Orbán Viktor első miniszterelnöksége (1998–2002) óta szeretne felköltözni a Várba, ám ezt 2002-es bukása megakadályozta. 2010 után a kormány ismét nekilátott a Vár-projekt előkészítésének, és 2014-ben megindult a munka. Ahogy Orbán hatalma nagyobb lett 1998-hoz képest, úgy lett egyre monumentálisabb a Várba költözés terve is. Már nem csupán a minisztériumi rangra emelt Miniszterelnökséget költöztetik oda, hanem a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Várba tart. Átépül a Budai Palota, és az egész Várnegyed hangulata és profilja is teljesen új lesz pár év múlva; úgy tűnik, a helyi lakosok, a turizmus és a tudományos-kulturális funkciók visszaszorításával az új elit térfoglalásának előkészítése zajlik.
A kormányzat és az MNB költözésére már elment 120 milliárd forint, a Vár többi részének felújítására pedig 200 milliárdot szánnak. A terveket ismerő építészek szerint viszont a Vár megújítását célzó Hauszmann Terv nem kétszáz, hanem több ezer milliárd forintba is kerülhet végül. Azt, hogy miért költözik fel a kormányzat egy része a Várba, még senki nem indokolta meg a kormány részéről. L. Simon László, az azóta leváltott illetékes államtitkár is csak annyit tudott mondani, hogy „sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni”. Építészek szerint a rekonstrukció történelmietlen, az pedig, hogy (a Kossuth térhez hasonlóan) éppen a Horthy-korszakot idézik meg, része a kormány múltrekonstrukciós kísérletének. (Erről lásd korábbi cikkünket: Jobb, mint az eredeti, Magyar Narancs, 2015. február 26. és március 5.)
A kormány szokása szerint titkolná, mi és mennyiből történik a Várnegyedben, mi azonban megpróbáltuk összeszedni, amit eddig lehet tudni az átalakulásáról.
| ||
Miniszterelnökség
A Sándor-palotát az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökség számára újították fel, ám a 2002 utáni kormány úgy döntött, hogy az inkább a köztársasági elnök rezidenciája legyen. Tizenöt évvel később az immáron önálló minisztériumként működő Miniszterelnökség a Sándor-palota szomszédságába, az 1763-ban épült karmelita kolostorba készülődik. Lázár János a költözést azzal indokolta, hogy egy 2011-es törvény értelmében és a hatalommegosztás jegyében a végrehajtó hatalomnak ki kell költöznie a Parlamentből, és „a legolcsóbb, legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás pedig a Várba költözés volt”. A legolcsóbb megoldás szaldója már majdnem 30 milliárd forint. 1,4 milliárd forintba kerültek az előkészületek, 19,7 milliárd maga az építkezés, 4,9 milliárd megy el a berendezésre, az épületből kiköltözni kényszerült Nemzeti Táncszínház elhelyezése pedig 3,1 milliárd forintot visz el. Az építkezéshez és költözéshez kapcsolódó beruházást már 2014 őszére kiemelt jelentőségűnek minősítették, így az engedélyezési határidők lerövidültek, valamint nincs szükség településképi vagy építészeti-műszaki tervtanácsi véleményre sem. Az Országgyűlés tavaly év végén ráadásul elfogadott egy törvénymódosítást, melynek értelmében a kiemelt létesítmények – így az épülő Miniszterelnökség – egyes adatai 30 évig titkosak, így végleges látványterveket sem mutattak be. További következmény, hogy a szabály alapján nem lehet megismerni a beruházás részletes pénzügyi adatait sem, hiszen abból következtetni lehetne a műszaki paraméterekre, így az veszélyezteti a nemzetbiztonságot – hangzik az érvelés.
| ||
A felújítás terveit 800 millió forintért Zoboki Gábor építészirodája készítette. A Művészetek Palotája tervezője, Orbán Viktor egykori katonatársa közbeszerzés nélkül jutott a megrendeléshez, botrányt viszont csak a nyilvánosságra került tervek kavartak. A volt kolostor ugyanis nemcsak szökőkúttal bővül, hanem egy Dunára néző, hétablaknyi hosszú, száz négyzetméteres erkéllyel is. A bővítés nem csupán szakmailag aggályos – hiszen az elmúlt 250 évben nem volt soha erkélye az épületnek, az átépítés miatt a tetőt is meg kellett bontani –, de szabálytalan is lehet. A Duna-parti látkép ugyanis a világörökség része, azon pedig nem szabad változtatni (lásd az Örökség, de kinek? című keretes írást). Zoboki Gábor a Népszabadságnak azt mondta, ő javasolta a Dunára néző erkély megépítését, mert „a kolostor szomszédságában szinte minden épületen van erkély”, ráadásul a Miniszterelnökségnek dukál, hogy méltó módon lehessen élvezni a panorámát.
