Magyar Narancs: Van innen visszaút?
Karácsony Gergely: Előre van út. Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy egy titkosszolgálati módszerrel rögzített, manipulált felvétellel meghátrálásra kényszeríthet. Azzal párhuzamosan jövünk föl a felmérésekben, hogy a Fidesz egyre durvább eszközökkel mutatja ki a foga fehérjét. Láthatóan követnek, lesifotósokkal és puskamikrofonokkal, most meg kijön ez a felvétel, amelyen semmi olyan nincs, amit ne mondtam volna korábban.
MN: Az egyik mondása az volt az ellenzéknek Budapesten, hogy nincs vesztett kerület, ehhez képest újdonság, hogy Gy. Németh Erzsébetnek semmi esélye a győzelemre.
KG: Valószínűleg hónapokkal korábban mondtam ezt, és tévedtem. Az elmúlt hónapok kampánya alapján azt gondolom, hogy még a XVII. kerületben is nyerhet az ellenzék.
MN: Tényleg nem emlékszik rá, mikor és kivel beszélgetett?
KG: Van rá tippem, de nem vagyok benne teljesen biztos. Abban viszont igen, hogy nem a beszélgetőpartnerem rögzítette a beszélgetést. Hetek óta követnek a fideszesek, múlt héten is láttam a puskamikrofont az engem követő autóban. (Az interjú múlt hét csütörtökön készült, később Karácsony Gergely írásban az alábbiakat közölte lapunkkal: „A lejáratási kísérletet követő napokban többünknek, egymástól függetlenül, az az erős gyanúja támadt, hogy hónapok óta lehallgathatja valaki a Párbeszéd elnökségi üléseit, ráadásul az elvben nemzetbiztonsági védelem alatt álló Képviselői Irodaházban. Szerintem ez botrány, indokolt a feljelentés.”)
MN: Tuti, hogy a Fidesz készítette a felvételt? Az elhangzottak csak megerősítik, hogy az MSZP-n belül is vannak komoly ellenlábasai.
KG: A Fidesz érdeke, hogy szétfeszítse a jól működő ellenzéki együttműködést. Nem fog sikerülni. A legerőteljesebben az MSZP segíti a kampányomat, maximális erőbedobással és minden szervezeti hátterével. Nincsenek belső ellenfelek, sokat dolgoztunk azon, hogy átlépjünk az EP-választási kampányban még létező ellenzéki törésvonalakon. A Fidesz mindent bevet, rendőrséget hívnak egy ellenzéki kampánystábra, beidéznek sajtótájékoztatót tartó ellenzéki politikusokat. Ebbe a sorba illeszkedik ez a hangfelvétel is. De annyira hülyék, hogy ezzel csak olajat öntenek a tűzre.
MN: A Fidesz támogatta Tarlóson kívül két másik ellenfele is van: Puzsér Róbert és Berki Krisztián.
KG: A trashceleb a Fidesz embere; Robiból meg nem nézem ki, hogy puskamikrofonnal rohangászik utánam, bár kétségtelen, mostanában meglepő és mulatságos dolgokra képes.
MN: Tüttő Kata neve is előkerül a felvételen, azt mondja, túl későn értesült a hozzá köthető Leisztinger Tamás belvárosi érdekeltségeiről. Erről épp a Magyar Narancs számolt be március 21-én, a jelöltek nyilvános bejelentése előtt két és fél héttel. Nem volt idő cserélni?
KG: A Tüttő Katáról szóló mondatokat alighanem megkurtították, én Katát az egyik legfelkészültebb önkormányzati politikusnak tartom, és saját párttársaimhoz hasonló ideológiai közelségben áll hozzám. Kétségtelen, hogy az V. kerületi indításával olyan helyzetet teremtettünk, ami magyarázatra szorul, és ez akkor sem szerencsés, ha egyébként igazunk van. Ha előbb tudok ezekről az ügyekről, rákérdeztem volna, hogy biztosan az V. kerületben akar-e indulni. De Kata előttem és a nyilvánosság előtt is vállalta, hogy nem keveri össze a családi ügyeket a politikával.
MN: Olyan nagyon nem érzékelni, hogy a kampányban Tüttő elővette volna a belvárosi ingatlanügyeket.
KG: A vállalásából az következik, hogy polgármesterként nem folytatja a Fidesz ingatlanmutyijait, sőt mindent meg fog tenni azért, hogy ezeket feltárjuk. Kizárólag kommunikációs problémát látok ebben, amit talán megspórolhattunk volna.
MN: Az önmagában nem gáz, hogy egy polgármesterjelölt csereszabatosan több kerületben is indulhatna? Nem helyben beágyazott jelölteket keresnek?
