Tényleg kapnak plusz 22 milliárdot az MTA-tól elvett kutatóintézetek, de nem tudni, mit vár el ezért a kormány

  • narancs.hu
  • 2020. július 24.

Belpol

Megszűnhet a kiszámítható, bázisalapú finanszírozás.

A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a korábbi bejelentéseknek megfelelően idén 11 milliárd, jövőre pedig 22 milliárd forint plusz költségvetési forrást rendel a kormány az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. Tavaly szeptemberben ide kerültek a korábban az MTA által fenntartott kutatóintézetek.

Az intézeti alkalmazottakból álló Akadémiai Dolgozók Fóruma a pluszpénz ellenére sem tűnik elégedettnek, a határozat ugyanis azt is tartalmazza, hogy "feladatarányos forrásallokációs rendszer" váltja fel az eddigi bázisalapú finanszírozást.

A kutatóintézetek működését a különböző pályázatoktól, projektektől függetlenül is biztosító bázisfinanszírozás megtartása az MTA egyik fontos törekvése volt a kormánnyal folytatott tárgyalások során.

Az ADF szerint most ez került veszélybe. "A bázisfinanszírozás hiánya olyan helyzetet teremt, amelyben megbízáson vagy felkérésen alapuló piaci tevékenységet lehet a kutatás látszatának álcája mögé bújtatni, ami lehetetlenné teszi a független tudományos gondolkodást és a tudomány fejlődésének elősegítését" – írják közleményükben.

Hogy a feladatarányos finanszírozás egész pontosan mit fog jelenteni, az még elég homályos, a kormányhatározat szerint mindenesetre az ELKH és a kormány hosszú távú stratégiai megállapodást tervez kötni, valamint a kormány egyetért az ELKH intézményi stratégiai irányelveivel is, ezeket az irányelveket azonban az ADF közleménye szerint a kutatók nem ismerik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.