A Miniszterelnökség mintegy 1500 munkatársa a Parlamenten kívül további öt helyszínen dolgozik (Arany János utca, Nagysándor József utca, Honvéd utca, Wesselényi utca és a Kéthly Anna tér), a költözés viszont csak a Kossuth térieket érinti, így nem lesz megüresedő minisztériumi épület.
A szigorú biztonsági intézkedések mellett zajló felújítást majdnem 14 milliárd forintért az 1990-ben alakult, egyházi épületek renoválásában jártas Confector Mérnök Iroda végzi. A cég tulajdonosa, Holman Attila 2009-ben úgy nyilatkozott a Figyelőnek, hogy többek között azért is specializálódtak erre, mert „nagyszerű, hogy ezen a területen nyoma sincs a korrupciónak”. Ehhez képest a Confector 2011–2012 óta mind több közbeszerzést nyer el, és felkerült arra a listára is, amelyen azok a cégek találhatók, amelyek panelfelújítást végezhetnek. 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bevezetett egy szűrőrendszert, amely a korábbi több százról 14-re csökkentette azon cégek számát, melyek hozzáférhetnek a 250 milliósnál nagyobb panelfelújításokhoz. Ahogy arról annak idején az Index beszámolt, a Confector Kft. a 400 milliós értékhatár feletti beruházásokra pályázott, kevés referenciája miatt azonban csak a 250–400 millió közötti kategóriába került: az eredményhirdetés idejéig mindössze egyetlen projektet nyert el, de „finanszírozási okokból” még annak sem látott neki. Azóta viszont minden bizonnyal jól teljesít, mert 2015 nyarán Varga Mihály személyesen adta át a cég tulajdonosának a „sikeres vállalkozásért” díjat. A Budavári Önkormányzat pedig 25 százalékos kedvezményt adott a közterület-foglalási díjból a cégnek a felújítás idejére, ami azt jelenti, hogy legalább 75 millió forinttal kevesebb pénzt kap a kerület.
A kolostor szelleméhez illően „egyszerű, szerény, puritán építészeti kialakítású irodák” kapnak majd helyet a Miniszterelnökségen Lázár János szerint. Ennek megfelelően a berendezésre, műtárgyvásárlásra és Orbán Viktor irodáinak egyedi kialakítására mindössze 4,9 milliárd forintot különítettek el. A HVG úgy tudja, hogy csupán a miniszterelnök és a miniszter rendelkezésére álló teremsort, illetve a kormányülések helyszínéül szánt termet rendezik be antik bútorokkal, a hivatali terekbe modern bútorokat szánnak. Az új Miniszterelnökség területének ötöde lesz reprezentatív tér, a miniszterelnöknek hat terem áll majd rendelkezésre, a biedermeier stílus a reformkort fogja idézni. A Miniszterelnökség eredeti darabokkal szeretné berendezni új otthonát, idén már vettek is öt festményt Kalmár Tímeától, a Kogart-alapító Kovács Gábor feleségétől. A képek 360 millióba kerültek, és „egyediségükkel méltóképp reprezentálják a XVIII. és XIX. század magyar művészetét”. A volt kolostor templomterét (későbbi Várszínház) ötszáz fős rendezvényhelyszínné alakítják, melyet turisták is látogathatnak; ide a nagyközönségnek szóló kulturális eseményeket is szerveznek majd.
