Öt városban és két budapesti kerületben rajzolták át a választókerületeket az önkormányzati választásra. Az ellenzék szerint leginkább az ő kárukra – írja a Népszava.
„Nem mondom, hogy nincs benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt” – mondta a tavalyi parlamenti választás előtt egy nyilvánosságra került felvételen Kövér László házelnök a választási reformról. Kövér nem titkolta: az a jó, "ha az ellenzék nem rúg labdába."
Ezek után aligha meglepő, hogy az októberi voksolás előtt hét helyen is átalakították a körzethatárokat. Mindenhol csökkentették az egyéni kerületek számát, és emiatt változtak a körzetek határai is – derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Népszavnak küldött tájékoztatásából. Eszerint Budapest VII. és XXI. kerületében, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Kecskeméten és Komlón változtak a választókerületi határok. A két budapesti körzetben és Komlón kettővel, míg a többi helyen egyel kevesebb egyéni képviselő juthat be a képviselő-testületbe októberben.
Magyarországon 169 olyan település van, amelynek lakosságszáma meghaladja a tízezer főt, márpedig az önkormányzati választáson a 10 ezer fő alatti településeken csak listára lehet szavazni, egyéni képviselőkre nem. Az egyéni választókerületi határok tehát csak a nagyobb településen lényegesek, ott azonban sok múlhat ezen, különösen az olyan városokban, mint például Miskolc, Budapest vagy Komló, ahol az ellenzéknek érdemi esélye lehet a győzelemre vagy arra, hogy javítson a 2014-es eredményeken. De akár Pécsen is, ahol tavaly az egyik baranyai egyéni választókerületben Mellár Tamásnak sikerült győznie.
Utcák és háztömbök kettévágása, más körzetekbe amorf módon belenyúló részek, korábban egyértelmű győzelmet hozó választókörzetek kettévágása is befolyásolhatja az eredményeket. Az utóbbi években több példa is akadt ilyen „bűvészkedésre”.
A határok újraszabását március 31-ig kellett elvégezni ott, ahol ezt a lakosságszám szükségessé tette. Érdekesség, hogy Edelényben és Siklóson megszűntek az egyéni kerületek, mivel a lakosságszám 10 ezer alá csökkent. A létszámhatár átlépése miatt – csak épp ellenkező irányban – pedig Halászteleken és Diósdon ki kellett alakítani az addig nem létező egyéni kerületeket. A választókerületek kialakítása kizárólag a Helyi Választási Iroda vezetőjének hatásköre, amelyet csak választásszakmai szempontok befolyásolhatnak, politikai befolyás nem érvényesülhet. Hivatalosan legalábbis. Nagy kérdés ugyanis, hogy a helyi jegyző, aki egyéb feladatai mellé „bónuszban” kapja meg a helyi választási iroda vezetését, és akit a közgyűlés választ meg, mennyire tudja függetleníteni magát az adott település polgármesterétől vagy testületi többségétől egy olyan országban, ahol amúgy a döntések többségében hatalmi szóval vagy kézi vezérléssel születnek meg.
Ahol a határok átszabásával jelentősen befolyásolhatóak a politikai erőviszonyok, ott általában bevett lépés, hogy az ellenzéki szavazókat egy tömbbe terelik a kerülethatárok kialakításakor, miközben a billegő körzetekhez olyan területeket, utcákat vagy háztömböket csapnak, ahol erős a Fidesz.
