Sokallotta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) – az eddigi hat után – nettó 586 millió forintból mindössze további 4 klubnál szereltetné fel a stadionbiztonsági rendszer elemeit. A minisztérium ezért megvonta a labdarúgó-szövetségnek erre adott támogatást, hozzávetőleg 2 milliárd forintot. A döntés június 13-án született, egy héttel azt követően, hogy a Magyar Narancs körbejárta a labdarúgó-szövetség háromszakaszosra tervezett stadionbiztonsági projektsorozatának furcsaságait.
| ||
Ez lett volna a második lépcső, de egyelőre nincs tovább: az Emmi nem csak a közbeszerzési eljárás érvénytelenítése érdekében járt el, de arról is értesítette az MLSZ-t, hogy felmondja a támogatási szerződést. Mint a minisztérium Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságától megtudtuk, az Orbán-kormány 2011-ben 960 milliót, 2012-ben 864 milliót biztosított a sporthuliganizmus visszaszorítását szolgáló I-II. stadionbiztonsági projektre, 2013-ban pedig 864 millió forintot.
Akiknek jutott, és akik kimaradtak
Az első ütemben a kispesti, győri, diósgyőri, újpesti, szombathelyi, kecskeméti futballstadionokba építették be a szurkolók személyazonosítását lehetővé tevő rendszert, ami a forgóajtós beléptetőkapukat, a lelátót pásztázó kamerákat, a névre szóló jegyeket gyártó jegykiadó rendszert, az MLSZ szerveréhez csatlakozó informatikai rendszert tartalmazza. (A Budapest Honvédnál a beléptetőkapukon kívül 50 kamerát és 12 jegypénztárat láttak el eszközökkel.) Az első ütem költsége nettó 645 millió forint volt, stadiononként átlagosan 97,7 millió. A második ütem kivitelezése stadiononként tízmillió forinttal megdrágult volna, a legjobb ajánlat szerint futballpályánként átlagosan 107 millió forintot költött volna el az MLSZ az adófizetők pénzéből. A tender kiírásakor az MLSZ 8-10 stadion felszerelését várta el (Videoton FC, DVSC, Pécsi MFC, Kaposvári Rákóczi FC, MVM Paks FC, Lombard Pápa Termál FC és az MTK), ehelyett a legjobb ajánlat csupán 4 pálya kivitelezésére szólt. Az MLSZ nem válaszolt azon kérdésünkre, mely cégek adtak be ajánlatot, a Közbeszerzési Értesítőből viszont kiderül, hogy az első ütem nyertese, a spanyol Indra Sistemas S.A., valamint a Synergon Retail Systems Kft. versenyzett a tárgyalásos eljáráson, míg a 2010. márciusig Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. érdekeltségében lévő Endora Biztonságtechnikai Tanácsadó Kft. ezúttal nem pályázott. Az érvénytelenített eljárás hirdetményéből megtudható, hogy az Emmi már 2013. május 13-i levelében felszólította az ajánlatkérőt arra, hogy a támogatás eddig igénybe vett részével számoljon el, továbbá jelezte, hogy „ennek megtörténtét követően a támogatási szerződés megszüntetése iránt kell intézkednie”.
Az MLSZ a stadionbiztonsági rendszer üzemeltetésére is kiírt egy pályázatot, amit forráshiány miatt a minisztérium ugyancsak eredménytelennek nyilváníttatott. Ez a megbízás az IT-rendszerek és eszközök – stadiononként átlagosan 13 munkaállomás, kamerák, beléptetőkapuk – üzemeltetési feladatainak ellátására, az ehhez kapcsolódó műszaki ügyfélszolgálat biztosítására vonatkozott. Fölmerült azonban a párhuzamos finanszírozás lehetősége: a teljesítés helyszíneiként Budapest, Győr, Kecskemét, Miskolc, Szombathely, Pápa, Paks, Kaposvár, Debrecen, Székesfehérvár, Pécs volt megjelölve, miközben a stadionbiztonsági projektbe került klubokkal az MLSZ olyan támogatási szerződést kötött, amelyben az egyesületek vállalják a szövetségtől kapott rendszer üzemeltetésének költségeit. További furcsasága volt a márciusban indított gyorsított közbeszerzésnek, hogy csak idén szeptembertől kezdődött volna a megbízás (miközben a bajnokság július 27-én startolt), és csak 2014. március végéig, azaz nem a bajnoki idény végéig rendelték volna meg – ennek okát szintén hiába tudakoltuk a szövetségtől. A felhívásra egyébként öt cég adott be ajánlatot, köztük egy olyan is, amelyiknek 2009–2011 között 0 (nulla) forint volt az árbevétele.
