Orbán: „Próbáltam szőnyeg alatt tartani a dolgot”

  • narancs.hu
  • 2024. július 7.

Belpol

Igazi birodalomról, titkos üzenetről, nagyfiúkról és a háborúban meghaló fiatalokról nyilatkozott a miniszterelnök a levegőben.

Eredetileg titokban akarta tartani, hogy Moszkvába utazik, de kiderült, talán akkor, amikor a Magyar Honvédség engedélyt kért a lengyel hatóságoktól egy katonai gép átrepüléséhez – többek között erről nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök a svájci Weltwoche újságírójának keleti útja közepette, a repülőgépen. 

Az interjút szemléző Telex arra emlékeztet, hogy az európai uniós vezetők megdöbbentek, miután ukrajnai útját követően Orbán Viktor Oroszországba is elutazott Vlagyimir Putyinnal tárgyalni, mert most Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az útról Magyarország legközelebbi szövetségesei sem tudtak. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt írta, az orosz elnököt nem lehet „megbékíteni”, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig közleményt adott ki arról, hogy a Putyinhoz utazó Orbán az Uniót nem, csak saját országát képviseli.

Mindennek fényében a svájci újságíró először azt kérdezte a kormányfőtől, milyen érzés volt tárgyalni az orosz elnökkel, aki több mint hatezer nukleáris robbanófej fölött rendelkezik. A válasz: „Különleges. Már csak azért is, mert el lehet képzelni, hogy mi minden felett uralkodik. A robbanófejeket említette, de ott van a terület, a lakosság és a hatalmas természeti kincsek, amivel rendelkeznek. Szóval egy igazi birodalom. Egy ember, aki egy valódi birodalmat irányít”.

Orbán Viktor az interjúban is utalt arra, amit a Putyinnal való találkozó elején mondott, hogy ő ma az egyetlen nyugati vezető, aki tárgyalni tud a háborúban álló két ország vezetőivel, a többi európai kormány ugyanis „olyan helyzetet teremtett”, amelyben nincs lehetőség közvetlen kommunikációra mindkét féllel, főleg az orosszal. Szerinte nem fontosak a moszkvai útját érő kritikák, hiszen a fronton minden percben százak halnak meg. 

Beszélt arról, hogy miután véget ért kedden a hivatalos találkozója Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ő küldött „egy titkos üzenetet Szijjártó Péter külügyminiszternek, hogy szervezzen meg valamit, mivel a telekommunikációt teljes mértékben megfigyeli a többi nagyfiú, ezért próbáltam szőnyeg alatt tartani a dolgot, amíg csak lehet.” 

Beszélt arról is, mi hangzott el Putyinnal való tárgyalásán. Ő megkérdezte az orosz elnököt, lát-e esélyt arra, hogy fegyverszünet kezdődjön, majd béketárgyalás. Putyin e téren nem volt optimista, mondván, az ukránok egy ilyen lehetőséget a maguk javára használnának ki.

„Én azt mondtam, legalább fontolja meg. Értem az érvelését, de gondolja meg. Minden nap számít, mivel mindennap fiatalok halnak meg, legalább gondolja meg, ne söpörje félre” – idézte fel saját szavait Orbán. 

Putyinnak, mint kiderült, egyelőre nincs elképzelése arról, hogyan alakul Oroszország és az Európai Unió kapcsolata a háború befejezése után. A magyar miniszterelnök úgy gondolja, az oroszok számára is jó üzenete van az útjának, azt láthatják, „valaki idejön nyugatról, mert a nyugatot is ellenségnek tekintik, és azt mondja, hogy beszéljünk máshogyan”.

A Putyinnal folytatott tárgyalása három órán át tartott, és szerinte jó hangulatban telt. „Putyin több mint száz százalékban racionális ember. Amikor tárgyal, amikor felajánlj valamit, akkor is hihetetlenül racionális. Hidegvérű, nagyon óvatosan fogalmaz. Igazi kihívás tárgyalni vele, és az arra való felkészülés, ha az ember azonos intellektuális és politikai szinten akar vele lenni” – fogalmazott Orbán. Ő úgy gondolja, a békét nem lehet bürokratikus úton elérni, csak politikai megoldással, és ehhez az első lépés a diplomáciai csatornák megnyitása, ez most általa megtörtént. 

A magyar miniszterelnök a svájci médiumnak azt mondta, a jövő héten ugyanilyen fontos találkozókra készül, de ezeket már csak akkor jelentik be, amikor ő a helyszínen lesz, addig titok, kikkel és miről fog tárgyalni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.