Török Gábor: Az Index sorsáról a miniszterelnök körüli hatalomgyárban döntenek

  • narancs.hu
  • 2020. július 24.

Belpol

A politológus reagált az Indexben kialakult helyzetre.

Török Gábor a közösségi oldalán reagált arra, hogy az Index vezető szerkesztői és újságíróinak többsége beadta felmondását pénteken, miután a megelőző napokban menesztették Dull Szabolcs főszerkesztőt, majd a szerkesztőség kifejezett kérésére sem helyezték vissza állásába.

Török a helyzetre azt írta: "Az Index sorsáról végső soron a Fideszben (értsd: a miniszterelnök körüli hatalomgyárban) döntenek, hiszen ma már ott találhatók a tulajdonosok. A "tulajdonos diktál" elvet más ügyekben (lásd: amikor a hatalomgyár korábbi társigazgatója szakított a miniszterelnökkel és kirúgott „minden orbánistát” a sajtójából) ezt mindenki természetesnek fogadta el, érdemes lenne most is tisztában lenni ezzel.

Kifejti, hogy "A hatalomgyár számára a média kizárólag politikai kérdés, nem hisznek abban, hogy létezhet a politikától független (értsd: nem a politikai logikát alkalmazó) újságírás. Amit lehet, megszereznek (ezért is került korábban a Simicska Lajoshoz a legolvasottabb online portál – aztán tőle a mai helyére), amit nem lehet, azt ellenségnek tartják és így is viszonyulnak hozzá. Egyszerű logika, nem nehéz megérteni és alkalmazkodni hozzá."

Mivel Török szerint a hatalomgyár nem gyakorol gesztusokat, de fél a politikai veszteségektől, ezért látunk még mindig újabb és újabb „nemfideszes” döntéshozókat az Indexnél.

Török hangsúlyozza, hogy "Akik nem pártmédiát szeretnének vagy éppen ellenzéki médiára vágynak, azok sem tulajdonosként, sem fogyasztóként nincsenek eltiltva attól (és eddig sem voltak), hogy ezért tegyenek is. Az ország sorsáért őszintén aggódó, felelősséget érző, hazafias milliárdosok – ha vannak ilyenek - nyugodtan finanszírozhatnának nem pártsajtóként működő szerkesztőségeket, a tényekre kíváncsi olvasók – ha vannak ilyenek - pedig olvashatnak, nézhetnek, hallgathatnak és ezáltal támogathatnak olyan orgánumokat, amilyeneket értéknek tartanak."

Végül megjegyzi, hogy a sajtószabadság fontos dolog, de ha nem eléggé fontos annyi embernek, hogy politikai erőt képezzenek mellette, akkor csak addig marad életben, amíg valaki nem lesz elég erős, hatalmas és cinikus ahhoz, hogy a maga érdekei szerint értelmezze.

"A hatalom bizonyára – sok ügyben – lehetne mérsékeltebb, mértéktartóbb és méltányosabb is, de ha egy országban csak attól függ minden, hogy a hatalmon lévő képes-e a politikai logikát nem a végsőkig elvinni, mert a politikai logika (azaz ebben az esetben valamilyen ellenerő) nem kényszeríti rá erre, akkor ott kár erőlködni" – teszi hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.