KG: Mást értünk beágyazottság alatt az V. és a XVIII. kerületben. Kata élt a Belvárosban, most majd csinál egy élhető kerületet, és lehet, hogy még vissza is költözik.
MN: Fenntartja, hogy a felvétel egy ponton manipulált, és nem az MSZP-s Tóth Csaba fenyegette meg?
KG: Persze, pontosan tudom, ki fenyegetett meg, nyilvánosan is beszéltem erről az egyik előválasztási vitán. Azért mondtam el, hogy világos legyen, milyen üzleti érdekekkel ütközik egy polgármester, és hogy ezt az ütközetet én eddig is vállaltam, ezután is vállalni fogom. Nem lehet se megvenni, se megfélemlíteni.
MN: Tett feljelentést a fenyegetés után?
KG: Ha lenne rá bizonyítékom, szívesen tettem volna, de én nem szoktam rögzíteni a beszélgetéseimet. A fenyegetővel azt csináltam, amit lehetett és kellett: kidobtam. A mostani ügyben viszont teszek feljelentést, ami történt, az három év letöltendő börtönnel büntetendő. Magánbeszélgetések engedély nélküli rögzítésére csak a titkosszolgálatnak van joga. Meg ezek szerint a Fidesznek.
MN: Azt hogy értette, hogy ha nem Horváth Csaba, hanem egy volt iskolaigazgató lenne az ellenzéki polgármester Zuglóban, szétlopnák mögüle a kerületet?
KG: A jó szándékú, de naiv politikusok sokszor kiszolgáltatott helyzetbe tudnak kerülni. Horváth Csaba rutinos politikus, akinek megvan az erkölcsi érzéke és a tapasztalata ahhoz, hogy rendet tartson.
MN: „Legalább annyi esze van, hogy tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni.”
KG: Nemcsak ehhez van esze. De sok politikus úgy lép be a polgármesteri szobája ajtaján, hogy nem tudja: ez egy nagyon kemény játék. Egy polgármester minden egyes döntésért politikai, közjogi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Zugló költségvetése 24 milliárd forint, ott azért nagyon észnél kell lenni.
MN: Ötéves ciklusa alatt látott olyasmit a zuglói önkormányzatban, amiért börtönbe lehetett volna kerülni?
KG: Nem, és Horváth Csaba megválasztásával ilyen a jövőben sem fog előfordulni.
MN: Nem is keresték meg olyasmivel, ami büntetőjogilag necces volt?
KG: Nálam nem érdemes próbálkozni. Nehéz helyzetekről hosszan mesélhetnék, de ezekkel nyilvánosan előálltam. Ez a hangfelvétel azt húzza alá vastagon, amit egy fideszes képviselő is elismert: Karácsony Gergely alkalmatlan arra, hogy lopjon. És azért az, mert nem akar lopni. Ebből következik, hogy az egész Városházát lopásra alkalmatlanná fogom tenni.
MN: Mit szól ahhoz, hogy a felvételt Karácsony Gergely őszödi beszédeként emlegetik a kormánypárti sajtóban?
KG: Ez egy fideszes baromság. Nem akarom az őszödi beszédet minősíteni, de ott arról volt szó, hogy egy miniszterelnök azt mondta: rosszul kormányoztunk. Az igazi baj nem is a beszéd tartalmával volt, hanem azzal, hogy ezt nem mondta el – nyilván más szavakkal – a parlamentben is, a választópolgárok nem tudtak róla. Én a felvételen is arról beszélek, amit nyilvánosan is vallok, és ami szerint politizálok. Elmondtam sokszor, hogy nagyon nehéz volt létrehozni az ellenzéki egységet, nehéz is fenntartani, főleg a Fidesz szétverési kísérletei miatt. Nem cáfolom a korábbi szavaimat, egyszerűen az ember más szavakat használ, amikor magánbeszélgetést folytat.
MN: Mondjuk a parkolási botrányról csak akkor kezdett beszélni, amikor a 444 videójában Zugló is előkerült, egy évvel a szerződéskötés után.
KG: Rosszul emlékszik. A közbeszerzés idején egy darab sajtótermék keresett meg, ott elmondtam az aggályaimat, és hogy miért nem támogattam a döntést. Akkor tudok garanciát adni egy jobb önkormányzatra, ha a nyilvánosság ereje rendelkezésemre áll. Amikor kitört a botrány, elértem – az MSZP szavazataival –, hogy a zuglói parkolást rendbe tegyük, ma naponta több mint egymilliós nyereséget termel, miközben olcsóbban működik.