A volt kolostor mellé építenek egy új épületet is a Miniszterelnökségnek, a volt Püspökkert helyére. Ez nem a valaha a közelben álló püspöki palota replikája lesz, és nem is kortárs épület, hanem „valahol a kettő között”. A kormányrendelet szerint a beruházás helyszínei közé tartozik a Vár oldalában lévő közpark is. Itt többen fakivágásoktól tartanak, miután Zoboki az önkormányzati meghallgatáson arról panaszkodott, hogy az ott lévő fák útban vannak, mert eltakarhatják az épülő miniszterelnöki rezidenciát. Az épületegyüttes várhatóan 2018 tavaszától fogadja a miniszterelnököt és szűkebb stábját. A tervek szerint húsz év elteltével a Miniszterelnökség átköltözik a Sándor-palotába, az akkori köztársasági elnök pedig a megújult királyi palotába teszi át székhelyét. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a most rekonstruált épületekkel, ha a miniszterelnök húsz év után továbbáll, a Miniszterelnökség a következő választ adta: „A Karmelita épületegyüttes új funkciójának való átalakítása magas minőségben történik, nem átmeneti időre készül. Magyarország miniszterelnökének és az ő munkáját legszorosabban támogató személyzet elhelyezésére a Karmelita épületegyüttes nemcsak most, hanem húsz, ötven, vagy akár száz év múlva is alkalmas lesz.”
Belügyminisztérium
„A Kormány a budai Várnegyed történelmileg hiteles helyreállítása és megújítása keretében, a Várnegyedben található, a kulturális és történelmi örökség részét képező épületek eredeti állapotát és történelmi funkcióját helyreállítva” 2015 novemberében döntött arról, hogy a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is felköltözik a Várba. A BM a Kapisztrán tér–Úri utca–Országház utca határolta, három udvarral szabdalt, összesen mintegy húszezer négyzetméteres volt XVIII. századi klarissza rendházba költözik. A kiegyezés után a világháborúig különböző minisztériumok működtek itt (ez lenne a hivatkozott „eredeti funkció”) – most az MTA kutatóintézeteinek kell menniük a BM miatt. Mivel a tárca teljes állományát fel akarják vinni a Várba – Lázár János szerint a minisztérium jelenlegi, Széchenyi téri épülete „borzalmas” –, az épület Kapisztrán tér felőli, nyitott udvarához „a kolostorépület stílusához igazodó” teljesen új épületszárnyat is hozzátoldanak. Mivel ezen a területen soha nem állt építmény, rekonstrukcióról szó sem lehet. A belügy emellett megkapja a Nándor utcai, korábban lebontásra ítélt volt Országos Villamos Teherelosztó épületét is (lásd: Kézműves high-tech, Magyar Narancs, 2016. július 28.), valamint valószínűleg a BM-é lesz az MTA tömbje melletti két középkori ház is (Országház utca 26. és Úri utca 47.). A teljes költségeket egyelőre 24,7 milliárdra teszi a vonatkozó törvény. A Villamos Teherelosztót 911 millióért vásárolták meg, a tervezési költségek összesen 1,6 milliárd forintot visznek el. Ebből az előkészületekre 180 millió kell, az MTA volt épületének tervezési munkáit pedig 628 millió forintért a Középülettervező Zrt. (Közti) végzi. Tender itt sem volt, mivel az ingatlant a hatvanas években a Közti jogelődje tervezte át, és az újabb áttervezéshez kapcsolódó szerzői vagyoni jogok továbbra is ezt a társaságot illetik. Magára a felújításra a következő két évben 7-7 milliárd forintot szánnak, ám a végösszeg minden bizonnyal magasabb lesz, hiszen amikor erről döntöttek, még nem volt végleges, mely épületeket kapja végül a Belügyminisztérium. A Napi.hu ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a költségek sem a tavalyi, sem az idei költségvetésben nem szerepeltek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a szükséges 8,6 milliárdot így az előre nem látható kiadásokra félretett tartalékokból kell lecsippenteni.
