Túl szigorú nyelvvizsgához kötni a felvételit az oktatási jogok biztosa szerint
nyelvvizsga_top_story_lead.jpg

Túl szigorú nyelvvizsgához kötni a felvételit az oktatási jogok biztosa szerint

  • narancs.hu
  • 2019. október 30.

Belpol

Nem csak a diákoknak rossz, de egyes szakok szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járha, véli Aáry-Tamás Lajos.

Az oktatási jogok biztosa az InfoRádióban a 2020-as érettségi-felvételi rendszerrel kapcsolatban azt mondta, nagyon sok diákot hátrányosan fog érinteni az a kettős rendelkezés, hogy a felvételihez középfokú nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi kell majd.

Aáry-Tamás Lajos szerint ez sok diákot eleve kizár a felsőoktatásból, mert középiskolában esélyük sincs teljesíteni a feltételeket.

„A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék" - mondta Aáry-Tamás.

Erről korábban a Magyar Narancs is részletesen írt.

Íme a hivatalos adat: tízezerek bukhatják a felvételit a kormány szigorítása miatt

Az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Pedig jövőre már kötelező lesz. Nemrég nyomtatott kiadásunkban foglalkoztunk azzal, hogy egy 2014-es rendelet értelmében a következő tanévtől az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lesz legalább egy középfokú (B2-es, komplex) nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű okirat, praktikusan emelt szintű nyelvi érettségi.

„Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett, és érdemes erről vitát folytatni. Miért kell nyelvvizsga, amikor a diákok 15 éve kötelezően nyelvi érettségi vizsgát tesznek? Nem vagyunk elkésve, de egy-két hónapon belül dűlőre kellene vinni ezt a kérdést" - mondta a biztos. Arról is beszélt, hogy készült már több módosítási javaslat, de a döntés még várat magára.

"A nyelvtudás álljon rendelkezésre, de ne egy magáncég által kiadott bizonyítványt fogadjunk el az állami felsőoktatásban, hanem elégedjünk meg a közoktatásból érkező érettségivel is"

- javasolja Aáry-Tamás Lajos.

A biztos arról is beszélt, hogy a köznevelésben a testi fenyítéses panaszok száma nem csökken, sőt, a szóbeli bántalmazások száma kifejezetten nőtt. Emelkedett az óvodáktól érkező panaszok száma, és a fogyatékos vagy sajátos nevelési igényű gyerekek esetében is jelentős növekedés volt a panaszok számában.

Neked ajánljuk