Törvényen kívüli bajnoki meccsek
Kérdés, hogy ha nem folytatódik a stadionbiztonsági MLSZ-projekt, a klubok hogyan tudnak megfelelni a törvény szövegének. A sporttörvény 2011-es módosítása szerint július 1-jétől „a szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert alkalmazhat, a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében beléptető rendszert alkalmaz”. A törvény nem aszerint differenciál, hogy milyen osztályú csapatokról van szó, hanem a sportesemény várható nézőtéri hatásait, kockázatait veszi számításba, és a beléptető rendszert a focimeccs biztonsági besorolásának függvényében kell alkalmazni (a meccs besorolásáról a rendőrség határoz). Ebből a szempontból a legtöbb nézőt befogadó Puskás Ferenc Stadion felszerelése érdemel figyelmet, ahol a válogatott és – átmenetileg – a legnagyobb szurkolótáború Ferencváros is játszik – a Puskás biztonsági beléptető rendszere a II. szakaszban épült volna ki, vagyis a törvény értelmében ott egyelőre nem lehet fokozott és kiemelt kockázatú focimeccset rendezni. A program szerint viszont augusztus 14-én a csehekkel játszik a válogatott felkészülési mérkőzést.
Érdekes a Diósgyőr esete is, amely a stadionbővítés ideje alatt Nyíregyházán játszana 3-4 „hazai” meccset. Nyíregyházán nincs beléptető rendszer, ott tehát nem lehetne DVTK-meccset játszani. Legközelebb Újpesten van alkalmas pálya, ahová nyilván nem viszi a meccseit a miskolci klub. Debrecenbe, ahol szintén új stadion épül, ugyancsak nem került az MLSZ biztonsági rendszeréből, nekik majd az elkészült új diósgyőri lenne a biztonságilag alkalmas legközelebbi stadion. Ha pedig ott sem lehet játszani, akkor jöhet az újpesti vagy a kispesti. A most feljutott Mezőkövesd pályája egyáltalán nem alkalmas NBI-es mérkőzés rendezésére, bár már gőzerővel zajlanak a bővítési munkálatok, köszönhetően a kormány rendkívüli, 400 milliós támogatásának, amit a Tállai András belügyminisztériumi államtitkár által elnökölt klub kapott.
Jelenlegi tudás
A magyarnarancs.hu megkeresésére az MLSZ ezúttal sem adott világos választ arra, július 1-jétől mely stadionok felelnek meg a törvényi követelményeknek. „Mindegyik, amely egyébként az egyéb biztonsági és infrastrukturális követelménynek is megfelel, ugyanis vagy a klub önmaga (lásd PMFC), vagy az MLSZ segítségével megoldja a névre szóló jegyértékesítést.” Hogy milyen határidővel, nem tudjuk. A válasz leghomályosabb mondata az utolsó volt: „Mostani tudásunk szerint a névre szóló jegyértékesítés miatt nem kell egyetlen mérkőzést sem elhalasztani.” Ami tehát nem jelenti azt, hogy későbbi tudásuk szerint ne kellene majd meccseket halasztani. Megkérdeztük, a szövetség ellenőrizte-e az első, július 27-i fordulóban, hol működik a rendszer és hol nem, de erre nem kaptunk választ.
Arra a kérdésünkre is várjuk a választ, hogy állami támogatás híján mennyibe fog kerülni a kluboknak a rendszer kiépítése, és azok miben fognak eltérni a már működő rendszertől. A rendszer nélkülözhetetlen tartozékai a bejutást szabályozó kapuk, amelyek leolvassák és továbbítják a jegyek adatait – enélkül értelmetlen az egész stadionbiztonsági projekt. Nem tudni, hogy ezekre honnan szereznek 100 milliót azok a klubok, amelyek egyébként is tetemes veszteséggel működnek (2012-ben csak a Honvéd és az MTK volt nyereséges az Origo szerint).
A magyarnarancs.hu megkeresett olyan klubokat, amelyek kimaradtak a projektből. A PMFC-ben a nyitó fordulóban beüzemelték a biztonsági rendszert a Fradi ellen, ami „a saját belső hálózatunk informatikai fejlesztésével, az Alexandra könyvesboltok országos hálózatának bevonásával történt az MLSZ iránymutatásainak megfelelve” – közölte lapunkkal a klub. Reagált érdeklődésünkre az első osztályban debütáló felcsúti Puskás Ferenc Akadémia is: amíg a stadionjuk elkészül, Székesfehérváron játszanak az ottani biztonsági feltételek szerint. Azt nem tudták megmondani, hogy a Videoton stadionjában rányomtatják-e a vásárló nevét a jegyre, ami a törvényileg elvárt azonosító rendszer alapja.