Azt, hogy mi lesz a Belügyminisztérium Széchenyi téri, esetleg megürülő épületével, nem tudni. A Miniszterelnökségtől azt a választ kaptuk, hogy a BM-nél érdeklődjünk a különösen értékes ingatlan sorsáról. A belügyi tárca viszont arról tájékoztatta a Narancsot, hogy az épület nincs az ő tulajdonukban, így annak sorsáról nem tudnak tájékoztatást adni.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Szintén a Várba megy a Nemzetgazdasági Minisztérium, az egykori Pénzügyminisztérium épületébe. Ezt a Szentháromság téri épületet pár évvel ezelőtt újították fel, ma itt működik a Magyarság Háza és az Országos Levéltár egyik részlege mellett egy sor más intézmény is: mindnek mennie kell. Az NGM-ben több mint kétezren dolgoznak, közülük csak 360-nak lesz helye a Várban, ők a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, átépítés alatt álló szálloda szomszédságából, a József Nádor térről költöznek fel. A XX. század első éveiben elkészült késő gótikus homlokzatú épület a második világháborúban súlyosan megsérült. A háború után nem építették vissza az eredeti díszes tetőszerkezetet és a kéttornyos, kiugró előteret sem, az épület egy jóval egyszerűbb homlokzatot kapott – és lett aztán a Műszaki Egyetem kollégiumaként fontos helyszíne Budapestnek. Most az eredeti, monumentális homlokzatot kapná vissza az épület, amit sokan azért kritizálnak, mert az kevéssé illett a Várnegyed többi épülete közé, és a szomszédos Mátyás-templommal rivalizált. A költözés előkészítésére tavaly már elment 1,5 milliárd forint, idén további 26,7 milliárdot szánnak rá, és aligha ennyi lesz a költségek vége. Ehhez jön még az a 19 milliárd forint, amelyet a leendő BM és NGM épületeit jelenleg használó intézmények elhelyezésére költenek. Eredetileg mindkét minisztériumnak 2017 végére kellett volna felköltöznie a Várba; most 2018 decemberével számolnak, de ez is csúszhat, hiszen az építkezés még meg sem kezdődött.
| ||
Feltehető azonban, hogy a kormány terjeszkedése itt nem áll meg. Tavaly év végén 990 millió forintért az NFM megvásárolta az Úri utca 45. szám alatti épületet, melyet a Miniszterelnökség kapott meg ingyenes vagyonkezelésbe. A háromszintes, 567 négyzetméteres egykori Zwack-házat egy évvel korábban 766 millió forintért hirdették.
Magyar Nemzeti Bank
Az MNB hírhedt közpénzfaló alapítványai is jelentős térfoglalásra készülnek a Várban. A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) az Úri utca 72.-ben építi központját. A Kapisztrán térnél lévő, amúgy rossz állapotban lévő épületet 795 millió forintért vásárolták meg. Az 1500 négyzetméteres házhoz egy 1700 négyzetméternyi, labirintusszerű pincerendszer is tartozik. Az épület alatti barlangot a háborúra készülve a Magyar Nemzeti Bank kibővítette, és a 33 méter mélységig lenyúló pincerendszerben rejtették el a magyar készpénzállomány és aranytartalék egy részét. Ez a föld alatti terület tavaly híresült el, amikor a 444.hu egy tervdokumentációra hivatkozva azt írta, hogy az irodák és oktatási termek alá komplett wellnessrészleget építenének. A lap birtokába került dokumentumokon több pezsgőfürdő és egy nagyobb méretű medence is látható volt. A lap értesüléseit az MNB azonnal cáfolta. A PAGEO szerint wellness nem, oktatási termek, könyvtár, tárgyaló és nyitott közösségi terek viszont lesznek az épületben, illetve a Várnegyed legnagyobb pincerendszerében. Azért lesz itt még borozó és borospince is, és valahogyan mégis hasznosítani fogják a budai hegyek mélyéből előtörő termálvizet; az egész része lesz a „világok találkozóhelyének”.
Azt, hogy mennyibe kerül a teljes felújítás, a 28 milliárd forint alaptőkével létrehozott PAGEO egyelőre nem árulja el. Az építkezésekre eddig több mint 200 millió forint már biztosan elment. Ebből több mint 30 millió jutott a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető Raw Development Kft.-nek, és 131 millió a generálkivitelezőknek (Ginkgo-Zöld Építész Iroda Kft., Schüller és Társai Építésziroda Kft.).
