Transzneműeknek is joga van népviseletbe öltözni
3804921536_7ddaaef213_b.jpg

Transzneműeknek is joga van népviseletbe öltözni

  • narancs.hu
  • 2019. július 11.

Belpol

Hollókőn nem akartak bérbe adni népviseletet egy transz nőnek.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte azt a transz nőt, akinek nem adtak bérbe egy népviseletet Hollókőn. Eszter transznemű nő, nevét és nemét évekkel ezelőtt hivatalosan is megváltoztatta, áll a Háttér Társaság közleményében.

Egy fotósorozat elkészítéséhez szeretett volna hollókői népviseletbe öltözni, így került kapcsolatba egy helyi ruhakölcsönzővel. A vállalkozó kezdetben nyitott volt a ruha bérbeadására, annak tudatában is, hogy Eszter transznemű. Néhány nappal később azonban többek között arra hivatkozva, hogy „a fotózásnak híre ment a faluban, és nagyon sokan fejezték ki nemtetszésüket“, valamint hogy „Hollókő (...) egy zárt keresztény közösség“, megtagadta a ruhakölcsönzést.

Eszter az elutasítást követően az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult. Az eljárás során az egyéni vállalkozó arra hivatkozott, hogy a szolgáltatást azért nem biztosította, mert nem állt rendelkezésére megfelelő méretű ruha; neki személyesen nincs ellenérzése a transznemű emberekkel szemben, a falubeliek nemtetszése kapcsán pedig csak magánvéleményét fogalmazta meg.

A vizsgálat során a Hatóság megállapította, hogy a vállalkozó korábban utalt arra, hogy van megfelelő ruhája a fotózáshoz, később viszont lehetőséget sem biztosított Eszter számára a ruhapróbára. A Hatóság azt is hangsúlyozta, hogy „az egyenlő bánásmód követelményének megsértése szempontjából nem bír relevanciával, hogy az elutasításra az eljárás alá vont személyes meggyőződése, vagy mások - vélt vagy valós - ellenérzései miatt került sor“.

„Fontosnak tartottam a helyi vállalkozók, szolgáltatók és döntéshozók figyelmét felhívni arra, hogy nemi identitása miatt senkit sem lehet megfosztani egy szolgáltatás igénybevételétől“ - kommentálta az EBH határozatát Eszter.

„Örvendetes, hogy egyre több LMBTQI ember fordul az őt ért jogsértés esetén az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz“ - tette hozzá Dombos Tamás, a kérelmező képviseletét ellátó Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa. „A kutatások szerint minden harmadik LMBTQI embert ért már hátrányos megkülönböztetés szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt, de az ilyen ügyeknek csak a töredéke jut el az EBH vagy a bíróságok elé.“

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.