MN: Hogy nézett ki az „asztalra csapás” a IX. kerületben?
KG: Azt mondtam, hogy vagy Baranyi Krisztina a jelölt, vagy keressenek egy másik főpolgármester-jelöltet. Ebből jött ki kompromisszumként a kerületi előválasztás, amiről tudtam, hogy Kriszta fogja megnyerni, hiába állt több párt a másik jelölt mögött.
MN: A pártok most beleálltak Baranyi Krisztina kampányába?
KG: Nagyon későn jött létre az egység, már áprilisban szerettem volna bejelenteni Krisztát, nem titok, hogy ebben az összes párttal nézetkülönbségem volt. De jobb későn, mint soha; ma azt látom, hogy a IX. kerületben is megy a kampány, működik az összefogás és nagyon bizakodó vagyok a győzelmet illetően.
MN: Sok elemző szerint az önkormányzati választás – különösen Budapesten – a teljes ellenzéki összefogás próbája is lesz. Ezzel egyetért?
KG: Inkább azt mondanám, hogy az ellenzéki egységnek nincs alternatívája. Ha nincs együttműködés, nincs győzelem. Ha van együttműködés, abból önmagában még nem következik a győzelem, de most az egyéb feltételek is adottak, az előválasztási folyamat miatt erős a felhatalmazásom, hitelesen mondhatom, hogy ezen a választáson nem az ellenzék győzi le a Fideszt, hanem a budapestiek győzik le a hatalmat. Tűzbe teszem a kezem azért, hogy az ellenzék jobban fog szerepelni, mint 2006 óta bármikor. Budapesten minden felmérés szerint szűkül az olló. Ráadásul a felmérések önhibájukon kívül irreálisan felülmérik a Fideszt, 42 százaléknál nem erősebbek Budapesten, egy dologban bízhatnak, hogy ellenzéki szavazók otthon maradnak. Az egész kampányukkal erre mennek rá, de az eszközeik inkább csak felbőszítik az embereket.
MN: Miből gondolja, hogy a Fideszt felülmérik?
KG: Az EP-választás előtt volt olyan kerületi kutatásunk, ahol 52 százalékot mértünk a Fidesznek, aztán 38-at kapott. Tíz évig voltam közvélemény-kutató, 2002-ben csak az én munkahelyem mondta meg, hogy a Fidesz elveszíti a választást, mindenki más azt tippelte, hogy betegre nyerik magukat.
MN: Ha most nincs alternatívája az összefogásnak, az országgyűlési választáson miért volt?
KG: Az eredmény mutatja, hogy ott sem volt. A 2018-as vereség, az együttműködés hiánya olyan dühöt váltott ki a szavazókból, mely felülírta az ellenzéki pártok korábbi stratégiáit. Az EP-választáson is azokat a pártokat büntették – az LMP-t és a Jobbikot –, amelyek vonakodtak elfogadni az együttműködést. Az MSZP–Párbeszédnek pedig sajnos a kampánya nem volt elég jó, átestünk a ló túlsó oldalára, akkor is az összefogásról beszéltünk, amikor az már nem volt legyártható. Most viszont létrejött. Az engem támogató pártok 8 százalékkal megverték a Fideszt májusban, viszonylag alacsony részvétel mellett. A győzelem azon fog múlni, hogy az emberek elmennek-e szavazni. Tarlós 2006-ban kapta a legtöbb szavazatot, amikor veszített. 2010-ben és ’14-ben egyre fogyatkozó táborral tudott győzni, a széthullott ellenzék romjain. Az ellenzéki összefogás most erős, és azon dolgozunk, hogy minél több embert meggyőzzünk a szavazásról.
MN: A Jobbikot az önt támogató pártok közé számolja?
KG: A Jobbik nehéz helyzetben van, de az a lényeg, hogy a Jobbik-szavazók nagy arányban rám fognak szavazni. A kerületek többségében pedig pártként is benne vannak az együttműködésben, Bereczki Miklós az egyik legtöbbet dolgozó polgármesterjelöltünk Soroksáron.
MN: Azt mondta, az MSZP teljes mellszélességgel ön mögött áll. Mivel magyarázza azt a jelenséget, hogy számos kerületben olyan politikusok indulnak rá az ellenzékre, akik még a közelmúltban is MSZP-sek voltak?
KG: Az MSZP következetesen kiállt az együttműködés mellett, néhány hóhányótól pedig megszabadultak. Jobb ez így.
MN: Hunvald Györggyel törekednek még az együttműködésre?
