Meglehet, az ügyet megint első fokon tárgyaló Békés Megyei Bíróság helyt ad az alperes Tóth Károly és védője azon, hosszú idő óta kért bizonyítási indítványának, miszerint tanúként hallgassák meg az ügyben a Magyar Nemzet főszerkesztőjét és érintett újságíróit. A sajtótörvényből kiindulva nem az informátor nevét kérik a jobboldali laptól, hanem a náluk lévő bizonyítékok és dokumentumok felmutatását. Ezek az alperes szerint így összevethetők lesznek az ügyben született közhiteles okiratokkal, s talán kiderülhet, hogy ebben a tízmilliárdos és a politikai elitet alaposan hírbe hozó sikkasztási ügyben honnan és hogyan szivárogtak ki Kulcsár Attila ügyészség előtt tett vallomásai.
A Magyar Nemzet 2004. szeptember 17-ei Kit korrumpált Kulcsár? című cikkében ügyészségi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a volt bróker kormánypárti politikust vesztegetett meg. Az érintett személyiségjogi pert helyezett kilátásba, ezért a lap eltekintett a politikus neve közlésétől (sőt - mint utóbb világossá vált - a történet felgöngyölítésétől is). Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja e beszámolóra akkoriban így reagált: "Nem járható út, ha a Legfőbb Ügyészség az ellenzéken keresztül üzengetve szivárogtat ki találgatásokra alapot adó részinformációkat a Kulcsár-üggyel kapcsolatban. (...) A Legfőbb Ügyészség és az Ügyészségi Nyomozó Hivatal jó lenne, ha abbahagyná az üzengetéses játékot. Ha tényleges információik vannak, akkor nem az ellenzékkel összejátszva, részinformációkat kiszivárogtatva, ezzel találgatásokra alapot adva történnének az ügyek az állítólagos Kulcsár-vallomás ügyében. (...) Ha vannak információik, dokumentumaik, akkor azt hozzák nyilvánosságra. (...) Nagyon jó játszótársat talált a Legfőbb Ügyészség Demeter Ervin képviselő úrban" - nyilatkozta az MSZP képviselője 2004. szeptember 17-én a távirati irodának. (Az extitokminiszter Demeter a brókerbizottság fideszes elnöke volt.) Az LÜ ezért, vagyis jó hírneve megsértése miatt indított polgári pert Tóth ellen. (Mindezekről részletesen lásd: Zörög-e a haraszt?, Magyar Narancs, 2005. január 27., Veszélyes vizeken, 2005. május 5., és Sértett hírnév, 2006. május 11.)
Az elsőfokú perben a felperes, a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség képviselője azt hangoztatta: Tóth Károly nem szabad véleménynyilvánítási jogával élt, hanem hamis tényeket közölt. Megerősítette továbbá, hogy nem az ügyészségtől szivárgott ki az információ a Magyar Nemzethez. Az LÜ megjegyezte, hogy a Kulcsár-vallomás jegyzőkönyveihez az ügy érintettjei közül bárki hozzájuthatott. (Vagyis a védők is lehetnek a kiszivárogtatók.) Tóth Károly viszont fenntartotta, hogy a Magyar Nemzet "ügyészségi forrásokra" alapozott tényközléséről mondott véleményt. Az alperes Tóth szerint a vádhatósággal folytatott per valódi tartalma éppen az volna, hogy nyilvánosságra kerüljenek a Kulcsár-kihallgatás jegyzőkönyvei.
Az alperes legtöbb bizonyítási indítványát a Békés Megyei Bíróság elutasította - egy kivételével. És ez lett az új eljárást megalapozó súlyos eljárási hiba forrása. A bíróság az ügyben ugyanis meghallgatta Demeter Ervint, ami nem a Békés Megyei Bíróságon, hanem a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) történt. Az elsőre tavaly október 11-én került volna sor, amin Demeter hivatalos elfoglaltságára hivatkozva nem jelent meg. Ráadásul az e tanúmeghallgatásra szóló értesítést október 14-ei (!) feladással kapta meg Tóth Károly. A 2006. január 31-re kitűzött újabb forduló előtt két héttel Tóth Károly közölte: előre lekötött programja miatt neki nem jó az időpont. A meghallgatás előtt egy nappal, január 30-án ugyanezt közölte Demeter is. Ennek ellenére a bíróság nem halasztotta el, sőt Demeter végül mégiscsak elment. A 45 perces meghallgatásról - az alperes szerint semmitmondó - 25 soros jegyzőkönyvi részlet készült. A hanganyagot kérése ellenére Tóth máig nem kapta meg, s a perben nem sikerült találkoznia a tanúként megidézett Demeter Ervinnel.
Ezt a momentumot találta több mint aggályosnak minapi döntésével a Szegedi Ítélőtábla Sághy László vezette tanácsa. Alapjognak nevezte, hogy az alperes által megidézett tanút maga az alperes is - a tényállás tisztázása érdekében - megkérdezhesse. Az ítélőtábla szerint a bíróságnak végzést kellett volna hoznia Demeter meghallgatásának elhalasztásáról vagy megismétléséről, hiszen tisztában volt vele, hogy az alperes ezen nem lesz jelen - és ennek elmaradása "súlyos eljárási hiba" volt.
Minden kezdődik elölről. Talán ezúttal többet tudhatunk meg a Kulcsár-ügyről, és arról is, hogy a bróker vallomásait kik és hogyan szivárogtatták ki.