A 60 milliárd forintból gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) szintén a Várba tart. A hazai közgazdasági gondolkodás megújításáért küzdő alapítvány a nem akkreditált doktori iskoláit vinné az I. kerületbe elvileg. Ehhez képest, ahogy azt tavaly megírtuk, az Úri utca 21. szám alatti régi budai városházában nem csak oktatási funkció kap helyet (lásd: Matolcsyék borozót nyitnak a Várban, magyarnarancs.hu, 2016. március 1.). Az ország egyik legértékesebb, 3500 négyzetméteres ingatlanának földszintjén ugyanis lesz étterem, lounge-kávézó, gourmet-szaküzlet és könyvesbolt is. A felújítás teljes körű, hiszen az egész épületet teljesen kibelezték. A PADA tájékoztatása szerint üvegtetővel lefedik a két belső udvart, valamint hasznosítják az eddig beépítetlen tetőteret is. Az épületet 1,85 milliárd forintért vásárolta meg az MNB az MTA-tól, a felújítás hatmilliárd forintba kerül. A terveket és a műszaki ellenőri feladatokat a máltai DVM Design Kft. látja el. (A DVM-hez köthető tulajdonosi kör régebb óta üzleti kapcsolatban van a Matolcsy-féle MNB-vel. A jegybank tőlük vásárolta meg jóval áron felül, majdnem 18 milliárd forintért az Eiffel Palace irodaházat, és annak felújítását is ők végezhették el. Az itt szerzett jövedelmet offshore cégekbe vitték ki a tulajdonosok, ahogy a DVM egyik birtokosa is egy máltai bejegyzésű társaság.) A legnagyobbat feltehetően a kivitelező nyeri, amely nem más, mint a Mészáros Lőrinc-közeli Magyar Építő Zrt. A szintén Szemerey Tamáshoz köthető, legutóbb az Origót behúzó Száraz István tulajdonában lévő Frank Digital 5,5 millió forintért készíthet videodokumentációt a felújításról. A tervek szerint idén őszre lesz kész az építkezés. A beruházásról még az MNB Papcsák Ferenc vezette felügyelőbizottsága is megemlítette: problémás kicsit, hogy a rekonstrukció többe fog kerülni, mint maga az épület.
Szintén a PADA vásárolt meg a Vár oldalában egy kivételes panorámájú villát. Az Ybl Miklós tervei alapján készült Lónyay–Hatvany-villa a II. világháborúban teljesen elpusztult. Egy magyar vállalkozó vágott bele az újjáépítésbe, ám az ő terveit a válság elsodorta. A félkész épületet 11,2 millió euróért (3,4 milliárd forint) vette meg a PADA 2014 végén. Az épület öt szintje összesen 4000 négyzetméter, a felső szintekről, valamint a 700 négyzetméteres teraszról teljes, 180 fokos panoráma nyílik a városra. A villa funkciója itt is hasonló változáson ment át, mint az előző alapítványi ingatlanoké. Az eredeti közlemények még könyvtárként, oktatási helyszínként és a képzésekhez kapcsolódó rendezvények otthonaként definiálták az épületet. Talán nem meglepő, hogy ezek mellett a villában helyet kap egy művészeti galéria és egy étterem is. Hogy a 115 ezer dollárért (33 millió forint) direkt ide vásárolt ébenfa hangversenyzongora a közgazdászhallgatókat, az étterem pedig a galéria vendégeit szórakoztatja-e majd, egyelőre nem tudni. A beruházás 4,6 milliárd forintba fog kerülni, a tervező a Bord Kft. és a Kerényi Stúdió. Fővállalkozó a Magyar Építő, a kivitelezők a fentebb már bemutatott Raw Development és a DVM Design. A Száraz-féle Frank Digital a ház kreatív koncepciójának kialakításáért 6,8 milliót, az építkezés levideózásáért pedig 5,5 millió forintot kap. A villa díszkivilágítását pedig Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cége, az Elios építheti ki.
Az MNB alapítványai a Vár környékét is beveszik. Tavaly nyáron vásárolták meg a Széll Kálmán téren lévő, 18 ezer négyzetméteres Postapalotát. A műemléki védettséget élvező épületért 7 milliárd forintot fizettek, ez csaknem a duplája annak az értéknek, mint amennyit az ingatlan az előző tulajdonos mérlege szerint ért. A felújítás további 7,7 milliárdba kerül, a kivitelező itt is a Magyar Építő, amely közbeszerzés nélkül jutott a megrendeléshez. Az 1922-ben épült Postapalota volt Budapest első irodaháza, és az MNB-alapítványok is irodákat akarnak ide helyezni. Az épület mellett egy háromszintes mélygarázs is helyet kap. Az alapítványok geopolitikai doktori programjainak a Vár alatt lévő, Döbrentei utca 2.-ben vásároltak egy házat 7 millió euróért (2,2 milliárd forint), melyet további hétszázmillióból fel is újítottak. Az egyik PADA-szerződés pedig arról tanúskodik, hogy a Döbrentei utca 3. alatt egy „Bistro helyiséget” is üzemeltet az alapítványok ingatlankezelő cége. A Pallas Athéné Domus Innovations (PADI) a szintén a Vár alatti Ybl Vízházat (Várkert kaszinó) vásárolta meg 10,5 millió euróért (több mint 3 milliárd forint). Az épület valaha a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként működött. A PADI közlése szerint viszont hamarosan tudományos konferenciáknak, rendezvényeknek, valamint kortárs képzőművészeti kiállításoknak ad majd otthont. A felújítás még nem kezdődött meg, de közbeszerzés itt sem lesz.
