Tombol a Fidesz az EP-döntés miatt

  • narancs.hu
  • 2018. június 25.

Belpol

Az EP szakbizottsága szerint csak romlott a helyzet, amióta időt adtak a magyar kormánynak. Ezért lép közbe a parlament.

Az EP illetékes szakbizottsága néhány órával ezelőtt elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést, mely szerint az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

A LIBE-nek aggodalmai vannak az alkotmányos és a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, az adatvédelemmel kapcsolatban, ahogyan a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, illetve a kisebbségek, például a romák és a zsidók, vagy a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is. Rámutattak, hogy az uniós alapértékek megsértésének kockázata más tagországokra és az EU-n belüli kölcsönös bizalomra is kihatással van.

A képviselők szerint „kedvezőtlen irányban befolyásolja az unióról kialakult képet a magyar helyzet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást”.
A jelentést szövegező Judith Sargentini holland EP-képviselő kijelentette:

„Súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak, ezért lép közbe a parlament.”

Hozzátette, az összeállítás során egyebek mellett az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint nemzeti és nemzetközi bíróságok szakértői véleményeiből dolgoztak.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint azonban a jelentés célja a nyomásgyakorlás.

A miniszterelnök a szavazást követően Budapesten nyilatkozott újságíróknak. Kijelentette: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében. „De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni” – tette hozzá.
A kormányfő az úgynevezett Sargentini-jelentést Soros-jelentésnek nevezte, hozzátéve: az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő Soros György embere. Nagyjából ugyanezeket a kommunikációs paneleket hallhattuk a többi kormánypárti politikustól is. A Fidesz kommunikációs igazgatója kijelentette: Soros emberei mindenütt ott vannak. „Az összes migránspárti politikusnak azt üzenjük: Brüsszel és a Soros-hálózat akárhányszor is fenyegeti meg Magyarországot, mi ki fogunk tartani a magyar nemzeti érdekek védelme mellett. Mi a magyar emberek akaratát érvényesítjük, a magyarok pedig világossá tették a választásokon, hogy nem kérnek a tömeges bevándorlásból” – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.

Gál Kinga fideszes képviselő a szavazást követő rövid sajtótájékoztatóján közölte, teljesen biztosak voltak benne, hogy a baloldali többségű bizottság el fogja fogadni a „ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat” tartalmazó szöveget. A jelentés egyértelmű bosszú a Fidesz választási győzelme miatt, valamint büntetés, amiért a kormány kiáll következetesen a jelenlegi migrációs politikája mellett. Sérelmezte emellett, hogy szerinte a „másik fél nem hallgattatott meg”, továbbá kettős mércét emlegetett.

A jelentés előreláthatóan szeptember 12-én kerül az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti – „atomfegyverként” is emlegetett – jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Itt az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség.
Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárás, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk