Újabb nemzeti intézet alakul: ezúttal régészeti

Belpol

A Várban zajló kormányzati beruházásokat felügyelő Várkapitányáság régész-részlege beolvad a Magyar Nemzeti Múzeumba, ezzel létrejön a Nemzeti Régészeti Intézet.

A kormány hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után döntött arról, hogy a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága január 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) részévé váljon, ezzel ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig – közölte a múzeum pénteken.

A Várkapitányság NZrt.-től a régészeti feladatellátással együtt 106 munkavállaló került az MNM-hez, akik a most létrejövő Nemzeti Régészeti Intézetben (NRI) dolgoznak tovább, változatlan feltételekkel.

Az MNM összességében több mint 1300 régészeti projektet fog lebonyolítani.

Az NRI feladata lesz többek között a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti munkálatok országos koordinációja, a régészeti lelőhelyek országos felderítésének (régészeti topográfia) újraindítása és a régészeti érintettséggel rendelkező műemlékek kutatásában való közreműködés, de együttműködik a régészeket képző tudományegyetemekkel, a tudományos testületekkel és intézetekkel, a vidéki múzeumokkal és a szakmai szervezetekkel is.

A Nemzeti Régészeti Intézetet felállításával Virágos Gábort, az MNM megbízott főigazgató-helyettesét bízta meg L. Simon László főigazgató, de továbbra is vezető marad Kreiter Eszter és Pusztai Tamás is.

A Hvg.hu kiemeli, hogy a régészet megszerzésével jól jár az MNM, hiszen sok pénzről van szó, és befolyásolni lehet vele a nagyobb beruházások sebességét, az is igaz ugyanakkor, hogy a múzeumnál lévő régészeti feladatellátás segítené a régészeti kincsek közzétételét, társadalmi hasznosulását is. A lap azt is hozzáteszi, hogy a Nemzeti Régészeti Intézet felállítására kinevezett Virágos Gábor volt a vezetője annak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak, ami L. Simon hathatós kultúrpolitikusi tevékenységének köszönhetően 2010-ben lelte halálát.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.