójához jelöltek ki kapcsolódó feladatokat, míg a most zárult pályázat már A Puskás Ferenc Stadion tervezése és kivitelezése címet viseli.
2014-ben még azt írta a Nemzeti Sport, hogy a leendő létesítmény több mint 20 sportágat szolgál majd ki, vagyis több lesz korszerű labdarúgó-stadionnál. „Felsorolni is nehéz, hogy milyen funkciói lesznek az új arénának: 180 szobás szálloda, konferencia-központ, irodaház, sportmúzeum, diagnosztikai labor, üzletek, éttermek, mélygarázs, panoráma futópálya, konditerem és még saját rendőrőrs is lesz benne.” Ekkor nettó 202 ezer négyzetméteres területű épületet, valamint 2015-ös kezdést és 2018-as befejezést ígértek, és 90-100 milliárd forintos költséggel számoltak. Alig egy év múltán viszont már nem a terveket bemutató Vígh László volt az NSK vezetője, hanem Fürjes Balázs felügyelte kormánybiztosként a projektet. Ő 2015 májusában már arról beszélt, hogy a futballstadion ötletére rárakódott minden más elemet „le kell hántani” a Puskásról, mert a százmilliárdos keretbe nem férne bele egy ennyire összetett koncepció megvalósítása.
Az elmúlt másfél évben alig esett szó a stadion funkcióiról, jellemzőiről, a bontáskor kiadott NSK-közlemény viszont a korábbival szemben 63 ezer férőhelyet említett. A KKBK múlt pénteki közleményével jött az újabb fordulat, amikor Fürjes Balázsék azt próbálták megmagyarázni, hogy valójában nem is drága a stadion bruttó 190 milliárdos bekerülési ára, mivel a kivitelezés „tartalmazza a nem stadion jellegű terek – például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt – költségét is”. Vagyis a jelek szerint csendben visszatértek az eredeti, 2014-es koncepcióhoz. A közlemény bruttó 213 700 négyzetméter területet és 67 ezer férőhelyet említ.
Így viszont érthető a drágulás, hiszen maga Fürjes tette nyilvánvalóvá 2015-ben, hogy 90-100 milliárdból nem hozható ki a fullos komplexum. Azt persze nem tudjuk, hogy két éve bruttó vagy nettó összegről beszélt-e. Most megint ez a játék: Lázár bruttó 190 milliárdot említett, amit a KKBK másnapra nettósított 142,85 milliárdra. Megjegyzendő, a kormányzati szereplők általában bruttó összegeket említenek ilyen beruházásoknál, mivel ez mutatja a teljes költségvetési kiadást; a nettó pedig a közbeszerzési döntésekben és a kivitelezői szerződésekben jelenik meg.
A Fürjes-közlemény szerint „az idei költségvetésben egyetlen fillér többletköltség rendelkezésre bocsátása sem szükséges”. Hát, fura is lenne: a költségvetési törvényekben 2013 óta szerepel a Nemzeti Olimpiai Központ rekonstrukciója jogcím, és erre 2014–16-ban összesen 97 milliárd forintot állítottak be. Mivel a projekt évekig állt, a kormány folyamatosan sorolt át innen tízmilliárdokat, többek között éppen a Dagály uszoda kivitelezésére. Fürjes mindazonáltal nem állít valótlant: egyrészt az idei költségvetés 35,7 milliárd forintot szán erre, másrészt a kormány az előző év utolsó napjaiban a „Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosított 59 314,2 millió forint forrás visszapótlásáról” határozott, amelyet három részletben kell teljesíteni 2017–18-ban – ebből 34,2 milliárd forint jut 2017-re. Akárhogy is nézzük, csak az idén elmehet a Puskásra 70 milliárd forintnyi költségvetési forrás.
