Túl szigorú nyelvvizsgához kötni a felvételit az oktatási jogok biztosa szerint
nyelvvizsga_top_story_lead.jpg

Túl szigorú nyelvvizsgához kötni a felvételit az oktatási jogok biztosa szerint

  • narancs.hu
  • 2019. október 30.

Belpol

Nem csak a diákoknak rossz, de egyes szakok szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járha, véli Aáry-Tamás Lajos.

Az oktatási jogok biztosa az InfoRádióban a 2020-as érettségi-felvételi rendszerrel kapcsolatban azt mondta, nagyon sok diákot hátrányosan fog érinteni az a kettős rendelkezés, hogy a felvételihez középfokú nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi kell majd.

Aáry-Tamás Lajos szerint ez sok diákot eleve kizár a felsőoktatásból, mert középiskolában esélyük sincs teljesíteni a feltételeket.

„A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék" - mondta Aáry-Tamás.

Erről korábban a Magyar Narancs is részletesen írt.

Íme a hivatalos adat: tízezerek bukhatják a felvételit a kormány szigorítása miatt

Az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Pedig jövőre már kötelező lesz. Nemrég nyomtatott kiadásunkban foglalkoztunk azzal, hogy egy 2014-es rendelet értelmében a következő tanévtől az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lesz legalább egy középfokú (B2-es, komplex) nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű okirat, praktikusan emelt szintű nyelvi érettségi.

„Ez a nagyon szigorú szabály túllő azon a célon, amelyet a jogalkotó tervezett, és érdemes erről vitát folytatni. Miért kell nyelvvizsga, amikor a diákok 15 éve kötelezően nyelvi érettségi vizsgát tesznek? Nem vagyunk elkésve, de egy-két hónapon belül dűlőre kellene vinni ezt a kérdést" - mondta a biztos. Arról is beszélt, hogy készült már több módosítási javaslat, de a döntés még várat magára.

"A nyelvtudás álljon rendelkezésre, de ne egy magáncég által kiadott bizonyítványt fogadjunk el az állami felsőoktatásban, hanem elégedjünk meg a közoktatásból érkező érettségivel is"

- javasolja Aáry-Tamás Lajos.

A biztos arról is beszélt, hogy a köznevelésben a testi fenyítéses panaszok száma nem csökken, sőt, a szóbeli bántalmazások száma kifejezetten nőtt. Emelkedett az óvodáktól érkező panaszok száma, és a fogyatékos vagy sajátos nevelési igényű gyerekek esetében is jelentős növekedés volt a panaszok számában.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.