KG: Azt a megoldást el tudtam volna fogadni, hogy egyéniben indul, mi pedig nem indítunk rá jelöltet, rábízzuk a megítélését az erzsébetvárosiakra. Ma erre nagyon kevés esélyt látok, nyilván a Fidesz kedvezőbb ajánlattal találta meg, emiatt neki kell elszámolni a lelkiismeretével.
MN: A kampányszlogenjük szerint visszavennék Budapestet. Kitől?
KG: Részben azoktól a kiváltságos kegyencektől, akik most kizsákmányolják a várost, a Tiborcz-féle felfuvalkodott senkiktől. Vissza kell venni a Fidesztől is: Budapest nem politikai terepasztal, ahol a miniszterelnök találja ki, hogy melyik szobrot hova helyezzük, s hány stadiont építünk. Bicskanyitogató, hogy az állami beruházásokra elképesztő mennyiségű pénz folyik el, miközben a budapestieknek fontos közszolgáltatások, mint a közösségi közlekedés vagy az egészségügy, krónikus forráshiányban szenvednek. Miért költünk el százmilliárdokat sportberuházásokra, Liget-projektre, Várba költözésre, miközben az egészségügy összeomlik? Vissza kell vennünk a pénzből, amit elvettek, ezt szolgálja a Tiborcz-adó, vissza kell vennünk az elvett éveket, mert a budapestiek is élhetnének annyi ideig, mint a bécsiek, ha zöldebb lenne a város. És persze vissza kell vennünk a beleszólás jogát.
MN: Erre mondja Tarlós István, hogy a kormányzati beruházások nem tartoznak a főpolgármester kompetenciájába.
KG: Az, hogy kinyitja a száját, nem főpolgármesteri kompetencia? Tarlós István akkor vegye elő a bömbit, amikor elüldözik a CEU-t vagy bedarálják az Akadémiát. A beruházásoknál pedig a jogszabályok szerint is vétójoga van. Egészségügyben – bár helyesnek tartanám a kórházak visszaadását az önkormányzatoknak – a kerületeknél lévő ellátás összehangolásával és jobbá tételével kampányolok. Arra is lenne önkormányzati pénz – mondjuk Rogán Cecília futóversenyének szponzorálása helyett –, hogy szűrővizsgálati rendszert építsünk ki Budapesten, ami segíthetne, hogy ne legyünk világelsők a daganatos megbetegedés okozta halálesetek számában.
MN: Ha ön is tiltakozik a nagy kormányzati beruházások ellen, akkor lényegében ugyanazt mondja, mint Gulyás Gergely: a kormány és a főváros közti ezermilliárdos megállapodás nem fog megvalósulni, ha ön lesz a főpolgármester.
KG: Gulyás azt mondta bele az arcunkba, hogy Orbán Viktor és Tarlós István magánszemélyek, akik bár közhatalmat gyakorolnak, magánérdekeket követnek, és magánbirtokként kezelik a várost. Ez még a Fidesz rendszerében is szintlépés. Persze a valóságban fillérekkel akarják zsarolni Budapestet. Az ablakba kirakott csodálatos fejlesztésekből nem lesz semmi. A fővárosi közfejlesztési tanács jövő évi költségvetése 3 milliárd forint. Ha én leszek a főpolgármester, és Budapest elveszíti ezt a 3 milliárdot, de túl fogja élni. Majd megspóroljuk azzal, hogy nem finanszírozzuk a lakájmédiát és az egyéb fideszes vállalkozásokat.
MN: A BKK és a Lokál közötti szerződést felmondaná?
KG: Feltétlenül, közterületen nem lesz gyűlöletkeltő kampány, ha mindenképpen lopott pénzből akarnak lokálozni, vigyék máshova. Független közszolgálati médiát fogunk csinálni Budapesten, többek között egy újságot, amely valóban budapesti ügyekről szól.
MN: Mennyi lesz a közlekedési alapjövedelem?
KG: Ez arról szól, hogy tudatosítsuk, láthatóvá tegyük a polgárok közlekedésére adott támogatásokat. Ne legyen magától értetődő, hogy a budapesti átlagbér 5 százalékát el kell költeni egy havibérletre, miközben a budapesti átlagbér többszörösét kapja az, aki a Belvárosban ingyen parkolhat. Nem akarom elvenni senkitől a parkolási kedvezményt, de őszintén kell beszélni erről az egyenlőtlenségről. Első lépésként a BKV ma 6 éves korig tartó ingyenességét emelnénk meg 14 évre.
MN: Az alapjövedelemre nincs konkrét összeg?