200 az a 190
A KKBK közlése szerint 2020-ig nettó 142,85 milliárd forintot, valamint 7,15 milliárd forintnyi tartalékkeretet fordítanak az építkezésre (plusz 40,5 milliárd forint áfa). „Ezért ugyan az eljárás időigényes volt, de a legnagyobb versenyt biztosította, garantálva azt, hogy a lehető legmagasabb színvonalon készül el az új Puskás Stadion” – írták Fürjesék. Nos, az eredményről sok minden eszünkbe jut, csak a hatalmas verseny nem. A stadionépítési láz legnagyobb tortaszeletét a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. konzorciuma nyerte el egyetlen vetélytárs, a Strabag és leányai alkotta konzorcium előtt. A Magyar Aszfalt két éve került a Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő Duna Aszfalt csoport érdekeltsége, a Körösaszfalt Zrt. tulajdonába. Utóbbi cég vezérigazgatója az a Pálffy Balázs, akit Mészáros Lőrinc jövendőbeli vejeként emleget a sajtó.
A ZÁÉV viszonya a stadionépítésben hirtelen jártassá vált Mészároshoz nem ennyire egyenes vonalú. A ZÁÉV az elmúlt másfél évben hasított stadionfronton. Felépítette az MTK stadionját – nettó 6,3 milliárd forintért a Tiborcz Istvánnal összefüggésbe hozott West Hungária Bauval együtt, de alvállalkozóként ott volt a papíron is Mészáros-érdekeltség, a klímában utazó CLH Kft. is. Jelenleg is építi a Szombathelyi Haladás-stadiont, nettó 13,1 milliárdért párban a Swietelskyvel, a stadiont használó futballcsapat névadó szponzorával. E klubnál szintén felbukkan támogatóként a CLH, és itt sikerült a korábban becsült árnál 50 százalékkal magasabb összegért vállalni a kivitelezést. A ZÁÉV fejezte be a tíz éve félbehagyott zalaegerszegi stadiont is, azzal a Pharos 95 Kft.-vel, amelyiknek Felcsúton, a Mészáros és Mészáros címén van telephelye, és mellesleg a stadiont használó ZTE tulajdonosa. S végül ez a cég bontotta le tavaly nettó 4 milliárdért a Puskást (a Föld-Trans 2001 Kft.-vel konzorciumban). A ZÁÉV 2015-ben esett át tulajdonosváltáson; a több évtizede a menedzsment tagjaként ügyködő Peresztegi Imréé lett a cég. Azóta az építőiparban és (a futballban is) bennfentesek a felcsúti milliárdos polgármestert és fő-fő Orbán-bizalmast sejtik a zalaegerszegi székhelyű vállalat mögött.
Hatalmas összeg ez a bruttó a 190,5 milliárd forint egyetlen stadionra – és ez nem is a beruházás teljes összege. A Puskás ugyanis a végén minimum 200 milliárd forintba fog fájni a költségvetésnek: tervezésre, műszaki ellenőrzésre, a bontásra a közbeszerzési eljárások adatai szerint eddig elment nettó 7,6 milliárd forint (bruttó 9,71 milliárd). A végösszeg a jelen adatok szerint bruttó 200,21 milliárd forint lesz.
Ezzel a Puskás Európa egyik legdrágább stadionja lesz. Igazából csak a – financiálisan – totál elrontott projekteket tudjuk eléje sorolni: például az elvileg olcsónak szánt, aztán döbbenetesen elszálló (a tervezett majdnem háromszorosára dráguló), 66 ezer férőhelyes londoni olimpiai stadion több mint 300 milliárd forint volt az olimpia utáni átalakítással együtt. Ugyanakkor a 2006-ban átadott müncheni Allianz Arena, a Bayern München stadionja – amely „csak” futballstadion – még úgy is olcsóbbra jön ki, ha figyelembe vesszük, hogy az épületet banki hitelből finanszírozták (és akár hozzácsaphatjuk a környékének közpénzből fizetett kipofozását is). De az összehasonlítás egyelőre értelmetlen, mert a Puskás pontos műszaki tartalmát nem is ismerjük.
Amit viszont ismerünk: az Orbán-kormány stadionfejlesztési programjának költsége egy csapásra a másfélszeresére kúszott. Tavalyi számításaim szerint 2010 és 2020 között legalább 32 stadionprojektre szánt a kormány 215 milliárd forint közpénzt (bruttóban). Akkor a Puskás Stadionnál 100 milliárd forinttal kalkulálhattunk. A múlt hét óta azonban nyugodtan kitehetünk egy 315 milliárd forintos képzeletbeli árcédulát az orbáni stadionlázra.
