Török Gábor: Az Index sorsáról a miniszterelnök körüli hatalomgyárban döntenek

  • narancs.hu
  • 2020. július 24.

Belpol

A politológus reagált az Indexben kialakult helyzetre.

Török Gábor a közösségi oldalán reagált arra, hogy az Index vezető szerkesztői és újságíróinak többsége beadta felmondását pénteken, miután a megelőző napokban menesztették Dull Szabolcs főszerkesztőt, majd a szerkesztőség kifejezett kérésére sem helyezték vissza állásába.

Török a helyzetre azt írta: "Az Index sorsáról végső soron a Fideszben (értsd: a miniszterelnök körüli hatalomgyárban) döntenek, hiszen ma már ott találhatók a tulajdonosok. A "tulajdonos diktál" elvet más ügyekben (lásd: amikor a hatalomgyár korábbi társigazgatója szakított a miniszterelnökkel és kirúgott „minden orbánistát” a sajtójából) ezt mindenki természetesnek fogadta el, érdemes lenne most is tisztában lenni ezzel.

Kifejti, hogy "A hatalomgyár számára a média kizárólag politikai kérdés, nem hisznek abban, hogy létezhet a politikától független (értsd: nem a politikai logikát alkalmazó) újságírás. Amit lehet, megszereznek (ezért is került korábban a Simicska Lajoshoz a legolvasottabb online portál – aztán tőle a mai helyére), amit nem lehet, azt ellenségnek tartják és így is viszonyulnak hozzá. Egyszerű logika, nem nehéz megérteni és alkalmazkodni hozzá."

Mivel Török szerint a hatalomgyár nem gyakorol gesztusokat, de fél a politikai veszteségektől, ezért látunk még mindig újabb és újabb „nemfideszes” döntéshozókat az Indexnél.

Török hangsúlyozza, hogy "Akik nem pártmédiát szeretnének vagy éppen ellenzéki médiára vágynak, azok sem tulajdonosként, sem fogyasztóként nincsenek eltiltva attól (és eddig sem voltak), hogy ezért tegyenek is. Az ország sorsáért őszintén aggódó, felelősséget érző, hazafias milliárdosok – ha vannak ilyenek - nyugodtan finanszírozhatnának nem pártsajtóként működő szerkesztőségeket, a tényekre kíváncsi olvasók – ha vannak ilyenek - pedig olvashatnak, nézhetnek, hallgathatnak és ezáltal támogathatnak olyan orgánumokat, amilyeneket értéknek tartanak."

Végül megjegyzi, hogy a sajtószabadság fontos dolog, de ha nem eléggé fontos annyi embernek, hogy politikai erőt képezzenek mellette, akkor csak addig marad életben, amíg valaki nem lesz elég erős, hatalmas és cinikus ahhoz, hogy a maga érdekei szerint értelmezze.

"A hatalom bizonyára – sok ügyben – lehetne mérsékeltebb, mértéktartóbb és méltányosabb is, de ha egy országban csak attól függ minden, hogy a hatalmon lévő képes-e a politikai logikát nem a végsőkig elvinni, mert a politikai logika (azaz ebben az esetben valamilyen ellenerő) nem kényszeríti rá erre, akkor ott kár erőlködni" – teszi hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.