Az alapítványok a fenti beruházásokhoz kapcsolódó jogi szolgáltatásokat rendre a Trócsányi László igazságügyi miniszter résztulajdonában álló Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodától rendelik meg 55-58 ezer forintos óradíjért. Bizonyos közbeszerzés nélküli szerződéskötésekért a Közbeszerzési Döntőbizottság 200-200 ezer forintra büntette az MNB valamennyi alapítványát. A kifogásolt szerződéskötések jelentős részben a várbeli beruházásokhoz kapcsolódnak (például Magyar Építő, Raw Development, Frank Digital). Volt olyan kifogásolt szerződéskötés, melyre aztán az egyik alapítvány kiírt ugyan közbeszerzést, de ugyanaz a cég nyerte meg, amely korábban is elvégezhette a munkát. (Matolcsy György nagyon megszerethette a Várat. Mint azt a Népszabadság kiderítette, a jegybankelnök teljesen összeférhetetlen módon itt bérelt lakást az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatójától, a Magyar Bankszövetség elnökétől. Matolcsy a botrány kirobbanása után elköltözött Patai Mihály lakásából.)
| ||
Hauszmann Terv
Ha már a fél kormányzat felköltözik a Várba, nem mindegy az sem, milyen környezetbe érkeznek a méltóságok és a kiemelt tisztviselők. Az egész Várnegyednek meg kell újulnia, és ezt szolgálja a már most is meglehetősen viszontagságos Nemzeti Hauszmann Terv. Ennek meghirdetésekor, 2014-ben Lázár János azt ígérte, hogy a kormány „szoros társadalmi és szakmai partnerségben kívánja kidolgozni és megvalósítani a Nemzeti Hauszmann Terv koncepcióját”. Ezekből nem csupán a társadalmi és szakmai partnerség nem valósult meg, de maga a koncepció is hiányzik. Pár hónappal a megalakulása után a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének három tagja (Csomay Zsófia építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István építész-urbanista) ki is lépett a testületből, mivel a döntéshozók rendre figyelmen kívül hagyták szakmai javaslataikat. Távozásukkor nyilvánosságra hozott levelükben kifogásolták az építészeti és műemlékvédelmi szempontok teljes figyelmen kívül hagyását és azt, hogy kortárs megoldások helyett 100-150 éves tervek és soha meg nem épült épületek „rekonstrukcióját” célozza a terv. A Hauszmann Terv megvalósítása elvileg 200 milliárd forintba fog kerülni, a szakemberek szerint viszont több ezer milliárdba – már ha mindaz elkészül, ami a látványterveken szerepel. Viszont ahhoz képest, hogy mekkora projektről van szó, meglehetősen keveset tudni a részletekről. A terv amúgy sem túl informatív weboldala január végén egyszerűen eltűnt a hozzá kapcsolódó bloggal együtt. A korábban közöltekből annyi kiderült, hogy a Palota és a hozzá tartozó egyéb területek (Gyilokjáró udvar, Újvilág kert, Csikós udvar, Hunyadi udvar Karakas pasa tornya, Szent György tér) rekonstrukciójáról, a Polgárváros megújításáról (Dísz tér, Szentháromság tér, Bécsi kapu tér, Erdélyi bástya) van szó. Emellett a Hauszmann Terv magába foglalja a várlejtők (Ellypse sétány, Szarvas tér, Clark Ádám tér), valamint a Várnegyed teljes közlekedésének és védműveinek (lépcsők, liftek, várfalak, támfalak, bástyák) megújítását is.
