Az ukrán külügyminisztérium tiltakozott amiatt, ahogyan a magyar nyolcadikosok földrajztankönyve tárgyalja Ukrajna közelmúltjának történetét, a Krím-félsziget esetét.
A Telex most az esettel kapcsolatban olvasói levelekre hivatkozva azt írja, a nevezetes könyvnek nem csak az Ukrajnával foglalkozó része aggályos.
Többek közt földrajztanárok jelezték a lapnak, hogy az egykori Jugoszláviáról szóló rész is manipulatív a tankönyvben. A délszláv háborúról szóló rész nem bontja ki az igazság minden részletét, az egyik pedagógus úgy fogalmazott: „az indoktrináció más tematikában is zajlik”.
Az 1991-ben elkezdődött háborúról az újságolvasók, híradónézők azt szűrhették le, hogy a tagállamok függetlenedési törekvései, a népek közötti ellentétek erősödése és a Jugoszlávián belüli szerb hegemóniatörekvés vezetett a kitöréséhez. Lehetett olvasni, hallani Miloševićről, Tudjmanról, Bosznia-Hercegovina felosztásának tervéről, Koszovóról, Vukovár bombázásáról, Krajinai Szerb Köztársaságról és arról, hogy a jugoszláv légierő a magyarországi Barcsot is bombázta.
A földrajzkönyv viszont egy karikatúrát közöl, azzal a feladattal, hogy a nyolcadikosok értelmezzék, és adjanak neki címet.
A karikatúrát úgy lehet értelmezni, hogy Jugoszlávia szétesését az Egyesült Államok irányította a NATO katonai beavatkozása révén. Bár arról ír a könyv, hogy „A háború hatására mindkét országban [Horvátország és Szerbia] homogénebb lett a népesség összetétele, mert főként a kisebbségekhez tartozók kényszerültek menekülni”, az etnikai tisztogatásokról, a civilek legyilkolásáról nincs szó benne.
A délszláv háború idején menekült koszovói albánokról szóló résznél egy 2015-ös sajtófotó látható, igaz, szintén menekültekről.
A könyv 2018-ban kapott engedélyt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet készítette. A Telex megkérdezte az Oktatási Hivatalt a könyv hiányosságairól, de választ nem kapott.
