Úgy megy el a CEU Bécsbe, hogy közben marad Budapesten is

  • narancs.hu
  • 2018. június 26.

Belpol

Az intézmény kuratóriumának elnöke szerint itt az idő, hogy Magyarország a vállalásainak megfelelően cselekedjen.

„Összhangban azzal a ténnyel, hogy a CEU a múltban is párhuzamosan több campuson működött, az egyetem kuratóriuma idén márciusban egy bécsi campus létesítéséről döntött. A múlt hét végén tartott ülése pedig jóváhagyta, hogy a CEU oktatási helyszínt béreljen a célra alkalmas bécsi területen, és megkezdje a toborzást a városba a 2019-es tanévre” – írja a CEU közleményében, szúrta ki a hvg.hu.

Emellett az intézmény kuratóriuma június 23-i ülésén arról is határozott, hogy az egyetem megkezdheti a toborzást a 2019/20-as tanévre Budapesten is, a megszokott felvételi határidők szerint. A testület szerint a CEU teljesítette a magyar kormány által szabott feltételeket és kötelezettségeket, ők azonban továbbra is elzárkóznak a helyzet rendezésétől.

A közlemény mellé csatolták azt a hivatalos levelet is, amely New York Állam Oktatási Hivatalának képviselőjétől származik, és megerősíti, hogy „a CEU valóban felsőoktatási tevékenységet végez New York államban, és így maradéktalanul megfelel” a lex CEU-ként elhíresült törvénynek.

Az egyetem rektora, Michael Ignatieff örömmel fogadta a kuratórium döntését és kiállását az egyetem, Budapest és az akadémiai szabadság védelme mellett.

„A magyar kormányzat több ízben is kijelentette, hogy amennyiben a CEU megfelel a törvényi előírásoknak, akkor kiszámítható feltételek mellett tovább működhet Magyarországon. Itt az ideje, hogy Magyarország a vállalásainak megfelelően cselekedjen” – tette hozzá Leon Botstein, a CEU-kuratórium elnöke, idézi a lap.

(HVG)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.