A Palota
A Hauszmann Terv központi eleme a Palota renoválása. Az 1900-as évek elejére elkészült épületet rendre Királyi Palotaként említik, bár király soha nem aludt a falai között. A Palota hasznos alapterülete a Honvéd Főparancsnoksággal együtt majdnem kétszázezer négyzetméter, ám azt, hogy ennek mi lesz a funkciója, még nem tudni. A Miniszterelnökségről szóló rendeletben az szerepel, hogy ide költözhet a köztársasági elnök valamikor a 2030-as évek vége felé. A Közti hasznosítási terve a Palota északi, A épületszárnyát javasolja erre; azt, ahol most a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) egyik kiállítótere van. A Városligetbe költöző MNG többi területén (B-C-D épületek) Palotamúzeum nyílik. Azt, hogy ezt mivel rendeznék be, egyelőre nem tudni, mert itt – például a versailles-i kastéllyal ellentétben – szinte semmi nem maradt az eredeti műkincsekből a második világháború után. A látványtervekből az is kiderül, hogy a Palota egész tetőszerkezetét át akarják építeni. Ez is jelentősen módosítja a világörökségi területet, hiszen a jelenlegi magasabb, kevésbé díszes kupola helyére visszaépítenék a háborúban kiégettet. Már önmagában ez is óriási pénzeket emésztene fel, hiszen a régi-új kupola négy méterrel odébb volt a mostaninál, ráadásul egészen a sziklafalig le van alapozva.
| ||
Elsőként rekonstruálják a Palota déli részén lévő Szent István termet, mely „összművészeti alkotásként szimbolikus tartalommal, kiemelt látogató- és turistacélponttá válhat”. A mindössze 78 négyzetméteres helyiséget XX. század eleji létesítésekor a kor legnagyobb művészeinek szenteket és magyar királyokat ábrázoló alkotásai díszítették. Ez a terem is elpusztult a háborúban, később pedig – a hozzá tartozó homlokzattal együtt – többször is átépítették, így most fotók és megmaradt kisebb darabok alapján próbálják visszaállítani; már megrendelték a berendezéshez szükséges Zsolnay-kerámiaelemeket (köztük egy Szent István-mellszobrot) 178 millió forintért, a terem függönyeit, fali- és bútorkárpitjait pedig 360 millió forint értékben a Rovitex Kft. szállíthatja.
A Vár déli oldalán újra felépítik az 1972-ben elbontott Főőrségi épületet, valamint az Ybl Miklós tervezte Stöckl lépcsőt. Az ide kapcsolódó udvarok és a Stöckl lépcső megteremtik a Palota körbejárhatóságát, valamint a hozzájuk kapcsolódó rejtett lift és mozgólépcső akadálymentes kapcsolatot teremt a Tabán, illetve a Várkert Bazár irányába. Ezzel a változtatással a szakemberek is egyetértenek, ám a Főőrségi épület valódi funkciója homályos. Annyit lehet tudni, hogy ide költözne az újjáalakuló palotaőrség, itt lenne a Horthy-korszakban működő Magyar Királyi Testőrség múzeuma, és nem hiányozhatnak a vendéglátóegységek sem. A Stöckl lépcső és a Főőrségi épület létesítésére kiírt közbeszerzést a Mészáros- és Tiborcz-közeli West Hungária Bau Kft. (WHB), valamint a 2010 utáni közbeszerzéseken szintén taroló Laki Épületszobrász Zrt. nyerte 3,5 milliárd forintos ajánlattal.
A WHB és a Laki konzorciuma építheti meg a háborúban találatot kapott Nemzeti Lovardát is a Várnak ezen az oldalán. A lovardás beruházásra eredetileg 2 milliárd forintot szántak, de aztán 3,5 milliárd lett belőle. Az 1912 négyzetméteres épület a „mai igényeknek megfelelően” multifunkciós rendezvényhelyszín lesz, valamint folytatja a Horthy-korszakban működő „Spanyol Lovasiskola hagyományait”. A lovasprogramok kiszolgálására terveznek egy 16 lovat befogadni képes, föld alatti istállót is, de erre még nem írták ki a közbeszerzést.
| ||
A Hauszmann Tervhez kapcsolódóan ezeken kívül még a Vár északi oldalán lévő Kapisztrán tér felújításáról született döntés. Nyaranta ezen a téren Zsidai Roy működtet teraszt, és ide épülne fel az egyik új belügyminisztériumi épület is. A Kapisztrán tér felújítására egymilliárd forintot különítettek el. (A Zsidai csoport kedvezményes ingatlanbérleteiről lásd Egy évig ingyen, utána fillérekért c. cikkünket a magyarnarancs.hu-n.)
A leendő Miniszterelnökséggel szemben 2014 nyarára újult meg a volt Honvéd Főparancsnokság épülete. A 70 éven át romosan álló torzó rekonstrukciója 860 millió forintba került, funkcióját egyelőre nemigen találták meg. A 3300 négyzetméter alapterületű épület alkalmi kiállítóhelyként működik, belső udvara pedig kihasználatlan rendezvényhelyszín.
