Nagy felháborodást váltott ki a magyartanárok között és a közvéleményben, hogy a január 31-én közzétett Nemzeti Alaptantervből kimaradt Kertész Imre és Ottlik Géza. A kormány azt ígérte, hogy a tananyagot részletező kerettantervekben már benne lesznek a szerzők, és ennek megfelelően a ma megjelent dokumentumokban szerepelnek is.
Kertész Sorstalansága (és a belőle készült film) és Ottlik Iskola a határon illetve Buda című regényeinek részletei a gimnáziumi tananyag ajánlott/választható, tehát nem kötelező témái között szerepelnek. E témákra elvben az órakeret 20 százalékát lehetne felhasználni, de magyartanárok szerint a tantervben annyira túlzsúfolt lett a kötelező törzsanyag, hogy a szabadon választható tartalomra valójában aligha jut majd idő.
Érdekesség, hogy a tanterv ajánlott részében szerepelnek Esterházy Péter Termelési regényének és Harmonia caelestis című művének részletei is, pedig róla a NAT előkészítésében kulcsszerepet vállaló Takaró Mihály korábban azt mondta, kultúraromboló, ezért nem kell tanítani.
A tantervbe újonnan beemelt - és egyből az "életművek" közé repített - Herzeg Ferenctől általános iskolában kötelezően venni kell a Pro libertate egy részletét, középiskolában Az élet kapuja kötelező olvasmány, de foglalkozni kell a Fekete szüret a Badacsonyban és a Bizánc című műveivel is.
Wass Alberttől az Üzenet haza és az Adjátok vissza a hegyeimet! lett kötelező, Nyirő Józseftől pedig az Uz Bence részletei.