KG: Az a baj, hogy sok számot nem ismerünk, a BKK-tól például nem kaptunk adatokat a jegybevétel struktúrájáról. Az alapjövedelem egy igazságossági program: ma is minden közlekedési forma kap valamilyen támogatást, csak igazságtalanul van elosztva, több támogatás jut egy belvárosi autósnak a parkoláson, mint egy külvárosinak, aki a tömegközlekedést használja. Azt szeretnénk, ha a budapestiek maguk dönthetnék el, mire is fordítják ezt a támogatást, parkolásra, tömegközlekedésre, akár más közösségi közlekedési formákra.
MN: A dugódíjnál miről dönthetne egy helyi népszavazás? Az EU elvárja a bevezetését, a kormány viszont törvénnyel tiltotta meg.
KG: Mivel az EU-nak és a kormánynak más az álláspontja, döntsenek csak a budapestiek. Én úgy gondolom, hogy néhány fontos közösségi közlekedési fejlesztés után, a stockholmi példa mintájára be lehet vezetni a behajtási díjat. Ehhez kell a kormány hozzájárulása, amit könnyebb lesz megszerezni egy népszavazási eredménnyel a hátam mögött.
MN: Az Ubert visszaengedné a fővárosba?
KG: Nehéz ügy. A tiltást zsigerileg nem szeretem, de a korábbi helyzet sem volt méltányos a taxistársadalom felé. Bennem felmerült, hogy a főváros saját taxitársaságot is létrehozhatna, az Uber filozófiáját összekötve a közösségi érdekekkel.
MN: Célja, hogy a kampányban Fidesz-szavazókat is maga mellé állítson?
KG: Persze. A fideszesek sem akarnak több stadiont Budapestre, ők is jobb egészségügyi ellátást szeretnének, támogatják a félmilliárdnál nagyobb értékű ingatlanok megadóztatását. A légszennyezettségnek és a klímaválságnak nincs pártállása.
MN: Azt talán kevésbé támogatnák, hogy léptessük ki Budapestet a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből.
KG: Paradox módon úgy szeretnék alternatívát kínálni a rendszerrel szemben, hogy nem a rendszerről beszélek, egyszerűen csak nem úgy politizálok, ahogy azt a rendszer logikája diktálná. A Fidesz-szavazók számára is szimpatikusan a városról beszélek, és őszintén remélem, hogy túlnyomó többségük jobban szereti Budapestet, mint a Fideszt.
MN: Azt azért látja, hogy a budapesti választásnak országos politikai következményei is lesznek.
KG: Nyilván, ha nem lenne országos hatása, nem is lenne ekkora felbuzdulás a kampány körül. Az viszont fontos, hogy a NER meghaladása nem egy másik NER létrehozását jelenti. Az önkormányzatok nem az ellenzék főhadiszállásai lesznek, hanem a rendszer logikájával szembemenő politizálás részei. Ebbe belefér, hogy főpolgármesterként normális viszonyt szeretnék kialakítani a kormánnyal. Nem ellenzéki zárványt szeretnék, ahonnan lövöldözünk kifelé a Fidesz-hatalomra. Hanem azt, hogy okos, felelős városvezetéssel bebizonyítsuk: Budapest olyan, mint amilyen az ország lehetne.
MN: Nem naivitás egy ilyen kampány után együttműködő viszonyt várni?
KG: Ez a normalitás megőrzésére tett kísérlet. Nyilván a jó viszonyhoz két fél kell, és tudom, hogy mi a papírforma. Ezzel együtt azt szeretném, ha Magyarországon a politika a politikai kérdések megválaszolásáról szólna, nem pedig a valóság kifordításáról. A feje tetejéről a talpára szeretném állítani a politikát, ahol az önkormányzat önkormányzat; kórházat építünk és nem stadiont; fákat ültetünk és nem betonozunk.
MN: Fideszes többségű közgyűléssel tudna együtt dolgozni?
KG: Én biztosan. Hogy ők akarnának-e együttműködni, azt nem tudom, épp ezért nem is szeretném kipróbálni.
MN: Ha nem lesz főpolgármester, beül a közgyűlésbe?
KG: Ezen még nem gondolkodtam, minden energiámat a kampányra fordítom.
MN: Bízik még benne, hogy összejön a vita Tarlós Istvánnal?
KG: Azt tudom mondani, hogy ha lesz vita, én ott leszek.
MN. Eddig párbeszédes aktivisták kérték számon a vitát Tarlóson, arra nem gondolt, hogy személyesen kellene odamennie?
KG: De, gondoltam, bár a kezdeményezést éppen elégszer megtettem. Persze a kampány október 13-áig tart.