Azt, hogy a presztízsen kívül mi indokolja a minisztériumok Várba költözését, nem tudni. Túl azon, hogy a reprezentatív terek túlsúlya a funkcionális használatot nehezíti, a projekt azt sem veszi figyelembe, hogy a mai kormányzás elsősorban sok mozgással, tárgyalással, logisztikai feladatok megoldásával jár, amire a Vár – akár átalakított formájában is – alkalmatlan. Ráadásul az érintett minisztériumok munkatársainak, valamint az MNB-alapítványok dolgozóinak és tanulóinak jelentős része nem megy fel a Várba, ez pedig tovább nehezíti és drágítja a munkájukat. Lázár János az új Miniszterelnökség kapcsán azt mondta, az épület egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy „aki oda bemegy, tíz perc alatt megérthesse, hogy mi Magyarország”. A miniszternek ebben minden bizonnyal igaza lesz, sőt az élményhez valószínűleg be sem kell menni a szegénységi fogadalmat tett szerzetesek fényűzővé alakított egykori kolostorába.
| Örökség, de kinek? Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1972-ben fogadta el a Világörökség Egyezményt. Ennek alapvető célja, hogy védje azokat az épített vagy természeti kincseket, amelyek egyetemes értéket képviselnek. Minden csatlakozó ország vállalja, hogy a „területén fekvő Világörökségi Helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára is”. Magyarországon összesen nyolc ilyen helyszín van, köztük a budapesti Duna-part és a budai Várnegyed. A világörökségi helyszín elsősorban nemzetközi jogi védelmet jelent a területeknek. Ha valamely tagállam maga nem tudja megóvni kulturális örökségét, akár anyagi segítséget is kaphat a többi államtól. E helyszínek egyik legfontosabb kritériuma, hogy megfeleljenek a „történelmi autentikusság” követelményének. Mivel a vári fejlesztések ellentmondanak a UNESCO ajánlásainak, megkerestük a szervezetet (az egyezmény végrehajtásáért a UNESCO egyik független szerve, a Világörökségi Bizottság felelős), tisztában vannak-e azzal, mi történik a Várban, és hogy az átalakításoknak milyen következményei lehetnek. Válaszukból kiderül, hogy a magyar hatóságok értesítették őket a már zajló, illetve tervezett átalakításokról. Az, hogy az érintett budapesti területeket esetleg törölnék a listáról, egyelőre nem került szóba, de a Világörökségi Bizottság szakemberei elemzik a terveket. A bizottság következő, júliusi ülésén téma lesz a Várnegyedről szóló jelentés, és ott dönthetnek a helyszínek további sorsáról. Az ugyanis, hogy milyen mértékű változásokat tolerál a szervezet, erősen helyszínfüggő. Válaszukban megjegyezték, hogy a világörökségi listáról törlés az utolsó megoldás, ami „az egész emberiségnek veszteséget jelent”, és eddig mindössze kétszer fordult elő. 2007-ben az ománi Antiloprezervátum veszítette el világörökségi státuszát, miután olajmezővé alakították; 2009-ben pedig Drezda belvárosát és az Elba-völgyet törölték a listáról egy négysávos autópályahíd felépítése miatt. |
Cikkünk elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott a K-monitor adatbázisa.
| Helyesbítés 2017. március 9-i lapszámunk Feljebb és feljebb, bármi áron c. cikkében azt állítottuk, hogy az MNB alapítványai a várbéli beruházásaikhoz kapcsolódó jogi szolgáltatásokat rendre a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodától rendelik meg. Az iroda szíves tájékoztatása szerint azonban ez az állítás nem fedi a valóságot. Levelük szerint „nem az összes MNB-alapítvány bízta meg az ügyvédi irodát az említett ingatlanok megszerzésével”: sem a PADA Úri utca 21. szám alatti ingatlanjának, sem a Postapalota, sem a Vízház megszerzésével kapcsolatos jogi ügyintézést nem az iroda látta el, ahogy a beruházások kivitelezésével kapcsolatos jogi tanácsadást sem ők végezték. „Az ügyvédi iroda jelenleg semmilyen megbízást nem lát el egyik alapítványnak sem, ezért téves és félrevezető a jelen idő használata” – zárul Berethalmi Péter irodavezető levele. A pontatlanságért az érintettek és olvasóink szíves elnézését kérjük. A szerk. |
