Titok, hogyan lett magyar állampolgár Hilarion atya

  • narancs.hu
  • 2024. július 7.

Belpol

Nemzeti érdekre hivatkozva nem árulja el a kormány, miként kapott három hónap alatt magyar útlevelet az orosz lelkipásztor.

„Az elmúlt három és fél évtizedben a magyar állam a magyar állampolgárságra vonatkozó adatokat elsősorban nemzetpolitikai érdekből és csak másodsorban a személyes adatok védelmére tekintettel titkosan kezelte. Ennek fenntartása alapvető nemzeti érdek, mivel a kettős állampolgárságot számtalan állam nem ismeri el, sőt időnként szankcionálja, így bármilyen állampolgárságra vonatkozó adat nyilvánossága magyar állampolgárok számára eredményezhet jogsérelmet” – ezzel indokolta a Miniszterelnökségi Sajtóiroda, miért nem tájékoztat a Telex kérdésére Hilarion Alfejev orosz metropolita magyar állampolgárrá válásának folyamatáról.

Hilarion Alfejev a magyarországi orosz ortodox egyházmegye vezetője. Azért szerepel most a hírekben, mert az orosz Novaja Gazeta arról számolt be, egy Szuzuki George nevű férfi, aki évekig ministránsként szolgált mellette, szexuális zaklatással vádolja.  Hilarion atyát egy ideig Kirill moszkvai pátriárka közvetlen munkatársaként és az orosz ortodox egyház második számú vezetőjeként tartották számon. 2022-ben több tisztségéből felmentették és Magyarországra küldték. Szuzuki az orosz lap szerint ezután költözött hozzá, és 2024 januárjáig a közelében volt. Akkor elment, és mivel a gyanú szerint ellopott a metropolitától egy drága órát és 30 ezer eurót, a magyar rendőrség eljárást indított ellene.

Hilarion többször találkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és egyszer Orbán Viktor miniszterelnökkel.

A Novaja Gazeta értesülése volt az is, hogy az orosz lelkipásztor három hónappal az után, hogy Magyarországra érkezett, már megkapta a magyar állampolgárságot. 

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda azt írta, általánosságban tud csak tájékoztatást adni arról, hogy a törvény szerint milyen esetekben van lehetőség megadni valakinek a magyar állampolgárságot. 

Hilarion atya az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a budapesti Hungexpón 2021. szeptember 6-án. MTI/Bruzák Noémi

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.